A mi Erzsébetvárosunk

77 ezer millió forint [144.]

Uralkodni mindenkin és mindenen.

2021. július 24. - amier

A magyar kormány inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárdjáról, mert nem akarták elfogadni a kiválasztott civileket. (Telex

A kormánytól független (NGO) civil szervezetek 4 (négy!) milliárdot kaptak volna, a többi 73-at a kormány oszthatta volna szét a tőle megszokott kreatív módokon. Magyarbasinak azonban megér 73 milliárdot, hogy a civilek ne kaphassanak 4-et.

norveg_alap.jpg

Nemcsak a trivialitásról, a kormány munkáját ellenőrző, illetve túlkapásai ellen az állampolgárokat védő, segítő szervezetekről van szó, hanem egyszerűen a kurzusfüg- getlen, tehát tényleg tudományos kutatásról is. Ennek megértését segítheti személyes tapasztalataim felelevenítése, az ún. kolontári ügy.

  1. Norvég Alap nélkül máig se tudnánk, mitől volt a kolontári katasztrófa (2020. aug. 4.)
  2. Hogyan csöppentünk ebbe a munkába? (2020. dec. 11.)

Már a tragédia utáni első beszámolókból nyilvánvalóvá vált, hogy a gát nagyrészt földtani jellegű problémák, folyamatok eredményeként szakadt át. Amint ez igazolódott is, jórészt a gát alatti földtani képződmények elváltozásai miatt tört el az építmény és főként a gát antropogén üledékes kőzetnek számító anyagának elváltozásai miatt szakadt át az északnyugati sarok. A Magyar Állami Földtani Intézet Környezetföldtani osztályának munkatársai számára nyilvánvaló volt, hogy az okok leginkább a földtani gyakorlatban megszokott módszerekkel tárhatók fel, ezért az osztály már a baleset másnapján kért kiszállást és gépkocsit a helyszín tanulmá- nyozására. Ezt a kérelmünket igazgatónk azzal az indoklással utasította el, hogy „a baleset vizsgálata az Intézet éves tervében nem szerepel”. Stb.

Fügedi Ubul

P.s.: A norvég kormány valahogy megpróbálja támogatni a magyar civileket. Még azután is, hogy a magyar kormány inkább lemondott 77 milliárd forintról, mintsem elfogadja a pénzek elosztási módját, ami 14 másik támogatott országnak megfelelt.

*

A norvég külügyminiszter is elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárd forintról. "A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni". Ehhez tényleg csak gratulálni lehet szeretett kormányunknak!

Magyar fordítás [143.]

Azt mondja Edward Snowden a Pegasus-botrányról, hogy "A magyar kormány válasza a legárulkodóbb". Érzi, hogy valami rohadtul nem stimmel ebben a válaszban, de nem találja rajta a fogást. Nem tanult meg magyar politikusokat köznyelvre fordítani.

pegazus.jpg

Úgyhogy itt van okulásul Pintér Sándor, Varga Judit és Kovács Zoltán 3pontos válasza, fordítással.

  1. (Pintér) „... a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak... ezt... ellenőrzések eredményei is alátámasztják... Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el... Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik.”

Magyarul: Minden megfigyelést a kormány nevében az illetékes miniszter engedélyezett (egyenként, név szerint). Erre nagyon vigyáztunk.

  1. (Varga) „Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban, a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától... minden komoly országnak kell, hogy nemzetbiztonsági védelme legyen... ilyen eszközökre minden országnak szüksége van!”

Magyarul: Természetesen megvan nekünk a Pegasus (vagy vmi azzal egyenrangú rendszer). A megfigyelések elrendelése a kormány kizárólagos hatásköre, a titkosszolgálatok az ügyben egyszerű végrehajtók. Javaslatokat tehetnek, de a döntésbe semmi beleszólásuk nincs.

  1. (Kovács) „a vádak Magyarországot és Orbán Viktor kormányát érik, így a csordaszellemű média csak úgy, kérdés nélkül bekajálja őket”

Magyarul: Az ellenfelek megfigyelése magától értetődik, szóra sem érdemes. A baloldali média azért csinál úgy, mintha ennek bármi hírértéke lehetne, mert nem szeretik Orbán Viktort.

Varga Judit szavaival szépen összecseng Gulyás Gergely mondókája. A kancelláriaminisz- ternek (is) teljesen igaza van abban, hogy minden államnak van hírszerző tevékenysége — miként abban is, hogy nincs jelentősége annak, mi a technikai eszköz. Ezután mindketten elégedett mosollyal dőlhettek hátra, mintha válaszoltak volna bármire is.

Nos a botrány nem az, hogy ilyen eszközei vannak a kormánynak — a minisztereknek maradéktalanul igazuk van abban, hogy ilyen eszközei minden, magára valamit adó kormánynak vannak. A botrány az, hogy ezeket a titkosszolgálati eszközöket politikai terrorizmussal nem gyanúsítható, semmiféle biztonsági kockázatot nem okozó nemsze- retem ellenfeleik ellen vetették be.

"Megfigyelési botrány" néven pedig Magyarországon nem ezt az esetet ismerjük, hanem azt, amikor egy szoci politikus felbérelt valakit, hogy az nyilvános forrásokból gyűjtsön adatokat neki Deutsch Tamásról. A kutakodás nem volt eredménytelen; az illetőnek sike- rült kiderítenie többek közt (ez volt a fő vádpont) Deutsch édesanyjának leánykori nevét. A Fidesz hónapokig rugózott ezen az ügyön. Parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel.

Emlékszik még valaki Kosztolányi Dénesre?

Fügedi Ubul

P.s.: Kimaradt Szijjártó, aki a fentiekkel ellentétben tényleg tagadott valamit, nevesül azt, hogy az Információs Hivatal végzett volna Pegazussal megfigyelést. Mivel az említett hi- vatal Magyarország külső hírszerzése, a botrányos részre (újságírók, ügyvédek, ellenzéki politikusok lehallgatása) vonatkozóan ez pont annyira releváns, mintha azt mondta volna, hogy a Közép-Dunai Vízügyi Igazgatóság aztán végképp nem figyelt meg senkit Pegazussal. Max annyit furcsállnánk, hogy utóbbi nem a külügyhöz tartozik. (via MMD)

*

Jó reggelt, míg nem figyeltél oda, Orbán Viktor kiépítette a tökéletesen jogszerű totális megfigyelőállamot. Sokkoló dolog nemcsak sejteni, hanem most már elég nagy biztonsággal tudni is, hogy a kormány bárkit lehallgathat, aki bármilyen okból nem tetszik neki. (444.hu / Szily)

Gulyás kontra immunológus [142.]

Mit lehet mondani azoknak, akiknek a Sinopharm ellenére sincsen ellenanyaguk? (24.hu

  1. Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkár-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a Sinopharm vakcinával oltottak közül sokan nem (vagyunk) elég védettek. Akinek a szervezetében nincs ellenanyag, az nem védett.
  2. Gulyás Gergely diplomás jogász, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint felelőtlenség ilyesmikkel egyes vakcinák iránt bizalmatlanságot kelteni. Az oltóanyagok hatékonysága közt nincs szignifikáns különbség — jelentette ki. Ezt használtuk, tehát ez véd.

gulyas20210715.jpg

Nem, Gulyás nem borzalmasan ostoba. Éppen hogy nem. Tudja, hogy neki hisznek majd többen, elvégre ő beszél a pulpitusról. Nemcsak Magyarbasi "saját" választói tekintik az akadémikus szavait "politikailag motivált" kekeckedésnek, hanem a politikailag bizony- talan, de a mindenkori hatalmat abszolút autoritásnak elfogadó többség is.

A "sajátok" a másik, úgynevezett véleményt (ugyan? piha!) meg se hallják. Rájuk szavaztunk, tehát jól csinálják. Nincs itt semmi pampogni való, tessenek továbbsétálni!

Fügedi Ubul

P.s.: Nincs 100 %-ban hatékony vakcina, és ez korcsoportonként változó. Nálunk, időseknél a Pfizer és a Moderna kb. 90 %-os, a Sinopharm (amit erre a korcsoportra nálunk próbáltak ki először) kb. 80 %-os. Ez ugye azt jelenti, hogy az oltottak kb. ötödét nem védi. Azt, hogy a kormány az emberkísérlet megkezdése előtt tisztában volt a kockázattal, kiválóan jelzi, hogy a sportolókat Pfizerrel oltották.

Fura népek [141.]

Előkertet akarnak a Rottenbiller u. 35. lakói.

A Színes Erzsébetváros Facebook-oldalán olvasom (a felső két kép is onnan van), hogy Rottenbiller utca 35. lakói a házuk előtti parkoló helyett inkább fás, virágos előkertet szeretnének. Fura népek, nem? Megjegyzendő, hogy a Dembinszky és a Damjanich utca közti szakaszon mindegyik háznak van előkertje, egyedül ettől a háztól „vették el” - még 1937-ben sajátították ki egy polgármesteri döntéssel.

rotten35-1.jpg

A közösségi oldal – többek közt – ezt írja:

A lakók összefogtak, hogy az előttük lévő parkolóhelyek helyén növények legyenek. Pályáztak a Budapest Részvételi Költségvetés adta felületen, ma pedig növényesítésbe kezdtek. A növényeket a lakók a VII. kerületi növé- nyesítési pályázat keretén belül vásárolták meg. (…) A lakók azontúl, hogy pályáztak és kalákában ültettek, annyira szeretnék, ha a csúf parkoló helyett előkertet kapnának, hogy felkeresték a környező házak lakóit is, hogy legyen közös "az ügy".

A lakók felkeresték a közeli Állatorvostudományi Egyetem vezetőségét is (akik támogatásukról biztosították a Rottenbiller 35-öt - hirdetik az egyetemen a ház ügyét és szavaznak a pályázatukra), és felkeresték az egyik környező ingatlanfejlesztő projektet is (ami munkagépekkel is segítené a ház közösségét).

Kapja vissza a Rottenbiller utca 35 a sok évtizede parkolóvá változtatott előkertjét!

rotten35-2.jpg

A Színes Erzsébetvároson ezt sokan remek ötletnek tartják, sokan meg hülyeségnek – ez utóbbiak szerint tök feleslegesen vesz el újabb parkolóhelyeket az amúgy is kevésből.

Nekünk tetszik az ötlet. Aki még nem szavazott a projektre, itt most megteheti!

rotten35-3.jpg

A Rottenbiller és a Damjanich utca (Damjanich u. 1.) sarkán álló ötemeletes eklektikus lakóházat nagy valószínűséggel Ybl Lajos tervezte az 1910 körül Blitz Mórné számára. A városi legendák szerint ez volt Budapest első ötemeletes bérháza.

Mi az ellenforradalom? [140.]

Fejezetek a szocializmus politikai gazdaságtanából.

Az ellenforradalom a társadalmi berendezkedés olyan, radikális átalakítása, amely korábbi, bukott rendszerek mechanizmusait hozza vissza.

epitoipar2.jpg

A Közlönyben megjelentek az építőipari szereplők által várt korlátozó intézkedések, melyben meghatározták többek között az exportra szánt termékek regisztrációját érintő tételek körét. Az egyik legizgalmasabb pont a csomagból az extraprofit-adóval terhelt termékek (kavics, homok, cement) hatósági árának bevezetése, és az azon felüli áron való értékesítésből fakadó nyereség 90%-os megadóztatása. (Portfolio)

Álljon itt mindehhez ismét pár kedves sor Vakmajomtól:

Az állam kiviteli tilalmat és kvázi hatósági árat vezetett be a kavicsra, homokra, cementre.

Ad1 ez az EU-ban elképzelhetetlen, hiszen az egyik alappillére az áruk szabad mozgása a közös piacon, oda viszem kérdés nélkül az árumat, ahova akarom, ez pillanatok alatt el lesz sikálva. Vagy pedig ki kell lépni az EU-ból hozzá.

Ad2 a hatósági ár ezer évek óta mindig mindenhol, ókori Rómában (pl. Diocletianus császár csúfos kudarcba fulladt ediktuma a fix árakról), középkorban, újkori Amerikában, szocialista rendszerekben aztán főleg, egy dologhoz vezetett: hiányhoz. Nem drága lesz a cement, hanem nem lesz. Hiába mondja az állam, hogy legyen 20 000 Ft tonnája, amikor a piacon 35 000, nem lesz kapható, se homok, se kavics, ha a piaci ár magasabb a hatóságinál. Bevezethetnék, hogy 1 doboz sör max 100 Ft lehetne, beírnák a közlönyükbe. Mi történne? Eltűnne a 300 Ft-os sör a boltokból, és kapualjakban kéne venni feketén 1000 Ft-ért, hiszen meg kéne fizetni a lebukás kockázatának árát is. Majd feketén duplája lesz a cement tonnája. Pont ez volt a szocializmusban mindennel: ha nincs szabad árképzés és az állam akarja megmondani, mi mennyi, pláne, ha az az állam inflálja a pénzt, jön a hiány, se unicum, se pacal, se télisza- lámi, se borjúláb, se farmernadrág, se telefon nincsen. Vagyis pult alól van, elképesztő drágán. Tedd el nekem Józsikám holnapra, okosba.

Csak az eszelősök mennek bele a hatósági ár komplett zsákutcájába.

Fügedi Ubul

A telekszomszéd ikertestvér [139.]

Dembinszky utca 45.

Két testületi ülés között – mert holnap megint lesz egy – csak nem hagyott nyugodni egy korábbi posztban idézett Vincze Miklós cikk azon fél mondata, hogy „a telekszomszéd ikertestvérével – a Dembinszky utca 45-tel”, ugyanis nem emlékeztem ott egy ugyanilyen házra. Elmentem megnézni a házat – és kiderült, hogy Vinczének igaza van: gyakorlatilag egy ugyanolyan homlokzatú ház áll a Dembinszky utcában, mint a Marekban. Még a tetőtér is ugyanúgy került beépítésre – gondolom, szintén az 1960-as években…

dembi45-1.jpg

Dembinszky utca 45.

1904-ben Zuckermann Gyula megrendelésére szintén Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült háromemeletes szecessziós lakóház, pávamintás homlokzati díszítéssel. Annyit talán még érdemes megjegyezni, hogy 1876 körül szőlőt műveltek ezen a külterületen, csak három év múlva, 1879-ben kapott helyrajzi számot és házszámot, de ekkor még István út 34. volt a cím. Mai címét pedig a terület városias célú rendezésekor, 1889 után kapta.

marek38-2.jpg

... és a Marek József utca 38.

Jakab Dezső (1864-1932) - Dolgozott Pecz Samu, Korb és Giergl irodájában, Francsek Imrénél a Fővárosi Mérnöki Hivatalban és Pfaff Ferencnél a MÁV magasépítési osztályán. Szabadkán – ahová rokoni szálak fűzték – sokat tervezett. Az Ezredéves Kiállítás tervező- irodájában vezető tervező volt, majd Lechner Ödön műtermében dolgozott. Nagy tanulmányutakat tett, bejárta egész Európát, hosszú időt töltött Konstantinápolyban és Athénban. 1897-ben társult Komor Marcellal, 1918-ig közösen készítettek minden tervet. Utána vejével, Sós Aladárral dolgozott együtt.

BBP

Pár szó testületi ülésről [138.]

Na, kéremszépen, ahogy várható volt, pénteken lezajlott az a nálunk is beharangozott rendkívüli testületi ülés, ahol eldőlt (pillanatnyilag legalábbis úgy tűnik) a Klauzál téri Vásárcsarnok sorsa. Azaz, hogy piac marad-e a nem kevés pénzből felújított és átépített, ámde üresen kongó Csarnok, vagy valami más lesz belőle.

testuleti_szavaz2020.jpg

Nos, a képviselőtestület utolsó napirendi pontként megtárgyalta (a 20. pont lekerült a napirendről) a közösségi oldalakon nagy felzúdulást kiváltó 19. pontot – a Klauzál téri Vásárcsarnok egyes bérleti szerződéseinek a módosítása – és az ekkor már erősen foghíjas testület 6:4 arányban* mind a javaslatot, mind a polgármesteri módosítót elfogadta. (Az Önkormányzati TV-n 52:45-től mindez megnézhető, Garai Dóra és a vendégként szót kapó Vajnai Attila hozzászólásával együtt.)

* Ujvári-Kövér Mónika nem vett részt az ülésen, a Momentum és Garai Dóra az előterjesztés ellen szavazott, de az egyszerű többséggel így is átment, mivel a két fideszes képviselő a napirend tárgyalása és a szavazás előtt távozott az ülésről.

További szép estét mindenkinek.

P.s.: Ha valaki úgy gondolja, hogy ezzel kapcsolatban neki azért még vannak kérdései, holnap a Klauzál téren felteheti azokat az ismét megrendezésre kerülő Gyere a térre! c. programon. Ezen előbb 15 órától Bárdi Zsuzsanna tart fogadóórát, majd 17 órától a testületitől távolmaradó Ujvári-Kövér Mónika.

*

Időgép: 2019 márciusában tárgyalta volna az akkori Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizott- ság azt az előterjesztést, amely megváltoztatta volna a Vásárcsarnok addigi üzemeltetési rendjét, azaz rendezvények is tarthatók lettek volna a piacon „nyitvatartási időn kívüli idő- ben, 18 és 24 óra között”. Végül az előterjesztő visszavonta az előterjesztést. Ezt követően ugyanezen év szeptemberében az akkori képviselőtestület megszavazta a Vásárcsarnok újabb felújítását és átépítését. A nyilvánosságra került anyagokból annyit lehetett meg- tudni, hogy 600 fős rendezvények megtartására tennék alkalmassá a Csarnokot, illetve a galéria szinten 8 nagyobb és 8-10 kisebb éttermet, két bárt és kávézót hoznának létre.

Holnap testületi ülés [137.]

Gyorsan, röviden ismét felhívnánk az épp erre járó olvasóink figyelmét arra, hogy most pénteken, azaz holnap, 2021. július 2-án délelőtt 11 órakor  testületi ülés lesz, méghozzá ismét a szokott helyén, a Polgármesteri Hivatal Üléstermében (Erzsébet krt. 6. I. emelet), és 21 napirendi pont került terítékre. (A napirendi pontok itt olvashatók.)

csarnok_okt24-3.jpg

Az ülésen védettségi és személyi igazolvány bemutatásával, korlátozott számban, előzetes regisztráció után lehet részt venni. (Megj.: Többen jelezték, hogy már kis idővel a meghirdetés után sem fogadták el a regisztrációjukat, merthogy pillanatok alatt sokan regisztráltak.)

A nagy érdeklődést a 19. napirendi pont váltotta ki:

19.) Javaslat a Klauzál téri Vásárcsarnok egyes bérleti szerződéseinek a módosítására és a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Polgármesterének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) bekezdésében foglalt jogköre alapján a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében meghozott 954/2020. (XII.16.) határozatának módosítására
Előterjesztő: Niedermüller Péter polgármester

Ennek lényege, hogy piac marad-e a nem kevés pénzből felújított Klauzál téri Csarnok, vagy valami más lesz belőle. A testületin kiderül.

2015 októberében nyitották meg a Klauzál téri Vásárcsarnokot, melyet kétmilliárd forintért újíttatott fel az akkori önkormányzat. Majd a 2019-es költségvetésében újabb 100 millió forintot különítettek el a piacra, az elektromos hálózat bővítésére 35 milliót, a gépészeti fejlesztésekre pedig 67 milliót szavaztak meg a képviselők. Állítólag azért, hogy könnyebben kiadhatók legyenek az évek óta üresen álló helyiségek. A több mint 7000 négyzetméteres épületbe ennek ellenére sem sikerül se elég vevőt, se elég bérlőt becsábítani. Az újjávarázsolt csarnok a mai napig majdnem üresen kong – piacként, vásárcsarnokként nem igazán sikerült hasznosítani.

A „nem beférők” figyelmébe: az ülés élőben az interneten követhető az Önkormányzati TV oldalán. De remélhetőleg sokan lesznek az Ülésteremben is.

Úgy értem, lakók, érdeklődők. További szép estét.

Szégyenteljes történet II. [136.]

Valaki nagyon nem mond igazat.

Biztos az én hibám, de már képtelen vagyok követni az eseményeket. Egy hete derült ki, hogy mégsem költözik be a Zeneiskola a Damjanich utca 4. sz. alatti, teljesen felújított ingatlanba. Akkor az önkormányzat arról tájékoztatta a nagyérdeműt, hogy Belső-Pesti Tankerületi Központ – annak ellenére, hogy nyertes pályáztukban bérleti díj fizetését is vállalták – nem hajlandó fizetni.

dami4-1.jpg

Az önkormányzat közleménye szerint a tankerület – újabb és újabb kifogások után – nem írta alá a pályázatukban vállalt feltételekkel a szerződést, amivel megakadályozták, hogy a Molnár Antal Zeneiskola beköltözhessen az épületbe.

Csütörtökön aztán a Belső-Pesti Tankerületi Központ is megjelentetett egy közleményt a kormányportálon, és cáfolta (cáfolni próbálta?) az önkormányzat közleményében írtakat. Szerintük polgármesternek a belpolitikai cirkusz fontosabb, mint a gyerekek, és valótlan állításokkal támadja a fenntartót a sajtóban – arról nem is beszélve,az önkormányzat által küldött bérleti szerződés alaki és tartalmi hibákat, valamint a kiírásnak ellentmondó kor- látozásokat tartalmazott.

És hogy a tankerület fontosnak tartja, hogy vonják be a tárgyalásokba az épület másik tulajdonosát is, „akit a polgármester kifelejtett”. (Megj.: tudja vki, hogy ki az említett másik tulajdonos? Mert eddig róla nem hallottunk. Meg arról se, hogy mennyivel vett részt pl az épület teljes felújításában…)

Ezt követően – még ugyanazon a napon – az önkori is újabb közleményt adott ki, amiben részletezik, hogy miért mégis a tankerület a hibás.

Két dolog biztos: 1.) a tankerület nem enged, és vállalása ellenére sem akar bérleti díjat fizetni. 2.) az önkormányzat sem enged, és a pályázati kiírásnak megfelelően már felvette a kapcsolatot a pályázat második helyezettjével, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó Gyermekház Alapítvánnyal.

Itt tart most ez az egyre méltatlanabb történet. Az árát pedig a Zeneiskola és a mindkét fél által oly gyakran, oly nagy előszeretettel emlegetett kerületi gyerekek fizetik meg. Gratulálok!

Payns

P.s.: Azért az is derék dolog, hogy majd másfél évvel a választás után derült ki, hogy a tankerület – miután kinőtte a szomszédos épületet –  ingyenesen használta/használja az ingatlant – irodának. Azaz, a Damjanich u. 4-nek csak egy része lett volna a Zeneiskoláé, a nagyobbik felét a tankerület akarta használni...

"Bérzsarolás történt" [135.]

Csinovnyikok rémuralma sorozat.

Ízlelgessétek egy kicsit ezt a két szót — először külön a bérzsarolást, aztán együtt a kettőt.

  1. Előfordult-e valaha a történelmünkben — akár 1930-ban, amikor Derkovits (egyik) főművét festette — hogy a dolgozók bérkövetelését "az intézmény vezetése" zsarolásnak minősítette volna?

Némi utánjárással úgy tűnik, hogy ez az összetétel a 2010-es évek második felében kiberbiztonsági szakkifejezésként tűnt fel a zsarolóvírusos támadások egyik fajtájának megnevezésére. A magyar nyelv nagyszótárában (III. kötet, Budapest, 2011) értelem- szerűen még nem szerepel.

berzsarol.jpg

  1. Szép nyelvünkben az igéknek három típusát különböztetjük meg:
  • a létezést kifejező igék azokat a helyzeteket írják le, amelyekben a dolgok csak úgy léteznek (a macska a kandalló előtt van);
  • a cselekvést kifejező igék azokat a helyzeteket írják le, amelyekben valaki valamit csinál (a macska leugrott a kandallóról);
  • a történést kifejező igék azokat a helyzeteket írják le, amelyekben valakivel valami csak úgy, akaratától függetlenül megtörténik (a macska leesett a kandallóról).

A zalaegerszegi kórház álláspontja (tehát nem X vagy Y) szerint itt szó sincs semmi olyasmiről, hogy az orvosok több bért követelnének, ők meg ne lennének hajlandóak azt megadni — nem, kéremszépen, itt "bérzsarolás történik". Semmi közünk hozzá, csak beszámolunk róla. Nagyon úgy tűnik, hogy a közleményt nem írta alá senki — az erről beszámoló cikkekben legkonkrétabb utalásként "az intézmény menedzsmentje" szerepel.

Az MTI által idézett közleményükben ügyesen apellálnak arra, hogy ezek az orvosok már így is a mediánjövedelem sokszorosát vágják zsebre, tehát újabb igényeiket a legtöbb ember ösztönösen elutasítja. A jogkerülő magatartás efféle "indoklását" az teszi kivételesen aljassá, hogy az orvosok nem nyilatkozhatnak az ügyről, mert azt tiltja a szerződésük (amit pont ezért és pont így kötött meg velük ez a bizonyos menedzsment).

Ezért (alighanem ügyvéddel egyeztetve) csak arról adtak ki közös közleményt, hogy ők mindössze a jogszabályoknak megfelelő javadalmazást szerették volna megkapni.

A nyelvi újítás alighanem sikeres lesz:

  • az MTI anyagában szereplő szót máris több tucat sajtóorgánum vette át;
  • a szakszervezetek szétverése után a munkavállalók valamelyes érdekvédelemre még képes csoportjai elleni uszítás valószínűleg erősödni fog.

Fügedi Ubul

P.s.: És amíg ezek az orvosok bérzsarolnak, addig másoknak még az alapjogokért: szaunáért, fitneszteremért is küzdeniük kell. (Szaunát és fitnesztermet is kapnak az Alapjogokért Központ munkatársai444.hu)

Megj.: Azok az orvosok is jobban tennék, ha a betegek gyógyítása helyett ők írnának tanulmányt arról, hogy a főnök ismét naggyá teszi Magyarországot. Talán még jacuzzit is kapnának (jövőre alighanem kiderül, hogy az is alapjog).

süti beállítások módosítása