A mi Erzsébetvárosunk

Múltidéző - Magyar Színház, 1962. [482.]

2025. március 29. - amier

Megint találtunk egy fotót a Fortepanon. Az 1962-ben készült képen a Magyar Színház egykori épülete látható a Hevesi Sándor (Izabella) téren. Az eredetileg 1897-ben Lang Adolf által tervezett, kifejezetten szép, századfordulós épületet először 1914-ben épí- tették át, Vágó László tervei alapján — ekkor még csak egy előcsarnokkal bővítették.

1947 és 1951 között a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt. Később, 1951/61 között a Madách Színház, 1962/64 között a Petőfi Színház otthona lett. Viszont amikor 1964-ben a metróépítés ürügyén a Blahán ledózerolták a Nemzeti Színházat, ide hozták ideiglenesen társulatot, jelentős bővítésre lett szükség. Ekkor csaknem teljesen lebontották, és Azbej Sándor tervei alapján átépítették, két szinttel is megtoldva a képen látható épületet.

magyar_szinhaz2009.jpg

Ekkor kerül homlokzatára Illés Gyula 757 darabból álló Színház című pirogránit dombor- műve, belülre pedig, az előcsarnok márvány-mozaikjaként Barcsay Jenő alkotása és Kádár Béla freskói.

Bojkottálni kell [481.]

Török ellenzéki fiókokat függesztett fel az X. Az Erdogan elleni tüntetéseket
szervező aktivisták oldalait tüntette el Elon Musk platformja. (444.hu

Elon Musk a társadalom fasizálódásának, fasizálásának oldalán áll. Mindenütt az autori- ter hatalmakat és közösségeket támogatja. Elemi érdeke lesz a társadalom valamennyi demokrata elkötelezettségű állampolgárának, közösségének, hogy ezt az embert meg- akadályozza abban, hogy vagyonát, érdekeltségeit fegyverként használja a demokráciák és a szabad világ ellen.

e_musk.jpg

Bojkottálni kell az összes terméket, ami közvetve vagy közvetlenül a nevéhez fűződik, mindent, ahonnan csak bevétele származhat, az összes, az ő nevével fémjelzett inter- netes platformot.

P.s.: Erről majd angol nyelvű cikket, akár videóposztot is tervezek készíteni.

Marosán Bence

A magyarok nagy kaszálásáról [480.]

Így kaszálunk mi, magyarok!

Fontos statisztikát közölt a MOHU: ennyit kaszáltak eddig
a visszaváltáson a magyarok. (168.óra

Kezdem nagyon unni ezt a „ennyit kaszáltak a magyarok” jellegű szövegeket! Most épp a 168 órán lelkendezett a MOHU a témában. Nem, baszki, nem! Ne hülyítsük már egymást, nem kaszáltak/kaszáltunk, csak visszakapták/visszakaptuk — legalább is egy kis részét — annak, amit muszáj volt kifizetni a betétdíjra. Aki itt kaszált az az állam (költségvetés), a monopolhelyzetbe pakolt MOL és csinosnak mondott leányvállalata, a MOHU.

repont2025.jpg

Ugye mindenki emlékszik, hogy 2024 januárjában indult a MOHU kötelező visszaváltó- rendszere, méghozzá környezetvédelmi és fenntarthatósági célokra hivatkozva. Azóta dobozok és palackokként min. 50 forintos betétdíjat kell fizetnünk, amit akkor kapunk csak vissza, ha az üres dobozt, ill. palackot bedobjuk a MOHU egyik automatájába. Ha az épp működik. Mert — és ezt már sokan, sok helyen leírták — a visszaváltás nem érdeke a MOHU-nak, ők előre megkapják az 50 forintokat, ezt csak visszaosztja nekünk, ha vissza- visszük a dobozokat/palackokat. Amit nem váltunk be, az ott a MOHU-nál marad —tiszta, munkát nem igénylő haszonként.

No, ennyit a magyarok nagy kaszálásáról.

*

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Jelentősen nőtt az iparágban a felszámolások és végelszámolá- sok száma, amióta elindult a koncessziós rendszer 2023 közepén. Míg 2019 - 2022 között éves átlagban 20 hulladékipari céget számoltak fel, 2023-ban 55, 2024-ben 42 vállalat jutott erre a sorsra. Azaz két és félszeresére nőtt a felszámolás alá kerülő vállalkozások száma az ágazatban – írja a G7.hu.

Múltidéző - Dohány utcai sütőház [479.]

Ismét egy kép a Fortepanról; az 1915-ben készült felvételen a Dohány utca 64. szám alatti sütőház (vagy ha úgy tetszik, pékség) látható. Az épületnek hosszú a története; a telken eredetileg ugyanis egy 1851-ben Zier Keresztély építőmester, pallér számára Diescher János tervezte és építette L-alaprajzú, egyemeletes romantikus lakóház állt.

(Fotó: f ortepan/Jurányi Attila)

1870-ben Charamza Ignác pékmester megvette az ingatlant, és még ugyanebben az évben pékműhelyeket alakíttatott ki a földszinten. 1886-ban az épületet Charamza ismét kibővítette az udvar irányába, majd 1894-ben eladta sütödéjét Holndonner Ignác pék- mesternek, aki 1910-ben ismét átalakíttatta a ház lakásait és a műhelyeit, hogy sütödéje már három gőzkemencével működhessen tovább. Megjegyzendő, hogy a ház emeleti lakásában élt Ignác unokája Holndonner Friderika (1929-1997) énekesnő és férje, ifj. Asbóth Oszkár, a helikopter feltalálójának fia is.

A II. világháborúban Budapest ostroma idején (három nap kivételével) folyamatosan üzemelt a pékség. Az ostrom után az épületet ért 9 aknatalálat rombolásait helyreállítot- ták, de az államosítást már nem élte túl a sütöde, annak tulajdonjogát 1957-ben kapta meg Fővárosi Tanács VB. Élelmiszeripari Igazgatósága, akik innentől már csak morzsa- gyártóként használták az üzemet.

dohany64bont.jpg

Az épületet 2007-ben lebontották, és ezzel véget ért egy több mint 150 éves történet. Helyére meg 2009-ben egy hétemeletes szállodát építettek…

Elektromos művek [478.]

Monopolhelyzetű szolgáltatók.

Amikor összeköltöztünk Verával, voltak gondjaink a számlák, értesítések stb. érkezésével és átvételével. Ennek egyik következményeként randa nyerészkedős módon háromszor is kikapcsolták nálunk az áramot — harmadjára már rutinos ügyfélként fizettem az irodában a sápot. Idén januárban a jóanyámtól örökölt lakással jártam így — úgyhogy kitapasztalhattam, mennyit fejlődött a „szolgáltató”.

elektr_muv.jpg

Képtelen voltam bejelenteni a címet a büszkén hirdetett elektronikus rendszerbe, ezért beballagtam az illetékes ügyfélszolgálathoz. Az udvarias, ám határozott ügyintézőtől megtudtam, hogy tényleg hiába próbálok ilyen címet bejelenteni, mert ilyen lakás abban a házban nincs. Arra a keresztkérdésre, hogy akkor viszont vajon mit kapcsoltak ott ki, hajlandó volt ún. felhasználóazonosítóval és egyéb érdekes dokumentumokból kideríte- ni, hogy az ő nyilvántartásukban nem földszint, hanem I. em. 1. szerepel. Érdeklődtem, hogyan kezdődhet a számozás pont abban a házban a fsz. 2-vel és hogyan ékelődhet az 1. lakás az emeleten a nagyobb számok közé. Frappánsan azt válaszolta, hogy a rendszer nem javítható (innentől a „rendszer” idézőjelben írandó). Egyébként van nekem fonto- sabb dolgom is, ugyanis velem ők, az MVM szerződnek, az áramot az viszont az E.On kapcsolja vissza.

Ő persze átküldi az új szerződést az E.Onnak, ők azonban kb. egy hónap múlva kapcsolják vissza.

— Tessék???
— Van 15 napjuk, hogy „feldolgozzák” a beérkező értesítést, majd további 8 (munka)nap arra, hogy „elbírálják” azt. Ezután újabb 8 napon belül vissza is kapcsolják, ahogy éppen befér a munkarendjükbe.
— Nem lehetne ezt gyorsabban?
— De, ha személyesen jelenti be.
— Akkor már megyek is.
— Ne tegye, az E.On-hoz nem lehet közvetlenül bejutni. Telefonon kell jegyet foglalni az ügyfélszolgálatuktól.

És valóban. Időpontot a már említett felhasználóazonosítóval tudtam foglalni. A foglalt időpont először is azért jó, mert amikor az ember megérkezik és elmondja, hogy mit akar, akkor az e célra rendszeresített, roppant udvarias hölgyek az egyszerű látogató számára követhetetlen menürendszerben bepötyögik adatait az ún. automatába (a magyar automata az a gép, amihez több ember kell, mintha nem lenne), és akkor kap a megszokott felhasználóazonosító helyett egy alkalmi kódot, ami addig kell neki, amíg el nem jut az őt váró ügyintézőhöz — onnantól ismét a felhasználóazonosító játszik.

Másodszor pedig azért jó a foglalt időpont, mert így csak háromnegyed órát kell várnia a pontosan érkezett ügyfélnek. (Igoriban megtanultuk, hogy a pontosság csak a vasútnál az első.)

Ezek után bonyolult és szokatlan kérésemet (szeretném visszakapcsoltatni a villanyórát; itt van hozzá az érvényes szerződés) mindössze háromnegyed újabb óra alatt sikerült adminisztrálni (adjam meg a telefonomat; majd értesítenek, ha jönnek). Eközben meg- tudtam, hogy a rendszer igenis javítható — ha tulajdonosként beviszem hozzájuk a tulajdoni lap hiteles másolatát és kérvényezem a javítást, akkor nagy kegyesen hajlan- dóak kijavítani a hibájukat. Némi szeplője ennek a módszernek, hogy tavaly kérhettem volna a kormányablakon egy db ilyen másolatot ingyen, a kormányablakot azonban az új orosz rendszer kedvéért leépítették.

Az új kormányablakhoz viszont okostelefon kéne, az meg nekem nincs. Anyátok!

Fügedi Ubul

Hogy tudjuk, mit is vesztünk el most [477.]

A Magyar Rádió épületei – Virtuális leletmentés: modern örökség. (Építészfórum

Nem nálunk, hanem a szomszéd kerületben, Józsefvárosban történik mindez, de a vesz- teség mindannyiunké. „2024 őszén megkezdődött a Magyar Rádió épületeinek bontása. Hiába a nemzeti engedetlenkedés, a szakmai tiltakozások, jogi huzavonák: a dózer győ- zött, indul a Pázmány Campus építése! Lehetett volna úgy is, hogy az egyetem birtokba veszi és felújítja a telkén álló épületeket — azzal sem járt volna rosszul. Helyette bontott; lássuk, mi ment veszendőbe” — írja bevezetőjében az Építészfórum. Tessék elolvasni Zöldi Anna írását, hogy legalább tudjuk, mit is vesztünk el.— mindannyian.

magyar_radio2025.jpg

A bontásra ítélt épületek között vannak:

  • a Münnich Aladár által tervezett Szentkirályi utcai lakóházak, melyek helyén nyílik majd a campus egyik új bejárata, árkádos terecskével és harangtoronnyal;
  • a Rádió első, központi épülete, amelynek csak az utcai traktusát tartják meg;
  • a világ első stúdiójaként aposztrofált, háború előtt épült Stúdiópalota, és a bővítéseként a harmincas évek közepén átadott, legendássá vált 6-os stúdió;
  • a kettő közti udvarban emelt büfé, az együttes szellemi központja, a Szabó István kezétől származó könnyűszerkezetes Pagoda;
  • a Pollack Mihály térre néző háború utáni épületrészek (az üzemépület és az irodaház).

A Magyar Rádió nem csupán és nem elsősorban épületegyüttes volt, hanem szellemi képződmény, kulturális relikvia, amelynek sorsa több figyelmet és érzékenységet érdemel, mint pusztán megfelelni a racionális beépítési mutatóknak. A jelenkor progresszív felfogása, a nemépítés és a városi zöld fontosságának felismerése mentén különösen meggondolandó egy ilyen volumenű bontás és építés, pusztán annak a környezetre gyakorolt hatása miatt is. A zöldfelületi mutatókkal bűvészkedés nem megoldás a környezeti károk igazolására. (via Építészfórum)

A részletekről alig tudni valamit [476.]

Ilyen lakóház lesz a Zsinagóga mellett két évtizede feltámadásra váró,
nemrég Adnan Polathoz került műemlékekből (24.hu

Még januárban derült ki, hogy másfél évtizedes rohadás után elkezdődik a Dohány utcai Zsinagóga mögötti telek beépítése. Most a 24.hu és Vincze Miklós kutakodott tovább, és újabb részletekre derítettek fényt — és közel két tucat látványtervet is bemutatnak. Köz- tük pl. az itt alább láthatót...

sip_ltvterv.jpg

Beépül tehát a Dohány utcai zsinagóga melletti terület, a Síp utca 8. és 10., ill. a Dohány utca 10. alatti ingatlanokon. Minderről tessék elolvasni a 24.hu cikkét, sok érdekesség található benne; pl. az aláírt településrendezési szerződés részleteiről, és hogy a kerület- nek (az önkormányzat szerint) miért érdeke a megállapodás. Ezek a következők:

  • egy két évtizedes ügy végére kerül pont,
  • az Önkormányzat szándékainak megfelelően nem szálloda vagy fizetős mélygarázs, hanem 163 lakás születik,
  • műemléki védettségű homlokzatok menekülnek meg,
  • az éptkezés lehetőséget ad a határoló utcák (Dohány, Síp, Wesselényi) szakaszainak 2027-2028-ban való megújítására – ezek „magas színvonalú” terveztetését a kerületi főtájépítész végeztette el, a munkákat pedig a projektcég bruttó 700 millió forintig vállalja.

A tervek szerint 2028-ra lezárul az építkezés —, legalábbis az önkormányzat szerint. Ennyi idő után, végre egy jó hír. Vagy mégse?

Vannak ugyanis kétségeim; pl. a török kulcsszereplő személye, de a 700 millió is igencsak kevésnek tűnik, főleg a homlokzat-helyreállítással együtt. A határidővel is vannak problé- mák, de majd kiderül, hogy tartható vagy sem. Legyünk optimisták, hátha most sikerül.

Ehh, az a fránya magyar nyelv [475.]

Orbán Viktor: Elfogadhatatlan, ami most a boltokban van,
nem engedjük, hogy kifosszák az embereket. (24.hu

Nehéz nyelv a magyar: mindenféle mondatrészeket egyeztetni kell egymással. Aztán időnként nem sikerül. Eredeti szöveg a fenti linken; Helyesen: „nem engedik, hogy kifosszuk az embereket”.

orban2025.jpg

Ő egyébként:

  • nem „az áremelkedéssel kapcsolatban” mondott valamit, hanem az áremelkedésről;
  • nem „végrehajtották az áremeléseket”, hanem emelték az árakat és
  • nem „elvégeztük az infláció letörését”, hanem a nyelvi elemeknél maradva „letörtük az inflációt”.

Ez tartalmilag azt jelenti, hogy „átmenetileg abbahagytuk a fedezetlen pénz nyomtatását” (és kifizetését) — a mostani infláció pedig azt, hogy újrakezdték. Kun Béla és Rákosi nyomdokain Magyarbasi megpróbálja ezt az ún. árdrágítókra kenni, és ellenük uszít. A tisztességtelen eljárást közgazdasági ismeretekkel fel nem vértezett elődeink en masse utasították vissza. Fel tudunk-e nőni hozzájuk?

Fügedi Ubul

P.s.: Árérzékenyek (értsd: szegények) vagyunk. Ma a sarki közérből kifogyott az ott olcsó 340 Ft-os tej, én meg mentem 4 megállónyit, hogy spóroljak a 13 l tejen 1500 Ft-ot. (Hát még ha egyéb dolgokat is vettem volna...)

Múltidéző - Klauzál téri villamos [474.]

És most ismét egy kép a régmúltból: az 1941 nyarán készült felvételen a Klauzál tér fái közül kikanyarodó régi, egykocsis 2-es villamos látható, amint éppen bekanyarodik a Klauzál utcába, hogy onnan haladjon tovább lassan, zötyögve a Rákóczi út felé. (Megj.: a kép bal oldalán meg látható egy még meglevő gázlámpa kovácsoltvas kandelábere...)

A régi kettes belső-erzsébetvárosi vonalát 1911-ben építette ki a BVVV (Budapest Villamos Városi Vasút) a Népszínház (mai Blaha Lujza) tér és a Király utca között, ami a Nyár utcából egy kis jobb kanyarral fordult be a Klauzál térre, nagyjából a közepébe. Majd a túloldalon a Csányi utcában folytatta útját a Nagymező utca irányába. Visszafele pedig a Király utcából az Akácfa-, Dob- és Klauzál utcán haladt.

Egyetlen egy, nyitott peronos kocsival közlekedett, kanyargott a szűk utcákban harminc évig, majd 1941-ben (nem sokkal a kép készülte után) megszűnt a belső-erzsébetvárosi szakasz.

Szálloda a Klauzál utcában? [473.]

Szállodává alakíthatják a Doboznak is otthont adó
Klauzál utca 8-10. épületeit. (Építészfórum

Még február elején derült ki, hogy a Klauzál utca 8. és 10. szám alatti romos épületekben nyithatja/nyitja meg első magyarországi szállodáját a butik apartmanokat üzemeltető NUMA Group. A vállalat 170 szálláshelyet tervez létrehozni az épület/ek teljes felújításá- val, arról azonban nincsenek információk, hogy mi a terv a Klauzál utca 10. udvarán 2011 óta működő romkocsmával, a 2023-ban felújított Dobozzal.

klauzal10.jpg

Mindkét ház hosszú ideje üresen áll (mondhatni időtlen-idők óta, és persze mindkettő egyre omlik/romlik), korábban (2009.) bontásukat tervezték: helyükre egybefüggő, 8 emeletes lakóházat terveztek, de a KÖH akkor nem engedélyezte a bontást…

Klauzál utca 8.
1893/94-ben Salzer Ignác kávés (a Károly körúton volt kávéháza) megbízásából előbb kettő, majd 4 emeletes lakóháznak épült. Eredeti terveket nem őriz a Fővárosi Levéltár, így nem tudni ki tervezte és építette. 1906-ban átalakították a több házra kiterjedő Hungária fürdő igényei szerint, hogy aztán húsz év múlva újra lakóépület legyen. Egykoron a kiszolgáló épületként fungált, itt működött például a fürdő mosodája.

Klauzál utca 10.
A telken 1871-ben építette fel Daubeck (Daubek) Mária új, egyemeletes lakóházát Gottgeb Antal. 1904-ben ennek a háznak a felhasználásával építette fel Medek Vince a ma itt álló kétemeletes koraeklektikus bérházat, megtartva annak klasszicista földszintjét. Az építtető Walla József cementgyáros volt.

süti beállítások módosítása