A mi Erzsébetvárosunk

Sétálóutca, némi ellentmondással [483.]

2025. április 03. - amier

Szabados Tamás: A nagy sétálóutcablöff (Népszava

Március 20-án nyújtotta be Vitézy Dávid azt a javaslatát a Fővárosi Közgyűlésnek, amely szerint ripsz-ropsz sétálóutcává tenne több utcát Belső-Erzsébetvárosban. Majd — ha kissé megkésve is, és sorrendet tévesztve — egyeztetett erről Niedermüller Péter pol- gármesterrel is. Aki fb-oldalán számolt be tárgyalásről.

setalo_bulinegyed.jpg

Nos: persze jó lenne egy-két hangulatos, viszonylag csendes, fákkal-virágokkal tarkított sétálóutca, csakhogy… Néhány részlet a cikkből:

Az első gond a javaslattal, hogy átláthatatlan a szakmai előkészítés folyamata. Sem Vitézy Dávid, sem a javaslat kidolgozói és támogatói nem adtak választ arra a kérdésre, hogy milyen adatok, helyzetelemzés, információk alapján készült az előterjesztés. Az sem derül ki, hogy kik, hányféle és milyen változatot néztek meg szakmai szempontból, mielőtt kijelölték, hogy mely utcákat és hogyan akarnak lezárni.

Azonban a bulinegyed elsődleges problémáját nem a gépkocsiforgalom jelenti, hanem az, hogy 2013-ban egy ugyancsak szakmailag előkészítetlen politikai döntés eredményeként rászabadították az addig a Hajógyári Szigeten működő vigalmi negyedet Budapest egyik legértékesebb lakónegyedére.

A kerület polgármestere, Niedermüller Péter (…) sajátos pávatáncot jár: a választások előtt komolyan megszigorította, Vitézy Dávid javaslatának benyújtása előtt egy nappal viszont jelentősen fellazította az éjszakai nyitva tartás szabályait, ami azért felvet néhány kérdést.

Önmagában nem a sétálóutcákkal van baj, hanem azzal, ahogy Vitézy Dávid és az őt támogatók minden szakmai szempontot negligálva, az érintetteket megkerülve akarják átverni ezt a javaslatot.

Tessék elolvasni Szabados Tamás írását. A szerző erzsébetvárosi lakos. Aztán elgondol- kodni a leírtakon. (Megj.: úgy izgulok és alig várom, hogy megtudjam, a polgi miképp adja majd el az itt lakóknak mindezt.)

Múltidéző - Magyar Színház, 1962. [482.]

Megint találtunk egy fotót a Fortepanon. Az 1962-ben készült képen a Magyar Színház egykori épülete látható a Hevesi Sándor (Izabella) téren. Az eredetileg 1897-ben Lang Adolf által tervezett, kifejezetten szép, századfordulós épületet először 1914-ben épí- tették át, Vágó László tervei alapján — ekkor még csak egy előcsarnokkal bővítették.

1947 és 1951 között a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt. Később, 1951/61 között a Madách Színház, 1962/64 között a Petőfi Színház otthona lett. Viszont amikor 1964-ben a metróépítés ürügyén a Blahán ledózerolták a Nemzeti Színházat, ide hozták ideiglenesen társulatot, jelentős bővítésre lett szükség. Ekkor csaknem teljesen lebontották, és Azbej Sándor tervei alapján átépítették, két szinttel is megtoldva a képen látható épületet.

magyar_szinhaz2009.jpg

Ekkor kerül homlokzatára Illés Gyula 757 darabból álló Színház című pirogránit dombor- műve, belülre pedig, az előcsarnok márvány-mozaikjaként Barcsay Jenő alkotása és Kádár Béla freskói.

Bojkottálni kell [481.]

Török ellenzéki fiókokat függesztett fel az X. Az Erdogan elleni tüntetéseket
szervező aktivisták oldalait tüntette el Elon Musk platformja. (444.hu

Elon Musk a társadalom fasizálódásának, fasizálásának oldalán áll. Mindenütt az autori- ter hatalmakat és közösségeket támogatja. Elemi érdeke lesz a társadalom valamennyi demokrata elkötelezettségű állampolgárának, közösségének, hogy ezt az embert meg- akadályozza abban, hogy vagyonát, érdekeltségeit fegyverként használja a demokráciák és a szabad világ ellen.

e_musk.jpg

Bojkottálni kell az összes terméket, ami közvetve vagy közvetlenül a nevéhez fűződik, mindent, ahonnan csak bevétele származhat, az összes, az ő nevével fémjelzett inter- netes platformot.

P.s.: Erről majd angol nyelvű cikket, akár videóposztot is tervezek készíteni.

Marosán Bence

A magyarok nagy kaszálásáról [480.]

Így kaszálunk mi, magyarok!

Fontos statisztikát közölt a MOHU: ennyit kaszáltak eddig
a visszaváltáson a magyarok. (168.óra

Kezdem nagyon unni ezt a „ennyit kaszáltak a magyarok” jellegű szövegeket! Most épp a 168 órán lelkendezett a MOHU a témában. Nem, baszki, nem! Ne hülyítsük már egymást, nem kaszáltak/kaszáltunk, csak visszakapták/visszakaptuk — legalább is egy kis részét — annak, amit muszáj volt kifizetni a betétdíjra. Aki itt kaszált az az állam (költségvetés), a monopolhelyzetbe pakolt MOL és csinosnak mondott leányvállalata, a MOHU.

repont2025.jpg

Ugye mindenki emlékszik, hogy 2024 januárjában indult a MOHU kötelező visszaváltó- rendszere, méghozzá környezetvédelmi és fenntarthatósági célokra hivatkozva. Azóta dobozok és palackokként min. 50 forintos betétdíjat kell fizetnünk, amit akkor kapunk csak vissza, ha az üres dobozt, ill. palackot bedobjuk a MOHU egyik automatájába. Ha az épp működik. Mert — és ezt már sokan, sok helyen leírták — a visszaváltás nem érdeke a MOHU-nak, ők előre megkapják az 50 forintokat, ezt csak visszaosztja nekünk, ha vissza- visszük a dobozokat/palackokat. Amit nem váltunk be, az ott a MOHU-nál marad —tiszta, munkát nem igénylő haszonként.

No, ennyit a magyarok nagy kaszálásáról.

*

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Jelentősen nőtt az iparágban a felszámolások és végelszámolá- sok száma, amióta elindult a koncessziós rendszer 2023 közepén. Míg 2019 - 2022 között éves átlagban 20 hulladékipari céget számoltak fel, 2023-ban 55, 2024-ben 42 vállalat jutott erre a sorsra. Azaz két és félszeresére nőtt a felszámolás alá kerülő vállalkozások száma az ágazatban – írja a G7.hu.

Múltidéző - Dohány utcai sütőház [479.]

Ismét egy kép a Fortepanról; az 1915-ben készült felvételen a Dohány utca 64. szám alatti sütőház (vagy ha úgy tetszik, pékség) látható. Az épületnek hosszú a története; a telken eredetileg ugyanis egy 1851-ben Zier Keresztély építőmester, pallér számára Diescher János tervezte és építette L-alaprajzú, egyemeletes romantikus lakóház állt.

(Fotó: f ortepan/Jurányi Attila)

1870-ben Charamza Ignác pékmester megvette az ingatlant, és még ugyanebben az évben pékműhelyeket alakíttatott ki a földszinten. 1886-ban az épületet Charamza ismét kibővítette az udvar irányába, majd 1894-ben eladta sütödéjét Holndonner Ignác pék- mesternek, aki 1910-ben ismét átalakíttatta a ház lakásait és a műhelyeit, hogy sütödéje már három gőzkemencével működhessen tovább. Megjegyzendő, hogy a ház emeleti lakásában élt Ignác unokája Holndonner Friderika (1929-1997) énekesnő és férje, ifj. Asbóth Oszkár, a helikopter feltalálójának fia is.

A II. világháborúban Budapest ostroma idején (három nap kivételével) folyamatosan üzemelt a pékség. Az ostrom után az épületet ért 9 aknatalálat rombolásait helyreállítot- ták, de az államosítást már nem élte túl a sütöde, annak tulajdonjogát 1957-ben kapta meg Fővárosi Tanács VB. Élelmiszeripari Igazgatósága, akik innentől már csak morzsa- gyártóként használták az üzemet.

dohany64bont.jpg

Az épületet 2007-ben lebontották, és ezzel véget ért egy több mint 150 éves történet. Helyére meg 2009-ben egy hétemeletes szállodát építettek…

Elektromos művek [478.]

Monopolhelyzetű szolgáltatók.

Amikor összeköltöztünk Verával, voltak gondjaink a számlák, értesítések stb. érkezésével és átvételével. Ennek egyik következményeként randa nyerészkedős módon háromszor is kikapcsolták nálunk az áramot — harmadjára már rutinos ügyfélként fizettem az irodában a sápot. Idén januárban a jóanyámtól örökölt lakással jártam így — úgyhogy kitapasztalhattam, mennyit fejlődött a „szolgáltató”.

elektr_muv.jpg

Képtelen voltam bejelenteni a címet a büszkén hirdetett elektronikus rendszerbe, ezért beballagtam az illetékes ügyfélszolgálathoz. Az udvarias, ám határozott ügyintézőtől megtudtam, hogy tényleg hiába próbálok ilyen címet bejelenteni, mert ilyen lakás abban a házban nincs. Arra a keresztkérdésre, hogy akkor viszont vajon mit kapcsoltak ott ki, hajlandó volt ún. felhasználóazonosítóval és egyéb érdekes dokumentumokból kideríte- ni, hogy az ő nyilvántartásukban nem földszint, hanem I. em. 1. szerepel. Érdeklődtem, hogyan kezdődhet a számozás pont abban a házban a fsz. 2-vel és hogyan ékelődhet az 1. lakás az emeleten a nagyobb számok közé. Frappánsan azt válaszolta, hogy a rendszer nem javítható (innentől a „rendszer” idézőjelben írandó). Egyébként van nekem fonto- sabb dolgom is, ugyanis velem ők, az MVM szerződnek, az áramot az viszont az E.On kapcsolja vissza.

Ő persze átküldi az új szerződést az E.Onnak, ők azonban kb. egy hónap múlva kapcsolják vissza.

— Tessék???
— Van 15 napjuk, hogy „feldolgozzák” a beérkező értesítést, majd további 8 (munka)nap arra, hogy „elbírálják” azt. Ezután újabb 8 napon belül vissza is kapcsolják, ahogy éppen befér a munkarendjükbe.
— Nem lehetne ezt gyorsabban?
— De, ha személyesen jelenti be.
— Akkor már megyek is.
— Ne tegye, az E.On-hoz nem lehet közvetlenül bejutni. Telefonon kell jegyet foglalni az ügyfélszolgálatuktól.

És valóban. Időpontot a már említett felhasználóazonosítóval tudtam foglalni. A foglalt időpont először is azért jó, mert amikor az ember megérkezik és elmondja, hogy mit akar, akkor az e célra rendszeresített, roppant udvarias hölgyek az egyszerű látogató számára követhetetlen menürendszerben bepötyögik adatait az ún. automatába (a magyar automata az a gép, amihez több ember kell, mintha nem lenne), és akkor kap a megszokott felhasználóazonosító helyett egy alkalmi kódot, ami addig kell neki, amíg el nem jut az őt váró ügyintézőhöz — onnantól ismét a felhasználóazonosító játszik.

Másodszor pedig azért jó a foglalt időpont, mert így csak háromnegyed órát kell várnia a pontosan érkezett ügyfélnek. (Igoriban megtanultuk, hogy a pontosság csak a vasútnál az első.)

Ezek után bonyolult és szokatlan kérésemet (szeretném visszakapcsoltatni a villanyórát; itt van hozzá az érvényes szerződés) mindössze háromnegyed újabb óra alatt sikerült adminisztrálni (adjam meg a telefonomat; majd értesítenek, ha jönnek). Eközben meg- tudtam, hogy a rendszer igenis javítható — ha tulajdonosként beviszem hozzájuk a tulajdoni lap hiteles másolatát és kérvényezem a javítást, akkor nagy kegyesen hajlan- dóak kijavítani a hibájukat. Némi szeplője ennek a módszernek, hogy tavaly kérhettem volna a kormányablakon egy db ilyen másolatot ingyen, a kormányablakot azonban az új orosz rendszer kedvéért leépítették.

Az új kormányablakhoz viszont okostelefon kéne, az meg nekem nincs. Anyátok!

Fügedi Ubul

Hogy tudjuk, mit is vesztünk el most [477.]

A Magyar Rádió épületei – Virtuális leletmentés: modern örökség. (Építészfórum

Nem nálunk, hanem a szomszéd kerületben, Józsefvárosban történik mindez, de a vesz- teség mindannyiunké. „2024 őszén megkezdődött a Magyar Rádió épületeinek bontása. Hiába a nemzeti engedetlenkedés, a szakmai tiltakozások, jogi huzavonák: a dózer győ- zött, indul a Pázmány Campus építése! Lehetett volna úgy is, hogy az egyetem birtokba veszi és felújítja a telkén álló épületeket — azzal sem járt volna rosszul. Helyette bontott; lássuk, mi ment veszendőbe” — írja bevezetőjében az Építészfórum. Tessék elolvasni Zöldi Anna írását, hogy legalább tudjuk, mit is vesztünk el.— mindannyian.

magyar_radio2025.jpg

A bontásra ítélt épületek között vannak:

  • a Münnich Aladár által tervezett Szentkirályi utcai lakóházak, melyek helyén nyílik majd a campus egyik új bejárata, árkádos terecskével és harangtoronnyal;
  • a Rádió első, központi épülete, amelynek csak az utcai traktusát tartják meg;
  • a világ első stúdiójaként aposztrofált, háború előtt épült Stúdiópalota, és a bővítéseként a harmincas évek közepén átadott, legendássá vált 6-os stúdió;
  • a kettő közti udvarban emelt büfé, az együttes szellemi központja, a Szabó István kezétől származó könnyűszerkezetes Pagoda;
  • a Pollack Mihály térre néző háború utáni épületrészek (az üzemépület és az irodaház).

A Magyar Rádió nem csupán és nem elsősorban épületegyüttes volt, hanem szellemi képződmény, kulturális relikvia, amelynek sorsa több figyelmet és érzékenységet érdemel, mint pusztán megfelelni a racionális beépítési mutatóknak. A jelenkor progresszív felfogása, a nemépítés és a városi zöld fontosságának felismerése mentén különösen meggondolandó egy ilyen volumenű bontás és építés, pusztán annak a környezetre gyakorolt hatása miatt is. A zöldfelületi mutatókkal bűvészkedés nem megoldás a környezeti károk igazolására. (via Építészfórum)

A részletekről alig tudni valamit [476.]

Ilyen lakóház lesz a Zsinagóga mellett két évtizede feltámadásra váró,
nemrég Adnan Polathoz került műemlékekből (24.hu

Még januárban derült ki, hogy másfél évtizedes rohadás után elkezdődik a Dohány utcai Zsinagóga mögötti telek beépítése. Most a 24.hu és Vincze Miklós kutakodott tovább, és újabb részletekre derítettek fényt — és közel két tucat látványtervet is bemutatnak. Köz- tük pl. az itt alább láthatót...

sip_ltvterv.jpg

Beépül tehát a Dohány utcai zsinagóga melletti terület, a Síp utca 8. és 10., ill. a Dohány utca 10. alatti ingatlanokon. Minderről tessék elolvasni a 24.hu cikkét, sok érdekesség található benne; pl. az aláírt településrendezési szerződés részleteiről, és hogy a kerület- nek (az önkormányzat szerint) miért érdeke a megállapodás. Ezek a következők:

  • egy két évtizedes ügy végére kerül pont,
  • az Önkormányzat szándékainak megfelelően nem szálloda vagy fizetős mélygarázs, hanem 163 lakás születik,
  • műemléki védettségű homlokzatok menekülnek meg,
  • az éptkezés lehetőséget ad a határoló utcák (Dohány, Síp, Wesselényi) szakaszainak 2027-2028-ban való megújítására – ezek „magas színvonalú” terveztetését a kerületi főtájépítész végeztette el, a munkákat pedig a projektcég bruttó 700 millió forintig vállalja.

A tervek szerint 2028-ra lezárul az építkezés —, legalábbis az önkormányzat szerint. Ennyi idő után, végre egy jó hír. Vagy mégse?

Vannak ugyanis kétségeim; pl. a török kulcsszereplő személye, de a 700 millió is igencsak kevésnek tűnik, főleg a homlokzat-helyreállítással együtt. A határidővel is vannak problé- mák, de majd kiderül, hogy tartható vagy sem. Legyünk optimisták, hátha most sikerül.

Ehh, az a fránya magyar nyelv [475.]

Orbán Viktor: Elfogadhatatlan, ami most a boltokban van,
nem engedjük, hogy kifosszák az embereket. (24.hu

Nehéz nyelv a magyar: mindenféle mondatrészeket egyeztetni kell egymással. Aztán időnként nem sikerül. Eredeti szöveg a fenti linken; Helyesen: „nem engedik, hogy kifosszuk az embereket”.

orban2025.jpg

Ő egyébként:

  • nem „az áremelkedéssel kapcsolatban” mondott valamit, hanem az áremelkedésről;
  • nem „végrehajtották az áremeléseket”, hanem emelték az árakat és
  • nem „elvégeztük az infláció letörését”, hanem a nyelvi elemeknél maradva „letörtük az inflációt”.

Ez tartalmilag azt jelenti, hogy „átmenetileg abbahagytuk a fedezetlen pénz nyomtatását” (és kifizetését) — a mostani infláció pedig azt, hogy újrakezdték. Kun Béla és Rákosi nyomdokain Magyarbasi megpróbálja ezt az ún. árdrágítókra kenni, és ellenük uszít. A tisztességtelen eljárást közgazdasági ismeretekkel fel nem vértezett elődeink en masse utasították vissza. Fel tudunk-e nőni hozzájuk?

Fügedi Ubul

P.s.: Árérzékenyek (értsd: szegények) vagyunk. Ma a sarki közérből kifogyott az ott olcsó 340 Ft-os tej, én meg mentem 4 megállónyit, hogy spóroljak a 13 l tejen 1500 Ft-ot. (Hát még ha egyéb dolgokat is vettem volna...)

Múltidéző - Klauzál téri villamos [474.]

És most ismét egy kép a régmúltból: az 1941 nyarán készült felvételen a Klauzál tér fái közül kikanyarodó régi, egykocsis 2-es villamos látható, amint éppen bekanyarodik a Klauzál utcába, hogy onnan haladjon tovább lassan, zötyögve a Rákóczi út felé. (Megj.: a kép bal oldalán meg látható egy még meglevő gázlámpa kovácsoltvas kandelábere...)

A régi kettes belső-erzsébetvárosi vonalát 1911-ben építette ki a BVVV (Budapest Villamos Városi Vasút) a Népszínház (mai Blaha Lujza) tér és a Király utca között, ami a Nyár utcából egy kis jobb kanyarral fordult be a Klauzál térre, nagyjából a közepébe. Majd a túloldalon a Csányi utcában folytatta útját a Nagymező utca irányába. Visszafele pedig a Király utcából az Akácfa-, Dob- és Klauzál utcán haladt.

Egyetlen egy, nyitott peronos kocsival közlekedett, kanyargott a szűk utcákban harminc évig, majd 1941-ben (nem sokkal a kép készülte után) megszűnt a belső-erzsébetvárosi szakasz.

süti beállítások módosítása