Miért büntetik belső Erzsébetvárost?

Sokan, sokat panaszkodnak Erzsébetváros Károly körút és Erzsébet körút közötti területének állapotai miatt. Vannak, akik a mulató negyed vendégei okozta éjszakai zajongás, vannak akik koszos utcák, vannak akik az elhanyagolt közparkok miatt elégedetlenek.

Most egyre többen kérdezik, mi lesz a Klauzál téri piaccal?

De konkrét választ senki sem ad. Bezárták a zöldségeseket, a kisboltokat, a pecsenyesütőt és hetek óta minden az enyészeté. Miért mostohagyermeke a Fideszes önkormányzati vezetésnek belső Erzsébetváros? Miért nem nyúltak hozzá négy éve a Klauzál térhez, miért hagyták gondozatlanul a négy éve frissen átadott Kéthly Anna teret, miért koszosabbak az utcák, mint a környező kerületekben? Választ ma senkitől nem kapunk!

Eközben drágán kinyomtatott, vaskos füzetekben fényezi magát a kerület vezetése, grafikonokkal, mutatós számadatokkal próbálja elvarázsolni az olvasót, hogy hová is fejlődött ez a városrész. Hát hová is fejlődött? A válasz Erzsébetváros utcáin, terein és például a Klauzál téri vásárcsarnokban hever!

Devosa Gábor

Zajlik a kampány, rendesen. Miközben Rónaszékiné Keresztes Mónika troli oldalán vívja hősi harcát a rezsidémon ellen, hozzánk meg szépen sorban érkeznek a levelek. Merthogy újabb levelet kaptunk, ezúttal egy olvasóit a Facebook-oldalunkra. És a tegnapi meg a mai levélből egyre inkább úgy tűnik, hogy valamiért tényleg nem elégedettek az emberek itt a kerületben. Nagyon nem elégedettek. Vajon miért?

Nézzük is gyorsan a mostani levelet…

***

Mostanában kaptuk a menetrend szerinti, újabb "Épül Erzsébetváros" – fele sem igaz – kiadványt. Ha csak ennek (valamint a többi kiadvány) költségeit, az átnevezések költségeit, a helyi témások és heti válasz támogatásait, és még a ki tudja milyen elherdált költségeket házaink állagának szépítésére fordítanánk, pestiesen szólva, beljebb lennénk. E témában az alábbi levelet írtam képviselőnknek:

"Tisztelt Képviselő Asszony!
Postaládámba – menetrendszerűen – ismételten megérkezett kampányanyaguk, az "Épül Erzsébetváros!" Azt írtam "kampányanyaguk", mert véleményem szerint ez a kiadvány a valóságtól, az én tapasztalataimtól, nagyon messze áll. Kérem, adjon lehetőséget és időt arra, hogy körzetünkben – mondjuk a Bethlen Gábor utcától a Garay piacig, a Garay utca és István utca szélességében körbesétáljunk – természetesen együtt, és megnézzük, hány üzlet van zárva, hány kiadó üzlethelyiséget találunk, hogy néznek ki a lakóépületek, a közterület, micsoda nyomorult állapotban van ez az egykor virágzó kereskedelemmel, pezsgő élettel bíró terület – és a látottak alapján együtt állapítsuk meg, hogyan épül, szépül Erzsébetváros!! "

Most már "error" jött vissza, már nem is fogadták levelemet, eddig még legalább elolvasták, de nem válaszoltak rá. Ezek az emberek még mindig azt hiszik, hogy mi vagyunk értük? Szerintem meg ők vannak miértünk!

K. Károlyné

Kell mindehhez hozzáfűzni valamit?

Dohány utca 30/A

Folytatva a 100 éves házak sorozatunkat, sétáljunk most át a Damjanich utcából a kerület másik felében álló, következő centenáriumát ünneplő (?) házhoz, a Dohány utcába. Pontosabban a Kazinczy utca sarkához.

Déry Attila építészettörténész a kerület épületeiről írt monográfiája szerint a Kazinczy utca (Kazinczy u. 3/A) sarkán álló ötemeletes, neobarokk bérház 1914 körül épült. Így megint csak elmondható, hogy lehet, idén lesz 100 éves, és az is lehet, hogy nem. De ez majd eldől az április végén megvalósuló Budapest 100 program során.

A Dohány utca felé nyíló oszlopdíszes kapubejárója mindenesetre impozáns megjelenésű, és kovácsoltvas zászlótartókkal, kandeláberekkel díszített. Hogy ki építtette és ki volt a tervezője, azt nem tudni, legalább is a Fővárosi Levéltárban nincs erre nézvést adat.

Az viszont a Séták a zsidónegyedben (Vince Kiadó) című könyvből tudható, hogy a nagyméretű telken a korabeli fényképek és a térképek tanúsága szerint 1910-ben még egy olyan egyemeletes korai lakóház állt, melynek óriási udvarán – hasonlóan sok más korabeli lakóházhoz – műhelyek, kisebb gyárak működtek. 1870-ben ez a lakóház Kölber Károly, a híres kocsigyáros tulajdonában volt, Frey Lajos és Kauser Lipót tervezte és építtette.

A felvétel közvetlenül a bontás előtt, 1910-ben készült.

Az 1910-ben kezdődő bontás után a Dohány utcai telkekre a világvárossá való átalakulást képviselő magas, igényes bérház épült fel, addig a Kazinczy utcai telekre csupán egy egyemeletes, jellegtelen autószerelő műhely. Később ide került az FHM Nyomda, mely 2006 nyarán szintén bontásra került...

BBP