Damjanich utca 26/B

Folytatva a 100 éves házak sorozatunkat, most csak egy házzal kell tovább mennünk a Damjanich utcában. Ez is egy 6 emeletes premodern lakóház, Déry Attila építészettörténész a kerület épületeiről írt monográfiája szerint 1914 körül épült.

Van azonban olyan forrás is, mely szerint a ház 1914-ben épült, az építtető Ernst Mór volt, a tervező pedig Székely Marcell építész. Tehát lehet, hogy 100 éves, és lehet, hogy nem – de ezt majd a nálam okosabbak eldöntik az április 26-án és 27-én megvalósuló Budapest 100 program során.

Amit bizton tudhatunk: Budapest Főváros Levéltára (Pesti telekkönyvek) szerint ezt az ingatlant (házzal v. ház nélkül, nem tudni) 1914-ben vásárolta meg Ernst Mór és felesége, Steiner Róza (Ernst Mór, Ernst Lajos műgyűjtő és az Ernst Múzeum alapítójának az édesapja). Ernst Mór halála után a három gyermek, Ernst Lajos, Ernst Sándor és Grünwald Vilmosné Ernst Paula örökölte. 1915-ben a testvérektől és a fele részt birtokló anyától Grünwald Vilmos megvette a telket és a rajta álló házat. 1917-ben Grünwald Vilmos meghalt, és az ingatlan tulajdonjogának fele Ernst Paulára, másik fele két kiskorú gyermekükre, Grünwald Andorra és Valériára szállt.

A ház falán - a bejárattól jobbra -  jelenleg még márványtábla örökíti meg egy költő, Vihar Béla emlékét. Vihar Béla elsőként állított össze tényfeltáró dokumentumgyűjteményt a holokauszt eseményeiről és áldozatairól Sárga könyv címmel, de igazából ismertté az Egy katona megy a hóban című poémájával vált, melyet Sinkovits Imre tett népszerűvé szerte a világ magyarlakta területein. Versein kívül rádiódrámái (A Kék Tündér hídja, A Malom utca, Az ember teremtése, Az utas) is sikeresek voltak. 

És így a vége felé még egy pár szó Ernst Lajosról: Amikor 1937 tavaszán a neves mű- gyűjtő, művészetpolitikus és múzeumalapító eltűnt, majd néhány héttel később holttestét partra vetette a Duna, a művészetszerető közvélemény megdöbbent. Tragédiájának okai és körülményei máig nem teljesen tisztázottak. Halála után gyűjteményét elárverezték, nevét a szűkebb szakmai - művészettörténész, művelődéstörténész - körökön kívül szinte elfelejtették, pedig intézménye meglepő módon tovább élt minden történelmi vihart, és a mai napig alapítójának a nevét viseli. Életműve, pályája a maga teljességében jelenleg is feldolgozatlan. (RÓKA ENIKŐ: Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum)

BBP