"Mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem."
(Oscar Wilde)
Nos, valami hasonló érzés kerített a hatalmába, amikor megláttam a "Fantasztikus Fidesz-győzelemről számolt be a terézvárosi újság” című rövidke, ámde annál "szenzációsabb" írást a 444.hu-n.
Merthogy napokon át küzdöttem azzal, hogy én is foglalkoznék egy csöppet azzal a hírrel, mely szerint Rónaszékiné Keresztes Mónika Mária Magdolna Emese Vanessza Emma Klára (s valahány név a naptárba’), a Fidesz egykor volt egyéni képviselőjelöltje hírlevelében azon elmélkedik, hogy végül is, ha úgy vesszük, ő nyerte meg a mostani országgyűlési választást, merthogy…
A hírlevélből szó szerint idézve: "A két kerületben az országos átlagot meghaladóan a szavazásra jogosult polgárok 63,22 százaléka járult az urnákhoz. Április 12-én, szombaton összesítették a nem a lakóhelyükön, illetve a külképviseleteken szavazók voksait, vegyítve egy korábban kiválasztott szavazókör szavazataival. Az így keletkező maradék 2710 szavazatból 169-cel kaptam többet, mint ellenfelem, de ez csak 273 szavazatra tudta szűkíteni a különbséget közöttünk. Bár ez ma már csak játék a számokkal, de nagy valószínűséggel – különválasztva a két kerületet – Terézvárosban miként listán a Fidesz–KDNP, úgy egyéniben én is megnyertem a választást...”
Egyszerűen hihetetlen, hogy Erzsébetváros volt országgyűlési képviselője és alpolgár- mestere arra büszke, hogy idegenben lehet, hogy ő nyert, míg otthon kikapott. Magyarul: ahol ismerték, nagyon nem kértek belőle. (Lásd.: Hunvald György: Hogy Mik Vannak?!)
Erre most olvasom a tegnapelőtt megjelent, fent említett írást, melyben a Terézváros lapjában közölt „kissé” megtévesztő örömhírt boncolgatja a 444.hu szerzője. És persze Rónaszékiné Keresztes Mónika Mária (stb.) ott megjelent köszönőlevelét is megemlíti…
No, itt ért véget a kísértésnek való ellenállásom. Mert ugye az egy dolog, hogy az Obersovszky-díjra érdemes erzsébetvárosi kerületi lapban még véletlenül sem került szóba, hogy azért április 6-án volt itt egy választás, amit – mit ád’ isten – Rónaszékiné Keresztes Mónika (stb.) elbukott. Az is egy dolog, hogy a terézvárosi lap a már említett fantasztikus Fidesz-győzelemről regélt (a kiemelt nagy cím alatt narancssárga betűkkel azért azt közlik, hogy végül is Oláh Lajos lett a győztes egyéni jelölt. Aki ugye mégsem nem Rónaszékiné, lássuk be...). No de az már azért nagyon gáz, hogy oda vagyon írva, hogy azért kapott ki szegény, mert VALAKIK átrendezték a választókerületeket (muhaha!), így aztán kínjukban „haúgyvesszük” győzelemről beszélnek. Meg a háládatlan, balos erzsébetvárosiakról, akik – mily szomorú – a kelleténél kissé többen voltak.
Hát, igen. Pedig mennyi mindent villantott ezeknek az képviselő alpolgármester-asszony! Legemlékezetesebb alakítását – a duplán felvett költségtérítésen és a fánksütésen kívül – kétségtelenül családpolitikusként formálta meg. Még februárban – a házasság hete elnevezésű rendezvénysorozat részeként – Simicskó Istvánnal közösen egy többgenerációs családot köszöntött. Rónaszékiné akkor beszédében leszögezte, hogy egy család boldogságához négy dologra van szükség. Két igenre és két nemre. Tehát egy nőre és egy férfira. Aha. „Homofóbia sosem volt még ennyire mulatságos” – írta akkoriban a Magyar Narancs. (Én mondjuk nem röhögtem…)
Ennyit Mónikánkról meg a gonosz erzsébetvárosiakról, akik – a terézvárosiakkal ellentét- ben – tönkretették az ő ragyogónak vélt családpolitikusi pályaívét. Csakhát drága Mónika, tetszik, nem tetszik, de kegyed azon elenyésző kisebbségnek lett most a tagja (a rezsihar- cos Németh Szilárddal együtt), akinek ebben a narancssárga, keresztényien megbocsátó, rezsicsökkentős világban sem sikerült egyéniben győznie. És ezt a békát le kell nyelni, nem pedig az erzsébetvárosiakra mutogatni finnyogva, és főleg nem győzelemként magyarázni a bukást. Én mindenesetre kíváncsian várom, hogy valahogy valamilyen formában Kegyed kap-e még lehetőséget család- vagy várospolitikusi tevékenysége kiteljesüléséhez.
Az eljövendő nehéz napokhoz pedig jó egészséget kívánok, hajrá Balogh néni - hogy valami biztató is elhangozzék - és köszönjük Emese! Meg Mónika Mária Magdolna Emma Klára s valahány név a naptárba’…
a Szerk.
***
Rónaszékiné Keresztes Mónika megtámadta a BP05 választókerület eredményét (mely szerint az erzsébetvárosiak valamiért nem őt választották). A NVB érdemi vizsgálat nélkül a keresetet elutasította. Az indoklásból: "A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbező jogorvoslati kérelmében a szavazólap-csomagok tartalmának ellenőrzése, illetve az érvénytelen szavazatok újraszámolása érdekében nem jelölt meg olyan tényt, illetve bizonyítékot, mely alapul szolgálhatna a Ve. 241. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálatára." A teljes határozat itt nézhető meg.
És akkor most evezzünk békésebb vizekre: a hét végén ugyanis lezajlott a negyedik Budapest100. Az idei program alkalmából rengeteg százéves épületbe juthattak be az érdeklődők, és több érdekes program közül válogattak. Az elmúlt időszakban mi is számos posztot szenteltünk az idén centenáriumukat ünneplő házaknak, illetve kigyűjtöttük azt a tizenegyet, melyek elméletileg részt vehettek volna a programban.
A napokban olvastam Rónaszékiné Keresztes Mónika volt országgyűlési képviselő legújabb hírlevelét és nem akartam hinni a szememnek. Rónaszékiné ugyanis magyaráz, értékel. A hírlevélből szó szerint idézve: "A két kerületben az országos átlagot meghaladóan a szavazásra jogosult polgárok 63,22 százaléka járult az urnákhoz. 
Wesselényi utca 21.
Nefelejcs utca 38.
