A mi Erzsébetvárosunk

Orbanisztán hétköznapjai IV. [360.]

Az állami tulajdon intenzív átjátszása.

2023. szeptember 21. - amier

Adósságmentes kórházakat játszott át az állam az egyetemeknek. (mfor.hu

Nem bíznak semmit a véletlenre. Már most készülnek arra, hogy ha a 2028-2029-re várható államcsőd után elvesztik a választást (bár Magyarbasi legutóbb az ún. állapotát látva azt mondta, még egy ciklusra számít), addigra minden az övék legyen. Az állam pedig ott áll majd kifosztva, elégséges bevétel és vagyon nélkül.

debreceni_egyetem.jpg

A Debreceni Egyetemhez került a berettyóújfalui kórház. (Fotó: unideb.hu)

Kis hazánkban az üzemszerű működést ellehetetlenítő jogszabályok miatt minden kórház eladósodott. Ezekét most egyszerűen leírták és pont. Nem lennék meglepve, ha a köv. években "kiemelt állami támogatást" kapnának, pl. az ukrán háborúra vagy a marslakók várható támadására hivatkozva.

(Űrkutatási biztosunk már van — majd csak használják valamire.)

Fügedi Ubul

Miért csak Németországnak? [359.]

Szovjetunió 84 éve támadta meg Lengyelországot. 1939. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg, a németekkel együttműködve betört Lengyelország keleti részébe. A szovjetek ezzel teljesítették a Molotov–Ribbentrop paktum titkos záradékát, melyben felosztották Kelet-Európát náci és szovjet érdekszférára. Október 1-re befejeződött Lengyelország teljes megszállása, bár a lengyel kormány soha nem adta meg magát.

lengy_szovjet1939.jpg

Franciaország és Nagy-Britannia szerződésben garantálta Lengyelország területi sérthetetlenségét, azaz ha bármilyen támadás éri az országot, hadba lépnek mellette és hadat üzennek a támadónak. A lengyelek elleni német támadást követően, szep- tember 3-án ez meg is történt — az Egyesült Királyság és Franciaország hadat üzent Németországnak.

Miközben a Vörös Hadsereg a titkos záradéknak megfelelően betört Lengyelország keleti felébe, a szovjet kormány többször is emlékeztette Németországot, hogy a Vörös Hadsereg ugyanolyan részt vállalt a „lengyel akcióban”, mint a Wehrmacht. Erről Molotov így beszélt a Legfelsőbb Tanács 1939. október 31-i ülésén: „De kiderült, hogy elég egy gyors csapás Lengyelországra a német hadsereg, majd pedig a Vörös Hadsereg részéről, hogy a versailles-i szerződés e fattyújának híre-hamva se maradjon.”

Régóta izgat a kérdés: Franciaország és Nagy-Britannia miért csak Németországnak üzent hadat?

*

A Hitler és Sztálin közötti alku megítélése több mint 80 év elteltével sem egységes a történészek között: miközben a lengyeleknél és a baltiaknál ez a nap a nagyhatalmi felosztásuk kezdetét jelenti, Európában pedig a diktatúrák áldozatainak emléknapja, Putyin a korábbiaknál is erősebben tagadja az orosz felelősséget. „A Szovjetunió megnem- támadási szerződést kötött Németországgal. Az emberek azt mondták: Á, ez rossz. De mi a baj azzal, ha a szovjetek nem akartak háborúzni?”  kérdezte már 2014-ben.

Nem értékelik. Juszt se. [358.]

Orbanisztán bennünk él...

Nem lett az ÁSZ postása Deutsch Tamás. (24.hu

Windisch László számvevőszéki elnök szerint nem az fontos, hogy mire volt kíváncsi az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, hanem az, hogy küldött-e nekik az ÁSZ levelet. Márpedig nem küldött, és pont. Az, hogy mit firtatott a bizottság, Windisch szerint értelmezhetetlen, mert nem arról kérdezték, hogy mit csinál az ÁSZ most (2022 júliusa óta), hogy ő a főnök, hanem arról, hogyan működött korábban (12 évig Domokos László irányítása alatt.)

windisch_laszlo2023.jpg

Állásfoglalást vártak tőle a közbeszerzésekről, vagy konkrét személyek vagyonosodá- sáról. Ő viszont tartotta magát ahhoz, hogy nem értékelik a korábbi vezetés szakmai munkáját, ezért munkatársai nem is válaszoltak a bizottság kérdéseire, és így jól kitoltak velük.

Keresem azt az embert, aki foglalkozott már bonyolult rendszerek üzemeltetésével, és nem a korábbi működés elemzésével, hibáinak feltárásával kezdte volna a munkát (mármint azután. hogy megismerte leendő irodáját és elmondták neki, hol a vécé stb.)

Vannak persze arra utaló jelek, hogy Windisch is csinált ilyesmit — pl. amikor azzal büszkélkedett, hogy módszertani újításokat vezet be az ÁSZ-nál, tehát azért tud arról, hogyan mentek a dolgok, és nem volt velük elégedett. Ha ez nem értékelés, akkor mi a lótúró az?

Az energiaválságra reagálva még a heti egy nap otthoni munka elrendelésén is elgon- dolkodott. Nem rendelte el, de gondolkodott rajta. Azon, hogy az EU-képviselőket ki kell hajítani, egyáltalán nem kellett gondolkodnia, azok csak zavarnak. De vannak a fontos dolgok, amiken gondolkodni kell.

Talán mondanom se kell, de az EU egészen más dolgokat ítél fontosnak — pl. azt, hogy a bűnösök nem maradjanak büntetlen

Fügedi Ubul

Ismét felállt valami rohadék [357.]

Még vasárnap Kenderesen Lázár János — aki véletlenül (?) pont arra járt egy időszakos kiállítás megnyitóján — Horthy újratemetésének 30. évfordulóján illusztris társaság előtt (fideszes képviselők, plusz Ti Hazátok) arról beszélt, hogy Horthy milyen kivételes állam- fő, igaz magyar hazafi és hős katona volt.

lazar_horthy.jpg

Telex beszámolója szerint a most éppen építési és közlekedési miniszter — amikor elragadta a hév — arról is méltóztatott beszélni, hogy a nagybányai vitéz 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amit „a nyugati nagyhatalmak” Magyaror- szágnak szántak.

Hát, igen. Volt ugyan egy kis fehérterror, egy kis gyilkolászás — de Lázár szerint meg- mentette az országot. Majd ennek a „kivételességnek” vezetésével szépen egymás után megszülettek a zsidótörvények és a numerus clausus. Az ország csatlakozott a náci III. Birodalomhoz, a hős katona jóvoltából a Donnál elpusztult 200 ezer ember, a gázkam- rákban meg 600 ezer. Igaz magyar hazafi, mi?!

Mit is mondott Eisenhower tábornok az egyik felszabadított koncentrációs táborban, látva az áldozatok holttesteit? „Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt.

És most ismét felállt valami rohadék.

Payns

*

Horthy Hitlernek írt levelével üzent az országos főrabbi Lázár Jánosnak. „Lázár Jánosnak igaza volt: világosan és egyértelműen kell beszélni. Ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga?” (via 444.hu)

779 milliót gyakorlatilag zsebrevágtak [356.]

110 millió forintért gyártották le a 40 ezer játékot.

889 millió forint közpénz ment el 40 ezer társasjátékra,
rejtély, hol lehetnek. (24.hu

Az "Orbán Ráhel köréhez sorolt Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány" kifejezés arra utal, hogy jóformán senki se tudja, mire van a miniszterelnök "saját lábon álló" lányának adminisztratív és mire informális befolyása. Mindeközben az összesen 11,7 milliárd forint támogatás ellenére az alapítványnak sikerült 1 milliárd 171 millió forint veszteséget összehoznia.

princzinger_peter.jpg

Amint láthatjuk, ennek egyik ügyes módszere, hogy felveszik a pénzt valamire (szálláshelyek támogatására a külön erre kifejlesztett AdvenTourist Természeti Kincseink társasjátékkal), aztán az egészet szétajándékozzák boldognak-boldogtalannak, és közben önfeledten mosolyognak.

A kuratórium 11 tagja tavaly összesen 74 millió forintot vett fel munkájáért, de a nagy képességű Pritzingert Péternek még a Magyar Kerékpáros Klub vezetésére is futja energiájából.

Ha én vágnék zsebre 7 milliót egy évben, bizony én is boldogan mosolyognék. És akkor a 779 millióról még szó sem esett, pedig azt is kifizették valakiknek.

Fügedi Ubul

*

Az I. kerületi Szilágyi Dezső térre bejegyzett Magyar Turisztikai Szövetség beszámolója szerint az alapítvány 1 milliárd 171 millió forint veszteséggel zárta a tavalyi évet. Ez nagy zuhanás az előző évhez képest: 2021-ben még másfél milliárd forint volt az adózott eredményük. A veszteség annak ellenére keletkezett, hogy a bevételek közel félmilliárd forinttal, 12,5 milliárdra nőttek az előző évhez képest, és támogatásokkal alaposan kibélelték az alapítványt, 11,7 milliárd forint landolt náluk. (via 24.hu)

Felcsúti olimpia [355.]

Gyermekkori álmok.

Közkedvelt miniszterelnökünk a Magyar Zene Házában az atlétikai világbajnokság (tehát önmaga) tiszteletére rendezett műsoron és fogadáson vett részt, és ott őszinte örömére sportvezetőkkel és sportdiplomatákkal találkozott. Részletesen kifejtette, hogy az össze- sített éremtáblázaton első tíz helyezett ország közül mi vagyunk az egyetlenek, akik még nem rendeztek olimpiai játékokat. „Ez aligha maradhat így az idők végezetéig”vélekedett.

felcsut_olimpia.jpg

Van azonban egy kis baj, nevezetesen hogy az olimpiát nem országok, hanem városok rendezik. Egyszer már bepróbálkozott egy budapesti olimpia ötletével, de azt a közel egyértelmű elutasítás és az ezt kifejezni hivatott népszavazási kezdeményezés hatására visszavonta (mihelyst sikerült fáradságos munkával, de nagyon-nagyon gyorsan össze- gyűjteni az ehhez kellő aláírásokat).

Találnia kell tehát egy olyan várost, amely támogatja az ötletet.

Fügedi Ubul

P.s.: De majd lesznek "vidéki helyszínek" (pl. Budapest).

Rontom-bontom a Kazinczy utcában [354.]

Gazdag történelme van az épületnek, amelyről
a lezuhanó törmelék megsebesített egy turistát. (Index

A Kazinczy utca 48. szám alatti, jelenleg bontás alatt álló épület egyik fala dőlt ki, rá a járdára – meg az épp arra sétáló turistára. A cikk szerint hasonló sors – mármint bontás, de baleset nélkül – vár a szomszédos, Kazinczy utca 42–46. alatti épületre is, amely korábban a Magyar Táncművészeti Egyetem képzőhelyeként működött. Mindez azért, hogy öt telek összevonásával egy hatemeletes, böhömnagy hotel épüljön a területen. (Megj.: A látványtervek szerint az utca ezen szakaszát végig beépítik.)

kazi48_bontas.jpg

Az önkormányzat még 2020 őszén hirdette meg, hogy pályázat útján eladná az épület és a hozzá tartozó telek tulajdonában levő kevesebb, mint egyharmad részét. El is adták, ezzel szinte bizonyossá vált a bontás, ami most be is következett.

A 34167 hrsz. szám alatt nyilvántartott, Kockaként is emlegetett épület 1880/81-ben Lohr János tervei alapján épült. Hosszú története során volt bérház, működött benne kóser szalámigyár, majd a Délhús telephelye lett. A telekre 2011-ben költözött be egy romkocs- ma és az épületet többszintes szórakozóhellyé alakították át. Mostanra pedig kiderült, hogy nincs tovább, ennyi volt, itt a vége, a történet itt ért (szomorú) véget.

P.s.: Azon persze ismét lehet vitatkozni, hogy egy-egy ilyen épületet – pl. funkcióváltással – érdemes-e megőrizni, hiszen önmagában nem egy nagy vasziszdasz, és nem is műem- lék. De ugyanakkor jellegzetes emléke a kerület múltjának. A kérdés így csak annyi: lehet-e, szabad-e a múltat végképp eltörölni?

Sajátos küldetésünk [353.]

Miniszterelnökünk ünnepi beszédében elmondta, hogy minden magyarnak van egy küldetése, méghozzá az, hogy „ez a sziget, ez a nyelvi, kulturális nagyszerű sziget, Magyar- ország és a magyar kultúra ne tűnjön el a föld színéről.” Magyarra fordítva ez úgy hangzik, hogy zárkózzunk be, ápolgassuk saját kultúránkat (hogy ő mit tekint annak, abba most nem mennék bele) és álljunk ellen mindenféle idegen hatásnak, befolyásnak.

aug20-1.jpg

Amint ezt kiváló elemzők leírták, ezt leginkább új országalapításnak, Szent István totális megtagadásának tekinthetjük. Különös zamatot ad a koncepciónak, hogy azt pont Szent István ünnepére időzítette.

No de nem is ezzel akarok én foglalkozni, hanem a beszűküléssel. Első kormányzati ciklusának még azzal a nagyratörő elképzeléssel vágott neki, hogy ő lesz az EU (egyik) vezetője. Amint tudjuk, ez nagyon nem jött össze, ezért elkezdett a V4-ekre koncentrálni.

Mindössze két és fél éve, 2021 februárjában még arról beszélt, hogy Közép-Európának van történelmi küldetése. Az akkori küldetés (mit tesz isten) a „közép-európaiság”, azaz a régió nemzeteinek minél szorosabb együttműködése volt.

„Lengyelország, Magyarország és az akkori Csehszlovákia, a visegrádi szövetség megalakításával már 1991-ben felismerték, hogy Közép-Európa népei sorsközösséget alkotnak.

Harminc év után elmondhatjuk... hogy az Európai Unió és a NATO tagjaként, az öreg kontinens legdinamikusabban fejlődő térsége lett Közép-Európa, amelyet markáns gazdasági növekedés, alacsony munkanélküliség, gyors digitális átállás és hatalmas beruházások jellemeznek.”

Időközben Közép-Európa tényleg markánsan fejlődő országai simán kiutáltak maguk közül minket, de kiváltképp átfogó koncepciójú vezérünket. (A türköket még megfigyel- hetjük, de tagságot azért ők se kínáltak nekünk.) Ezért most bezárkózunk, és mi utasítjuk el őket is (a Néppártból se zárták ki a Fideszt; mi léptünk ki, pukkadjanak meg).

Attól tartok, hogy lehet ezt még folytatni.

Fügedi Ubul

A párt ökle újra lecsap [352.]

Végveszélybe kerültek Iványi Gáborék,
már fizetésre sincs pénz. (Népszava

A magyar államot olyan emberek irányítják, akiknek tisztességes demokráciában és jogállamban hosszú időre börtönben lenne a helyük – jelentette ki Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke. Krízisalapot hoztak létre, ebből igyekeznek részben pótolni a leginkább nehéz helyzetben lévő, rászoruló munkatársaik kiesett bérét. (Tessék elolvasni a teljes cikket!)

ivanyi2023.jpg

Azok, akiknek lehetőségük van rá, és segíteni szeretnének, ezen a számlaszámon megtehetik:

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
Számlaszám: OTP Bank Nyrt. 11708001-20520380

Nem vizsgálja a hatóság [351.]

Orbanisztán hétköznapjai.

Magyar György: Nem vizsgálja a bányahatóság
a recski sárlavina körülményeit. (HVG)
 

Most éppen a recski sárlavina kialakulásának okait és felelőseit. Miért? Mert "nem volt üzemzavar". A bánya az iszapár kialakulása közben és után is zavartalanul üzemelt. Az iszapár egy természeti folyamat, amelynek az oka az eső és az, hogy a bányából félretolt laza üledéket semmi sem fogta meg. Itt párhuzamként említeném meg, hogy teljesen stabil (lvi kb. 10 köbméter anyagot vesztő) gyöngyösoroszi flotációs meddőhányót 25 m vastag körtöltéssel kellett körülvenni, hogy meg ne induljon — ezt a laza anyagot pedig semmivel.

recsk_sarlavina.jpg

Az utcákon ott vannak a sárlavina nyomai (Fotó: Zagyi Tibor / Népszava)

Itt van előttünk az a rendszer, amelyben senkit nem érdekel, hogy katasztrófákban em- berek halnak meg / mennek tönkre (lásd a kolontári katasztrófáról hozott ítéletet). Itt az a fontos, hogy betartották-e a szabályokat. Az, hogy jók, alkalmasok-e azok a szabályok, dettó nem érdekel senkit. "A szabályokat mi hoztuk, tehát azok jók."

Anno (még a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága előtt) volt ebben az or- szágban egy Magyar Állami Földtani Intézet és voltak annak a területi földtani szolgálatai. Abban az időben egy ilyen, dombtetőn álló földkoszorú egyszerűen nem fordulhatott volna elő — és azt, aki ilyesmit engedélyeztetni akart volna, körberöhögték volna. De most "hősies idők" vannak...

Fügedi Ubul

süti beállítások módosítása