Ha az ember él valahol, és pláne, ha beszélnie is kell a helybeliekkel, előbb-utóbb fölcsipeget pár szót (mint csigere=előre, obo=kőrakás a hegyen, tőszámok stb.) amelyeket a megfelelő időpontban bevetve átlendülhet a kommunikációs nehézségeken.
Legelőször persze többnyire káromkodni tanul meg az…