Nemrég írtuk, hogy a kormánynak nem lenne jó az el nem fogyasztott energia, de ez külön téma. Most elővettük. Tehát: az igazi rezsicsökkentés az el nem fogyasztott, azaz nulla forintos energia lenne. A kormány az elmúlt években sok olyan lépést tett, amiből látszik, ez a csökkentés nekik nagyon nem lenne jó. Egyesek zsebének meg különösen.

Olyan százmilliárdok mentek értelmetlen célokra, olyan tízmilliárdok tűntek el offshore irányba, hogy elképzelni is nehéz. Egy vagyonosodási vizsgálat ügyészségi közreműködés- sel sokat fehérítene a képen. De erre még várni kell.

Nézzünk néhány esetet. Még az előző Orbán-kormány vette meg a MOL-tól a földalatti gáztárolókat. Ezek stratégiai célt szolgálnának, ha például leáll az orosz gázimport, mint ahogy már átéltünk ilyet az „emútnyócévben”. A kormány úgy gondolta, hogy ezek jobb helyen vannak állami tulajdonban, fizettek is érte vastagon. A benne lévő gázkészletet a beszerzési ár alatt adták el, most nagyjából üresek a tartályok.

Szóval itt volt a tartályok vásárlása és a készlet elkótyavetyélése. Valódi energia- takarékosság esetében megkérdőjeleződne az „üzlet”.

Szintén az előző időszakban kötött az állami MVM „bombaüzletet” a Garancsi István érdekeltségébe tartozó MET-tel gázimportra. Előzőleg az állam annyit „segített”, hogy az MVM kizárólagos jogává tette a nyugati importot. Ezt úgy oldják meg, hogy a MET elhozza az osztrák határra. Ezt az MVM drágábban veszi, mint másoktól lehetne. Majd az innenső oldalon eladja a MET-nek, aki terít. Mint a mostani Népszabadságban olvasható legalább egy huszas (milliárdban) landolt Orbán focibarátjánál. A megtakarítást kaphattuk volna mi, fogyasztók is, de csak elköltenénk napi kiadásainkra. Itt meg jobb helyen van. És a drágább gázt veszik, mert úgyis kifizetjük.

Azután itt van a Paks-2 több ezermilliárdos beruházása, unokáink is törleszteni fogják. Bár mindent titkosítottak, azért szakértői számítások szerint egyrészt teljesen felesleges, másrészt a termelt áram vagy nagyon drága lenne – így exportra eladhatatlan lesz – vagy költségvetési kiegészítés kell. Ugye az az adóemelésekből mehetne... Valamiért mégis nagyon kell nekünk. Ha állami támogatással csökkenne – a jelenleginél is jobban – az energiafogyasztás, akkor igazolhatatlan lenne a beruházás értelme. Pedig ez a beruházás valakiknek nagyon-nagyon jó lenne.

Ha már atom, akkor az atomtemető is. Nemrég kiderült, hogy a kiégett fűtőelemekre, az atomerőmű majdani leszerelésre kötelezően képzett tartalék, kb. 250 milliárd, nagyon kellene az államnak. Ezt a tartalékot az áram árában minden kWh-ban fizetjük. Hogy mire költenék, azt nem tudjuk, de vannak még fedezetlen stadion és autópálya ígéretek.

Végül az alternatív energia. Ez mindenütt terjed, kivéve Magyarországot. Nálunk 5 éve nem adnak engedélyt szélerőműre, kiemelten adóztatják a napelemeket. Ennek az aka- dályozásnak is homályos lenne az értelme, ha eltekintünk az ezermilliárdért államosítás alatt lévő gázhálózat kihasználási problémáitól, az atomerőmű megkérdőjelezésétől és a központtól való függés lazításától. De éppen ez kellene nekünk az igazi rezsicsökkentéshez.

Azt hiszem, hogy most elég a rezsi témából, de még várható fejlemény. Akkor jelentkezünk.

Gergely József

Az erzsébetvárosi lakossági Piros Pontban (VII. ker. Dob utca 65.) továbbra is várjuk Társasházi klub rendezvényein, ahol a társasházak általános problémáiról, aktuális gondjaikról, sikeres projektjeikről, javaslataikról, kéréseikről beszélünk. A következő klub rendezvény november 19-én 17.00 kezdettel kerül sorra, várjuk tisztelettel. Addig meg tessenek szívesek lenni elolvasni az alábbi írást a HVG-n. Persze csak kedvcsinálónak…

"Képes volt 40 forint miatt beperelni a társasházat" - Egymás után kerülnek elő olyan társasházak, amelyeknek mind ugyanazzal a közös képviseletre szakosodott céggel, pontosabban annak vezetőjével gyűlt meg a bajuk. A magát a tíz legnagyobb fővárosi házkezelő cég közé soroló HRTL-csoport viszont állítja, mivel sok házat kezelnek, óhatat- lanul szereznek ellenségeket a lakók közt. De hová vezet, amikor egymást jelentgetik fel a lakók és a közös képviselő? És miként fajulhat odáig a háború, hogy a közös képviselő után nyomozó lakók már Orbán Viktort sejtik a háttérben? A HVG utánament.

dr. Kispál Tibor, önkormányzati képviselő

***

Egy nagyobb társasházkezelő cég vezetője névtelenséget kérve azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a „suttogó propaganda” szintjén hallottak már a HRTL-ről, amely „jogászkodással” operál, de konkrétumokat nem tudott, csak általánosságban nyilatkozott. „A közös képviselet nem rossz üzlet, számoljuk csak ki, mennyi a díj egy 100 lakásos háznál, ha csak normál piaci áron, kezelt albetétenként 1500 forintot kér valaki egy hónapban” – jegyezte meg. Így szerinte nem véletlen, ha egy cég minél tovább próbál szerződésben maradni, adott esetben még akkor is, ha vitája támad a házzal, amelynek ügyeit intézi.

Korábban olvashattuk, hogy a rezsicsökkentés milyen jó nekünk, mert hogy kisebb lett a gáz-, a villany- meg a többi számlánk. Ez nagyon jó azoknak, akik a kevesebbet ki tudják fizetni. Sokan még ezt sem, őket kizárják a szolgáltatásból, sajnos kilakoltatással is végződhet. Akkor mit lehet tenni? A szocik kezdettől fogva mondják – nem csak ők –, hogy a legolcsóbb az el sem fogyasztott energia.

Ez a hatalomnak nem jó, többek között azért, mert nem írhatná a számlán narancssárga mezőbe, mennyivel kevesebbet kell fizetni. Más előnye is van ebből a kormánynak, de az külön téma. Tehát két irányba kell menni. Az egyiket azonnal észrevennénk a számlánkon, érvényesíteni kell a világpiaci árcsökkenést. Ez kb. 50 százalékos volt az elmúlt évben. Autósok találkoznak áreséssel, mert a kutaknál a benzin és gázolaj ára erősen esett. A gáz teljesen és a villany nagy része ebből az olcsóbb kőolajból készül. A hatalom ezt nem engedi. Lehetne kisebb az áfa, mint az “emútnyócévben”, amikor a szocik csökkentették a távfűtés áfáját.

A másik irány a fenntartható rezsicsökkentés: az energiafogyasztás csökkentése. Az energiaköltségeink nagy részét a fűtés jelenti. Ha a háznak, lakásnak jobb a szigetelése, lassabban forog a gázóra, villanyóra vagy a távhő fogyasztásmérője, kevesebbet fizetünk. Ez a fenti árcsökkentéssel együtt is működik. Ráadásul kevesebbet fizetnének azok is, akik nem gázzal fűtenek, hanem fával, szénnel.

A szigetelés azonban sokba kerül. Ehhez az állam adhatna pályázati támogatást, ami volt az “emútnyócévben”, akkor panelprogramnak hívták. A Fidesz megszüntette. Nem csak a panelházakat, de a társasházakat, családi házakat is lehetne és kellene szigetelni. Az állami pályázatokhoz jelentős támogatást adna a szintén sokat szidott “Brüsszel”. Most a hatalom nem adja nekünk az uniós támogatást, elkölti az állami épületekre. Ami nem lenne baj, de nem arra kaptuk.

Tehát: mit lehet tenni? Egy: azonnali ár és áfa csökkentés. Kettő: államilag támogatott épületszigetelési pályázatok kölcsönnel és vissza nem térítendő támogatással. Ez ráadásul fenntartható rezsicsökkentés lesz.

Ha most nem, akkor legkésőbb 2018-tól.

Gergely József

Olvasom az újságban, hogy kb. ezermilliárd forintért (ez hétköznapi ésszel felfoghatatlanul nagy pénz) az állam megveszi a gáz és villamos energia hálózatot a gaz külföldi multiktól. Onnantól kezdve a magyar állam adja a gázt és az áramot. Amikor elkezdődött a rezsiharc, az állam jogszabályokkal megtiltotta a szolgáltatóknak különböző költségeik beszámítását a fogyasztói árba.

Ezzel csökkentette a gáz-, villany-, víz-, távfűtés-, hulladékszállítás- és a kéményseprés árát. Ez rögtön jelentkezett a számlákon, mindegyik csökkent. Nagyon boldog volt mindenki. Aki nehezen tudja kifizetni a számlákat joggal örült. Akinek meg úgysem nagy tétel, az sem vette rossz néven.

Telt-múlt az idő. Olvasva, nézve a híreket – nem az állami lapokban, tévében – megtudhatja mindenki, amit sokan a saját bőrükön éreznek: sokan továbbra sem tudják fizetni a számlákat. A lakosság kb. 20 százaléka hátralékos, sokukat kizártak a szolgáltatásból, sokakat kilakoltattak. A lakosság kb. 40 százalékának nagy nehézséget okoz a havonta érkező számlák kifizetése. Akkor jól jártunk? Ugyanis tényleg sokat fizettünk, de nagyon alacsony havi jövedelemből. Már akinek van ilyen.

A többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan a hulladékgazdálkodást is szép lassan saját kezébe veszi az állam. (Balogh László / Reuters)

Telt-múlt az idő. Olvasva, nézve a híreket – nem az állami lapokban, tévében – megtudhatja mindenki, hogy több szolgáltató a csökkenő bevétele és a növekvő kiadása miatt veszteséges lett. Persze kárörvendhetünk is, de a veszteségből nem él meg senki. Így a külföldi tulajdonosok és sok magyar önkormányzat felhagyott a szolgáltatással vagy még tömi bele a pénzt.

A magyar állam jó szívű és a tönkretett cégeket az ennek megfelelően alacsony áron hajlandó megvásárolni, majd ő szolgáltat. A volt tulajdonos meg örüljön, hogy nem nő tovább a vesztesége. Ez szépen hangzik, de ami érvényes törvényszerűség a gaz multiknál és a jobb sorsra érdemes önkormányzatoknál, azaz államra is vonatkozik. Nem lehet a kiadásnál kevesebb bevételből működni. Lehet a veszteséget máshonnan vett pénzzel kipótolni. A hulladékszállításnál kijelölnek kényszerszolgáltatónak még működő cégeket. Ők azért kapnak valamennyi állami kiegészítést. A kéményseprésnél kijelölik a kényszerszolgáltatónak a Katasztrófavédelmet. Ők is kapnak valamennyi kiegészítést. A villany és gáz esetén jön a Nemzeti Közműszolgáltató! Az a lényeg, hogy ezek a kiegészítések nincsenek a számlánkon, nem érezzük havi kiadásként.

Akkor jól jártunk?

Mivel az államot a nyereség nem érdekli, csak a következő választás, így a költségvetésből pótol. És – ismerjük az “átkosból” – az elmaradó karbantartással, az elmaradó fejlesztéssel rontja a szolgáltatást, így csökkentve a kiadást. Vagy beszedi adóban. Vagy mindkettőt csinálja, mert a papír mindent elbír. Csak mi nem.

Jól jártunk?

Gergely József

***

Ajánlott irodalom:

• Az Elmű-Émász lemond a lakosságról
• Csődbe juttatják az önkormányzati cégeket, majd jöhet az állam
• Szédítő összeget költene a kormány energiacégekre