Olvasom az újságban, hogy kb. ezermilliárd forintért (ez hétköznapi ésszel felfoghatatlanul nagy pénz) az állam megveszi a gáz és villamos energia hálózatot a gaz külföldi multiktól. Onnantól kezdve a magyar állam adja a gázt és az áramot. Amikor elkezdődött a rezsiharc, az állam jogszabályokkal megtiltotta a szolgáltatóknak különböző költségeik beszámítását a fogyasztói árba.

Ezzel csökkentette a gáz-, villany-, víz-, távfűtés-, hulladékszállítás- és a kéményseprés árát. Ez rögtön jelentkezett a számlákon, mindegyik csökkent. Nagyon boldog volt mindenki. Aki nehezen tudja kifizetni a számlákat joggal örült. Akinek meg úgysem nagy tétel, az sem vette rossz néven.

Telt-múlt az idő. Olvasva, nézve a híreket – nem az állami lapokban, tévében – megtudhatja mindenki, amit sokan a saját bőrükön éreznek: sokan továbbra sem tudják fizetni a számlákat. A lakosság kb. 20 százaléka hátralékos, sokukat kizártak a szolgáltatásból, sokakat kilakoltattak. A lakosság kb. 40 százalékának nagy nehézséget okoz a havonta érkező számlák kifizetése. Akkor jól jártunk? Ugyanis tényleg sokat fizettünk, de nagyon alacsony havi jövedelemből. Már akinek van ilyen.

A többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan a hulladékgazdálkodást is szép lassan saját kezébe veszi az állam. (Balogh László / Reuters)

Telt-múlt az idő. Olvasva, nézve a híreket – nem az állami lapokban, tévében – megtudhatja mindenki, hogy több szolgáltató a csökkenő bevétele és a növekvő kiadása miatt veszteséges lett. Persze kárörvendhetünk is, de a veszteségből nem él meg senki. Így a külföldi tulajdonosok és sok magyar önkormányzat felhagyott a szolgáltatással vagy még tömi bele a pénzt.

A magyar állam jó szívű és a tönkretett cégeket az ennek megfelelően alacsony áron hajlandó megvásárolni, majd ő szolgáltat. A volt tulajdonos meg örüljön, hogy nem nő tovább a vesztesége. Ez szépen hangzik, de ami érvényes törvényszerűség a gaz multiknál és a jobb sorsra érdemes önkormányzatoknál, azaz államra is vonatkozik. Nem lehet a kiadásnál kevesebb bevételből működni. Lehet a veszteséget máshonnan vett pénzzel kipótolni. A hulladékszállításnál kijelölnek kényszerszolgáltatónak még működő cégeket. Ők azért kapnak valamennyi állami kiegészítést. A kéményseprésnél kijelölik a kényszerszolgáltatónak a Katasztrófavédelmet. Ők is kapnak valamennyi kiegészítést. A villany és gáz esetén jön a Nemzeti Közműszolgáltató! Az a lényeg, hogy ezek a kiegészítések nincsenek a számlánkon, nem érezzük havi kiadásként.

Akkor jól jártunk?

Mivel az államot a nyereség nem érdekli, csak a következő választás, így a költségvetésből pótol. És – ismerjük az “átkosból” – az elmaradó karbantartással, az elmaradó fejlesztéssel rontja a szolgáltatást, így csökkentve a kiadást. Vagy beszedi adóban. Vagy mindkettőt csinálja, mert a papír mindent elbír. Csak mi nem.

Jól jártunk?

Gergely József

***

Ajánlott irodalom:

• Az Elmű-Émász lemond a lakosságról
• Csődbe juttatják az önkormányzati cégeket, majd jöhet az állam
• Szédítő összeget költene a kormány energiacégekre