Hazatérés? - A fekete zsidók története. A világban fellelhető rasszisták általában nem szeretik a feketéket, no meg a zsidókat. Így fekete zsidónak lenni dupla szívás.

Etiópia földjén, azaz "Béta Izraelben" nagyjából a 8. század óta élnek zsidók. Ők a falasák, akik magukat Salamon és Makeda (Sába királynője) leszármazottainak tartják. Az 1977-es ogadeni háború után kitört felkelésekben az etióp államszervezet széthullott; az ország átmenetileg törzsi hadurak hatalmába került. A nemzetiségiek helyzete kiváltképp az északi Tigre tartományban vált kritikussá. Tömegesen menekültek át Szudánba, és eközben tömegesen hullottak el a fegyveres fosztogatóktól és az éhségtől gyötörve.

Az Egyesült Államok kartúmi nagykövetségének támogatásával az izraeli hadsereg 1984. november 21-e és 1985. január 5-e között több mint hat és fél ezer embert mentett ki egy légihídon Izraelbe: ez volt a Mózes-akció, amit a kezdetben barátságos szudáni kormány a többi arab ország nyomásának engedve leállíttatott.

A hátramaradt 800–1000 szudáni falasát 1985-ben menekítette ki a CIA. A Józsué-akció fő felelőse idősebb George Bush volt — akkoriban az Egyesült Államok alelnöke, korábban a CIA igazgatója.

1991-ben az izraeli kormány harmincmillió dollárt fizetett Etiópia bukófélben lévő diktátorának, Mengisztu Hailé Mariam ezredesnek, hogy engedélyezze a Salamon-akciót. Ezzel az Etiópiában rekedt falasák nagy részét szállították el egy példátlannak mondható légihídon, 1991. május 24-én. (Négy nappal később Mengisztu megbukott.)

Eddig a történelem.

A közismert és — mit tesz isten, hogy stílusos legyek — hihetőnek tűnő anekdota szerint az utolsó gépen utazott a falasák főrabbija. Ahogy leért a lépcsőn, leborult, megcsókolta a földet, elmondta az ilyenkor szokásos imát, körülnézett, és híveihez fordult:

— Testvéreim! Adjunk hálát az úrnak azért a csodáért, hogy lám, vannak fehér bőrű zsidók is!

Fügedi Ubul