Orbán a háborúban. (Telex / Direkt36) 

A direkt36 a kormány keleti politikájáról meg egy csomó egyéb dologról. Hosszú írás, és szinte az egész csak megerősíti, hitelesen alátámasztja, amit erről a folyamatról eddig is gondoltunk-sejtettünk. Úgyhogy meg se akartam osztani.

Csak órákkal a szöveg elolvasása után jutott eszembe, mi is ebben az egészben a kulcs: a kampányos rész, ahol az ún. ellenzék kampányemberei elintézni vélték Magyarbasi oroszbarátságát azzal, hogy „majd összeputyinozzuk jól” (ez az idézet nem innen van, hanem asszem szintén direktéknek az Összefogás kampányát elemző írásából).

Ezzel szemben pl. Rogán „biztos volt abban, hogy ezeknek az üzeneteknek megvan a kellő támogatottságuk, a kormányközeli kutatóintézetek ugyanis ezt mérték”.

A kormányzati kommunikáció készült, előre szondázták a közvéleményt. ... a kormány a biztonság kedvéért már az év eleje óta — ahogy elkezdtek terjedni a háborús veszélyről megjelenő hírek — megrendelt felméréseket arról, hogy mit gondolnak a választók egy esetleges konfliktusról.

Tehát: nem önmaga, illetve az ellenfele stb. népszerűségéről. Miután megvan a lista, nem az a kérdés, ki szerint mennyi az aktuális népszerűségünk. Az a kérdés, hogyan lehet azt növelni. Az Összefogás (sőt egyes tagjai is) rendelt(ek) felméréseket, de azokban még véletlenül se azt kérdezték, miről és mit akarnak a választók hallani: ők majd okosak és megmondják jól.

Problématérképet a Fidesz csinált. Igen, a populizmus lényege, hogy azt mondjuk, amit „az emberek” hallani akarnak. A demokráciáé meg az, hogy a sok buta ember együtt kevesebb hibával dönt, mint a kevés okos. Tehát ha a sok buta embert kérdezzük meg, kevesebb hibát követünk el, mint ha a kevés okost.

A választott stratégiákat a választási eredmények igazolják vissza.

Fügedi Ubul