Közeli ismerősöm fejtegette laza borozgatás közben, hogy szerinte a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek nem járna szavazati jog, mert miért döntene a javak elosztásáról az, aki azok megtermelésében nem vesz részt. Az illető közgazdasági végzettségű, tehát nem tanulatlan ember, hevesen védelmezte álláspontját a kialakuló vitában, ami végül elmér- gesedvén hamarabb ért véget, minthogy értelmesen megbeszélhettük volna a dolgot. 

Miután hasonló szellemiségű gondolatokat másoktól is – magasan kvalifikált értelmiségiektől, sőt, politikusoktól is – hallottam, nem állom meg, hogy ne reagáljak rá.

Nézzük meg, mi a különbség az általános és a korlátozott választójog között:
• „Általános választójog esetében minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Kizáró okokról az Alkotmány maga rendelkezik. (Az elítélt bűnözők és mentálisan beteg személyek.) ...
• A korlátozott választójog a vagyoni, műveltségi és más cenzusokra épülő választási rendszerként működik. A köz ügyeiben való részvétel kevesek lehetőségét jelenti a gyakorlatban.” (Wikipédia)

Ma Európában és a világon az államok többségében általános választójog működik. Működik, mert csak ez biztosítja, hogy a döntéshozók legitimitását a teljes társadalom elismerje, még akkor is, ha döntéseik nagy részével nem ért egyet. A korlátozott választó- jog esetén heves ellentétek alakulhatnak ki már a jogosultság meghatározásában is.

A játék – és a javaslat abszurditásának érzékeltetése – miatt néhány lehetséges extrém ötletet sorolnék fel, amit ki-ki tovább gondolhat:

• Csak az 50 éven felülieknek legyen szavazati joguk, mert ők rendelkeznek azzal az élettapasztalattal, amivel a helyes döntést meghozhatják. A fiatalabbakat nyomasztja a gyermeknevelés, a karrierépítés, a mindennapi gondok terhe, így döntésük megalapozatlan lenne.
• Csak a 30 éven aluliak voksolhassanak, mert az ő érdekük, hogy a döntéshozók hosszú távon sikeres politikát folytassanak, az ő jövőjükről döntsenek.
• Csak a bölcsész diplomával rendelkezők szavazhassanak, mert nekik van kellő történelmi áttekintésük, humán értékválasztásuk, társadalomismeretük ahhoz, hogy emberközpontú vezetőket válasszanak.
• Csak a reáldiplomával rendelkezők kapjanak szavazati jogot, mert a műszaki- gazdasági kérdések képezik a társadalmi fejlődés bázisát.
• Csak a Nyilas csillagjegyben születettek szavazhassanak, mert mi vagyunk a legokosabbak.

És még lehetne folytatni, végtelenségig. További szép estét mindenkinek!

Demeter Tamás

* Dino Buzzati: Hajtóvadászat ​öregekre - A novella egy olyan világban játszódik, ahol az öregeket meg lehet ölni, mert terhet jelentenek a fiataloknak és a társadalomnak. Buzzati félelmetes látomásként ábrázolja a fiatalok és öregek szembenállását, és azt, ahogyan az öregeket üldöző, kíméletlen fiatalok végül maguk is megöregszenek, és üldözőkből üldözöttekké válnak. (Eredeti megjelenés éve: 1958.)

P.s.: De a fentiekhez érdemes még elolvasni ugyanebben a témában Herbert W. Franke: Az öregek lázadása (Galaktika 38., 1980.) című sci-fi (?) novelláját is. Nem minden tanulság nélkül való… (a Szerk.)

Az Ipsos közvélemény kutató 22 országra kiterjedő felmérést készített a menekült kérdésről június 24. és július 8. között.   A napi.hu magyar nyelvű összegzése alapján nézzük, hogy az egyes kérdésekben milyen kép alakult ki nálunk, összevetve más, elsősorban európai országokkal. Magyarországot nézve érdekes képet látunk. 2015-ben több százezer menekült ment át az országon, nem is akartak itt maradni. Az idei felmérés idején mindössze pár száz menekült várt táborokban a sorsa eldöntésére.

A kutatásban megkérdezettek 45 % szerint a bevándorlás negatív hatással van országára, 20 % szerint pedig pozitív volt a hatás. Jelentősen nagyobb, 60 % feletti negatív hatást mondtak Magyarországon, Törökországban, Franciaországban, Belgiumban. Magyarországon az átlagot meghaladóan gondolják, hogy túl sok a bevándorló és ennek erős negatív hatása van. Ha konkrét negatív hatást akarunk megfogalmazni, az a határra helyezett és ezért rendes szolgálati helyükön hiányzó rendőrök miatt van, továbbá ilyen a kormány iszonyú nagy pénzt felemésztő, több mint egy éve tartó hisztériás kampánya.

Nőtt a bevándorlók száma a magyar válaszolók 85 % szerint, ami 6 százalékos csökkenés a tavalyihoz képest, amikor tényleg százezres tömegek mentek át az országon.

51 százalék szerint nem igazi menekültek jönnek, hanem gazdasági bevándorlók. Ez a válasz Oroszországban 70, nálunk 62 %. Olaszországban és Törökországban ugyanez 61, Németországban 52 %. Nálunk sem menekült, sem gazdasági bevándorló nem maradhat, de nem is akarnak maradni. Vajon nekünk, magyaroknak mit jelent, hogy az sem érzi jól magát itt, aki az életét menti?

A terrorista akciók által valóban sújtott országokban (Franciaország, Belgium, Német- ország) kevesebben gondolják, hogy a menekültek között vannak álcázott terroristák, mint nálunk, ahol nincs menekült és – szerencsére – ilyen akció sem fordult elő.

A válaszok több mint fele szerint túl sok a bevándorló és 46 % szerint ez neki nem tetsző változással járt. Magyarországon erre a két kérdésre 55, illetve 56 százalék volt a válasz. Az nem derült ki, hogy mit jelent a „nem tetsző változás”.

A többség úgy véli, hogy a bevándorlás túl nagy nyomás alá helyezte a közszolgáltatást, megoszlottak a vélemények a gazdasági hasznot illetően. A nagy nyomás miatt a legtöbben Törökországban panaszkodtak, 72 %. Ez nálunk 57 százalék volt. Arról nem kérdezték a válaszolókat, hogy korábban milyen volt a közszolgáltatás, például az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás. Pedig ezek valóban romlottak, de nem a menekültek, hanem a magyar kormány miatt. A menekültekkel kapcsolatos ügyintézést pedig a kormány takarékra állította.

Miközben mindenki nyugatra, elsősorban Németországba tartott, nálunk sokan panaszkodtak arra, hogy a menekültek miatt nehezebb elhelyezkedni. Közben arról szólnak a hírek – ez a tapasztalat is –, hogy Magyarországon tömegével keresnek ápolónőt, mindenféle szerelőt, pincért, gépkocsivezetőt. Nem csak a gyakorlott emberek mennek tőlünk nyugatra, hanem az iskolákban frissen végzettek is.

A bevándorlással szemben Törökországban, Olaszországban, Oroszországban és Magyarországon a legnagyobb az ellenállás. Hozzánk képest Franciaországban, Belgiumban és Németországban sokkal komolyabb gondot okoz a menekültek elhelyezése, beilleszkedésük segítése és az előforduló terrorcselekmények, de azokat nem a bevándorlókkal hozzák összefüggésbe.

Míg az átlag szerint 38 % akarja a határok lezárását a menekültek előtt, ez nálunk 55 %, Törökországban 64 %. Arra nem gondoltak a határ lezárást kívánók, hogy az nekünk is lezárás, legfeljebb a sorbaállást követő ellenőrzés után tovább mehetünk.

Sajnos arról sem volt kérdés, hogy a válaszolók láttak- e a saját szemükkel menekültet.

Gergely József

***

A felmérésben 65 év alattiakat kérdeztek online kérdőívvel. A résztvevő európai országok: Svédország, Németország, Belgium, Olaszország, Franciaország, Magyarország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Spanyolország. Részben európaiak: Törökország és Oroszország. Ázsiai államok: India, Szaúd-Arábia, Dél-Korea, Japán. Amerikai országok: Brazília, Kanada, Mexikó, USA, Argentína. Szerepelt még Dél-Afrika és Ausztrália.

A városligeti szappanopera után (közben?) jöjjön most egy viszonylag rövid összefoglaló a Népszabadság 2016. augusztus 8-i anyagaiból, kissé elgondolkodva azon, hogy mi miért és hogyan. Itt van többek közt például ez: reális Oroszország-kép kialakítása a magyar közvéleményben – a 2011-es alapító nyilatkozat szerint a többi közt ez a célja a Tolsztoj Társaságnak, amelyet a honlapján olvasható információk szerint az állami tulajdonú MVM támogat, tiszteletbeli elnöke pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke.

Lezsák ugyanakkor az általa alapított lakiteleki népfőiskolán sem késlekedett az orosz fordulattal. Az intézményben 2013 és 2015 között működött a Keleti Nyitás Kollégium, olyan fontos személyiségek támogatásával, mint korábbi moszkvai nagykövet, korábbi budapesti orosz nagykövet, és a vesztegetéssel is vádolt, nemzetbiztonsági vizsgálaton megbukott, vízumokat árusító Kiss Szilárd.

– Amit a lakiteleki népfőiskolán és a Tolsztoj Társaságnál látunk, az annak a jele, hogy Oroszország igyekszik a soft power, azaz a puha hatalom eszközeivel is befolyást szerezni Közép- és Nyugat-Európában, és különböző eszközökkel destabilizálni a liberális demokráciákat – mondja Győri Lóránt, a Political Capital elemzője.

A moszkvai autokrata rezsim a család, a kereszténység mindenek felettiségét hangoztató konzervatív értékvilágának próbál támogatást szerezni úgy, hogy közben a hanyatlónak és nihilistának beállított, valójában szabadságközpontú, nyugati demokráciákat próbálja gyengíteni. Ennek egyik formája, amikor ultrakonzervatív, általában szélsőjobboldali pártokat támogat. Amikor ezek a szervezetek bejutnak a parlamentbe, akkor az oroszok akár már közvetlenül is képesek befolyásolni közpolitikai döntéseket.

Másik formája a befolyás szerzésének a „lakiteleki modell”, amikor közvetve kulturális, oktatási területen oroszbarát szocializációra törekednek. A befolyás megszerzésével oroszbaráttá formálnák a fiatal értelmiséget, amelynek tagjai kulcspozíciókba kerülve hasznosak lehetnek a Kreml ideológiai harcában.

Lezsák Sándor a Tolsztoj-szobor budapesti avatásán egyenesen azt mondta: a magyar és az orosz néplélek erkölcse útjelző, amely megerősít abban, jó irányba fordult a két ország, amikor egymás felé indult. Lezsák most már szélesebb körben szerezhet érvényt e gondolatának. Nemrég olvashattuk, hogy a kormány megszüntette a Nemzeti Művelődési Intézetet, és Lezsák népfőiskolai alapítványára hagyta a tavaly 1,3 mil­liárd forintból gazdálkodó szervezet feladatait. Azaz a Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnökének hálózata koordinálja a magyar közművelődést.

Ugyanakkor a Political Capital tanulmánya szerint a lakiteleki történet csupán esetpélda, a Kreml ideológiájának terjesztése számos egyéb felületen zajlik: több mint tízezer kedvelője van például a KárpátHír és az Orosz Hírek nevű, hivatalos orosz propagandát terjesztő Facebook-oldalnak is és még legalább 50-60 orosz pénzzel működtetett magyar nyelvű híroldalnak (Népszava, 2016. augusztus 1-i számában név szerint felsorolva).

Az Európai Unió sok országában ilyen esetekben odafigyelnek az ország biztonságára vigyázó, a biztonságért felelős szervek. Nálunk, – ha a fentieket figyelmesen olvassuk – Orbán Viktor nézetei, szavai köszönnek vissza.

A Fidesz és a Jobbik – kéz a kézben – isteníti Putyint. A Jobbiknál olyan figura is, mint a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla uniós képviselő. Tudjuk, hogy országunk az energiát túlnyomó részben Oroszországból szerzi be, amin nem akar változtatni az ország jelenlegi vezetése (nyugati gáz- és villamos energiakapcsolatok csak a saját üzleti érdekeik mentén vannak). A meglévő paksi atomerőmű mellé és helyett újabb orosz atomerőműre szerző- dött Orbán, úgy, hogy annak feltételei titkosak. A kiszivárgott információkból látható, hogy a további 60-100 évre megnyújtani kívánt atomfüggést kiegészíti a számunkra előnytelen több évtizedre terjedő pénzügyi függés is (fix összegű hitel, aminek vissza- fizetése árfolyamfüggő és a hitel feletti, előre nem ismert összeg csak minket terhel).  

Magyarország az Európai Unió és a NATO szövetségi rendszer tagja, de Orbán Putyint tartja barátjának és példaképének. A kormány megnyilvánulásai gyakran az orosz érdekeket képviselik. Csak megjegyzés, hogy Orbán másik példaképe Erdogan török elnök a puccskísérlet leverését követő széleskörű tisztogatás közepette Putyinnal borult össze, szintén barátjának nevezve.

Normális országban, ha valakik az ország érdekeivel össze nem egyeztethető tevékenységet folytatnak, akkor az illetékes szervek szemmel tartják őket. Nálunk ők az irányítják az országot, az illetékes szerveket.

Gergely József