A városligeti szappanopera után (közben?) jöjjön most egy viszonylag rövid összefoglaló a Népszabadság 2016. augusztus 8-i anyagaiból, kissé elgondolkodva azon, hogy mi miért és hogyan. Itt van többek közt például ez: reális Oroszország-kép kialakítása a magyar közvéleményben – a 2011-es alapító nyilatkozat szerint a többi közt ez a célja a Tolsztoj Társaságnak, amelyet a honlapján olvasható információk szerint az állami tulajdonú MVM támogat, tiszteletbeli elnöke pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke.

Lezsák ugyanakkor az általa alapított lakiteleki népfőiskolán sem késlekedett az orosz fordulattal. Az intézményben 2013 és 2015 között működött a Keleti Nyitás Kollégium, olyan fontos személyiségek támogatásával, mint korábbi moszkvai nagykövet, korábbi budapesti orosz nagykövet, és a vesztegetéssel is vádolt, nemzetbiztonsági vizsgálaton megbukott, vízumokat árusító Kiss Szilárd.

– Amit a lakiteleki népfőiskolán és a Tolsztoj Társaságnál látunk, az annak a jele, hogy Oroszország igyekszik a soft power, azaz a puha hatalom eszközeivel is befolyást szerezni Közép- és Nyugat-Európában, és különböző eszközökkel destabilizálni a liberális demokráciákat – mondja Győri Lóránt, a Political Capital elemzője.

A moszkvai autokrata rezsim a család, a kereszténység mindenek felettiségét hangoztató konzervatív értékvilágának próbál támogatást szerezni úgy, hogy közben a hanyatlónak és nihilistának beállított, valójában szabadságközpontú, nyugati demokráciákat próbálja gyengíteni. Ennek egyik formája, amikor ultrakonzervatív, általában szélsőjobboldali pártokat támogat. Amikor ezek a szervezetek bejutnak a parlamentbe, akkor az oroszok akár már közvetlenül is képesek befolyásolni közpolitikai döntéseket.

Másik formája a befolyás szerzésének a „lakiteleki modell”, amikor közvetve kulturális, oktatási területen oroszbarát szocializációra törekednek. A befolyás megszerzésével oroszbaráttá formálnák a fiatal értelmiséget, amelynek tagjai kulcspozíciókba kerülve hasznosak lehetnek a Kreml ideológiai harcában.

Lezsák Sándor a Tolsztoj-szobor budapesti avatásán egyenesen azt mondta: a magyar és az orosz néplélek erkölcse útjelző, amely megerősít abban, jó irányba fordult a két ország, amikor egymás felé indult. Lezsák most már szélesebb körben szerezhet érvényt e gondolatának. Nemrég olvashattuk, hogy a kormány megszüntette a Nemzeti Művelődési Intézetet, és Lezsák népfőiskolai alapítványára hagyta a tavaly 1,3 mil­liárd forintból gazdálkodó szervezet feladatait. Azaz a Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnökének hálózata koordinálja a magyar közművelődést.

Ugyanakkor a Political Capital tanulmánya szerint a lakiteleki történet csupán esetpélda, a Kreml ideológiájának terjesztése számos egyéb felületen zajlik: több mint tízezer kedvelője van például a KárpátHír és az Orosz Hírek nevű, hivatalos orosz propagandát terjesztő Facebook-oldalnak is és még legalább 50-60 orosz pénzzel működtetett magyar nyelvű híroldalnak (Népszava, 2016. augusztus 1-i számában név szerint felsorolva).

Az Európai Unió sok országában ilyen esetekben odafigyelnek az ország biztonságára vigyázó, a biztonságért felelős szervek. Nálunk, – ha a fentieket figyelmesen olvassuk – Orbán Viktor nézetei, szavai köszönnek vissza.

A Fidesz és a Jobbik – kéz a kézben – isteníti Putyint. A Jobbiknál olyan figura is, mint a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla uniós képviselő. Tudjuk, hogy országunk az energiát túlnyomó részben Oroszországból szerzi be, amin nem akar változtatni az ország jelenlegi vezetése (nyugati gáz- és villamos energiakapcsolatok csak a saját üzleti érdekeik mentén vannak). A meglévő paksi atomerőmű mellé és helyett újabb orosz atomerőműre szerző- dött Orbán, úgy, hogy annak feltételei titkosak. A kiszivárgott információkból látható, hogy a további 60-100 évre megnyújtani kívánt atomfüggést kiegészíti a számunkra előnytelen több évtizedre terjedő pénzügyi függés is (fix összegű hitel, aminek vissza- fizetése árfolyamfüggő és a hitel feletti, előre nem ismert összeg csak minket terhel).  

Magyarország az Európai Unió és a NATO szövetségi rendszer tagja, de Orbán Putyint tartja barátjának és példaképének. A kormány megnyilvánulásai gyakran az orosz érdekeket képviselik. Csak megjegyzés, hogy Orbán másik példaképe Erdogan török elnök a puccskísérlet leverését követő széleskörű tisztogatás közepette Putyinnal borult össze, szintén barátjának nevezve.

Normális országban, ha valakik az ország érdekeivel össze nem egyeztethető tevékenységet folytatnak, akkor az illetékes szervek szemmel tartják őket. Nálunk ők az irányítják az országot, az illetékes szerveket.

Gergely József