Pár napja Klubrádióban (így jár, aki hallgatja) Bolgár György Tuzson Bencével töltötte az első órát. A kvótaellenes népszavazásról kérdezte, amire ez a jóember azt mondta, hogy a hosszú időre befolyásoló ügyekben meg kell kérdezni az embereket, hiszen az unió rosszul döntött. Bolgár ugyan próbálkozott, hogy az unió döntését a magyar miniszterelnök is elfogadta, de Tuzsonról mindez lepergett, csak darálta a hajjajt meg a huhút.

Az első betelefonáló megkérdezte, hogy akkor miért nem volt népszavazás a Paks2, a nyugdíjvagyon elvétele, a tankötelezettség csökkentése ügyekben. Mire Tuzson: azok napi politikai ügyek voltak, nem népszavazási témák. Itt kapcsoltam ki a rádiót. 

(Megjegyzendő, hogy Tuzson a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár...)

Gergely József

Mi lesz a brit turistákkal?

És akkor most a Péterfy-kórház után ejtsünk röviden megint csak pár szót az ú.n. „bulinegyedről”. Olvasom ugyanis, hogy a Brexit miatt romlott az angol font, ami hatással lehet a magyarországi idegenforgalomra is. Tavaly például 588 ezren jöttek a bit szigetekről, és 85 %-uk Budapestet választotta úticélnak.

Fotó: Dougie Wallace

Fejenként naponta 24 ezer forint elköltését számolták ki a statisztikusok. 351 ezren kereskedelmi szálláshelyre mentek, a többiek (több mint 235 ezren) másutt szálltak meg.

Ez persze egy erzsébetvárosinak nem mond újat, csak már számszerűen tudja, hogy kb. félmillió brit fordult meg a „bulinegyedben”. Meg a többi kül- és belföldi vendég. Az is látszik, hogy miközben országosan nagyon fontos a turizmus, annak minden hátránya itt csapódik le. Azért vannak, akiknek ez komoly előnyt jelent, kocsmájuk, kiadó lakásuk van, netán ezekben dolgozik.

Turistáskodni sokféleképpen lehet, nekünk ez jutott.

Gergely József

Mi lesz a Péterfy kórházzal?

Olvasom a július 8-i Népszavában Sásdi Antal főigazgatónak feltett kérdést és a választ: „Mégis kórház maradhat a Péterfy? - Igen, de ez csak azért derült ki, mert a bezárásunkról szóló sajtóhírek miatt határozottan rákérdeztem a kórházi vezetőknek a héten tartott megbeszélésen, hogy mi lesz a sorsunk. Korábban velem nem maradt ideje egyeztetni a fővárosi egészségügyi fejlesztések miniszteri biztosának, és vélhetően most jutott csak hozzá, hogy elolvassa a neki elküldött fejlesztési terveinket. Túl vagyunk rajta, megnyugodtak a kedélyek, állítólag ezentúl hetente egyeztetnek velünk a részletekről.”

Hogy is kezdődött? A június 3-i Népszabadságban írtak először a Péterfy és János kórház bezárásáról, más fővárosi kórházakat is érintő változásokról. Másnapi ugyanott megerősítették, hogy a kormány elfogadta ezt a tervet. A főigazgató úr az újságból tudta meg, hogy mi lesz az általa vezetett intézménnyel.

Alig telt el egy hónap, új szelek fújnak, maradhat a kórház. Mit is mond a főigazgató? „Határozottan rákérdezett” az államtitkárra, mert annak hetek óta nem volt ideje, hogy tájékoztassa őt. És miről szól a kormányhatározat, amely a július 4-i Magyar közlönyben* jelent meg? Az EMMI dolgozza ki az Észak-pesti Centrum és a köréje szerveződő társkórházak átfogó fejlesztési koncepcióját és készítse elő a szükséges fejlesztések megvalósítását 2017. március 31-ig. Tehát meg sem említik a Péterfyt, annak a sorsát, és egy vas sincs a főigazgató által dédelgetett fejlesztési tervekre.

Az embernek az az érzése, hogy az optimizmus csak a pozíciójára is vigyázó állami intézményvezető reménye. Mivel mi nem a székünket, hanem az egészségünket, életünket féltjük, nem árt óvatosnak lenni.

Gergely József

*Bár a főigazgató úr bizakodó – állítólag megmenekülhet a Péterfy Sándor utcai kórház – csakhát a fentebb is említett kormányrendelet nem az általa elmondottakról szól:

1. b) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával, továbbá a ba) alpont szerinti centrum tekintetében a honvédelmi miniszter egyidejű bevonásával – a Kormány részére dolgozza ki
2. ba) a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ bázisán megvalósuló Észak-pesti Centrum,
3. bb) az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet bázisán megvalósuló Dél-pesti Centrum,
4. bc) a Kelenföldön megvalósuló Dél-budai Centrum,
5. bd) az észak-budai területeket érintő közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggésben megvalósuló Észak-budai Centrum, valamint
6. be) a ba)–bd) alpont szerinti centrumok köré szerveződő társkórházak

átfogó fejlesztési koncepcióját és készítse elő a szükséges fejlesztések megvalósítását;

Felelős: emberi erőforrások minisztere nemzeti fejlesztési miniszter a ba) alpont szerinti centrum tekintetében: honvédelmi miniszter is. Határidő: 2017. március 31.

Fontos-e az erzsébetvárosiaknak a Városliget sorsa?

Mellettünk zajlik a Ligetvédők harca Városliget beépítése ellen, amit a kormány minden erővel és pénzzel keresztül meg akar valósítani. Már nem csak a rendőrséget vetették be a civilek ellen, hanem a jogszabályokat nem ismerő (?) magán biztonsági erőket is. Akik még a rendőröket is dirigálják!

Fontos itt Erzsébetvárosban a Városliget sorsa? Mit ad a Liget? A legegyszerűbb válasz, hogy a növények biztosítják a levegő tisztítását, az oxigén utánpótlását. A Ligetben 6-8000 fa van, aminek hatalmas az oxigéntermelő képessége. Ha már oda megyünk játszani, sétálni, sportolni, vagy csak leülni, napozni, akkor a rekreációs lehetőséggel élünk, ami a zöld területben szegény Erzsébetváros szomszédságában nagy kincs. Sokkal kellemesebb ott a levegő, mivel kicsit hűvösebb és párásabb. A város zaját is csökkenti a sok fa és cserje.

A tervezett és megkezdett beépítés mindezt veszélyezteti. Óriási pénzen megy a kamureklám a megnövekvő zöldterületről, de aki tudja, hogy mi a különbség az ötven-százötven éves fák hatása és a „pótlást” jelentő facsemeték, meg a tetőkre telepített gyeptégla hatása között, azt nem lehet megtéveszteni. Nem „csak” arról van szó, hogy öt-hat több ezer m²-nyi nagyobb épület és kiszolgálásukra 1600 m² -en éttermek, wc-k, meg más, kisebb épületek épülnek a 6-800 kivágott fa helyére, de nagyon sok más káros hatást is érezni fogunk.

Ha megvalósul az a terv, ami évente fél millióval több turistát jelent a Ligetben, akkor sokkal nagyobb lesz a forgalom, a zaj. A földalatti kiállító és raktárterek, mélygarázsok elzárják a talajvíz áramlásának természetes útját. Emiatt lecsökken a 100 év alatt kialakult talajvíz szint és megsüllyednek a Dózsa György úton és környékén lévő házak. Kiszélesítik a néhány évvel ezelőtt felújított Dózsa György utat, mert a Liget felöli oldalon is lesz troli sáv. Emiatt az út szélén lévő fasort ki kell vágni. „Természetesen” a forgalom és a zaj növekszik. A Liget felől jövő friss, tiszta levegőnek útját állják majd az út melletti épületek.

Ma még meg tudjuk akadályozni, ha megmutatjuk: nem akarjuk a következő 100-200 évre kiható rombolást.

Gergely József

Üvöltenek, rázzák az öklüket, kidagadt erekkel a nyakukon csaholnak és ütnek.
Ide jutott ez az ország. (Kolozsvári Szalonna)

Hét vége, szombat, így csak röviden a Ligetről. Már csak azért is, mert a Ligetvédők minden fontosat elmondanak a videójukban. De az azért érdekelne, hogy miközben pikkpakkra elítélték az egyik, rendőröknek ellenálló ligetvédőt – felfüggesztett börtönt kapott első fokon –, addig mint egy darab szarral, úgy beszélt, beszélhetett Tóth Csaba, a biztonságiak vezetője a rendőrökkel. És nem mellékesen az őrzővédő kopaszok tök simán és büntetlenül lefújtak gázspray-vel egy rendőrt, mert…

Ha esetleg még mindig nem elég egyértelmű, hogy kik vagyunk, és mit akarunk: Mi vagyunk a Ligetvédők!

Kíváncsi vagyok, hogy verni is fogják majd a rendőröket, ha azok füttyszóra nem ugranak azonnal, vagy ha netántán nem úgy intézkednek, ahogy nekik tetszik Kopaszországban. (Minderről itt egy részletes a 444.hu-n).

Tanulság: ha a hatalom embere vagy, neked mindent szabad. Többek között lefújhatsz gázspray-vel egy rendőrt, bármiféle következmény nélkül. És vérforraló, tényleg eszement módon felháborító, hogy a rendőrség asszisztál nyilvánvaló, nyilvános és dokumentált, erőszakos törvénysértések sorozatához. (MBP)

Közben meg eltitkolt, meghamisított információval eteti a 200 milliárdos üzletet féltő kormánybiztos és teljhatalmú beruházó cég a közvéleményt. Pedig a kérdés egyszerű: pótolhatja-e néhány négyzetméter új gyeptégla a kivágott ötven-száz éves fák lombozatát? (A Közlekedési Múzeumról az építészfórumon: Mi a baj a Közlekedési Múzeummal?)

A napokban azt írta az újság, hogy 222 milliárdot talicskáztak ki a kormány stratégiai partnerei az országból, közel harmaduk teljesen kiseperte a cégét. Több esetben pedig úgy fizettek osztalékot, hogy még az eredménytartalékot is megcsapolták.

Szóval, amíg az istenáldott nép a NAV-nak nevezett kormányzati pénzlenyúlóba adja le a szart sem érő fizetéséből leszeletelt SZJA adóforintjait, addig a tolvajtörvényekkel körül- bástyázott urak milliárdszámra nyúlják le és talicskáztatják ki a túloldalon a nyereséget.

Mi a szárított teveszarnak kell még megtörténnie, hogy feltűnjön bárkinek is az ország módszeres kifosztása?!

Dr. Kispál Tibor, önkormányzati képviselő