Röhejes pénzbüntetések a bundázó magyar futballistáknak, 1 millió fölött kaszálhattak egy-egy meccsel – írta pár napja az Index.

A Wikileaks legfrissebb adatcsomagjából kiderült, hogy Magyarországon a nemzetstra- tégiai érdekből titkosított 2018. évi XIII/a tv. feljogosítja a miniszterelnököt arra, hogy a törvényben futballistáknak nevezett személyek büntetőügyeiről önállóan, a parlament teljes megkerülésével alkothasson törvényeket. Ezek egy év próbaidő után automatikusan az alaptörvény részeivé válnak, de a teljes titkosítás miatt annak publikus szövegében nem jelennek meg; paragrafusaikat csak az ilyen ügyeket tárgyaló bírók ismerhetik meg C tí- pusú átvilágítás és titokvédelmi nyilatkozat után. A legelső így elfogadott jogszabály a 2019. évi XIII/a tv., amely a korrupciós ügyekre állapít meg különös szabályokat.

A XX. sz. közepén durván csökkent a kanadai rénszarvasok száma (az 1930-as 4 millióról 1963-ra 170 ezer alá — most mintegy 1,5 millió). A télidőben a beteg, sérült, élősködőktől legyengített stb. rénszarvasokra vadászó farkasok számára kritikus év volt 1946. Ebben az évben fő kiegészítő táplálékuk, a lemming négy éves szaporodási ciklusának mélypontján volt, a rénszarvasok pedig megváltoztatták vándorlásuk útvonalát.

Az efféle években az éhségtől legyengült farkasok a szokásosnál jóval nagyobb arányban hullanak el különféle betegségekben, amelyek közül a legjelentősebbek:

• a szopornyica,
• a rüh és persze
• a veszettség.

A veszett állatok a közhiedelemtől eltérően nem "vadulnak meg", hanem kiszámíthatat- lanná, szeszélyessé válnak (mivel a betegség az idegrendszerüket támadja meg). Ráadásul elveszítik természetes félelemérzetüket: van, hogy autók, vonatok elé szédelegnek, vagy ellenséges kutyafalka közé keverednek (ahol aztán pillanatok alatt szétszaggatják őket). Némelyikük sátrakba, házakba húzódik be, és ott hal meg.

Az 1946-os járványban egy ilyen, haldokló farkas betántorgott Churchill városába, és ott találkozott a kanadai hadsereg egy, a kocsmából körlete felé tántorgó tizedesével.

A katona úgy megrémült, hogy végigrohanta a távot, majd beszámolt arról, hogy egy hatalmas farkas rontott rá, alig tudott előle elmenekülni. Riasztására a kanadai és a környéken állomásozó amerikai alakulatokat is mozgósították, és az állig fölfegyverzett őrjáratok a következő két napban többször is átfésülték a környéket, hogy leszámoljanak a fenyegető veszedelemmel, amely addigra több vérszomjas farkasfalkává duzzadt. A nők és a gyermekek ezalatt elzárva éltek, a lábukat se tehették ki a lakásból.

A rendfenntartó műveletnek tizenegy eszkimó kutya, egy amerikai őrvezető és egy késő éjjel hazafelé baktató csipeva indián esett áldozatául. Valamennyit lelőtték. Állítólag lőttek közben farkast is, de ez nem bizonyított. (A veszett farkason véletlenül hajtott át egy autó, miután összerogyott az országúton és nem volt ereje továbbmenni.)

Húsz évvel később Churchill lakosai (és a kontinensen időközben szanaszét szóródott katonák) még mindig borzongva mesélték fűnek-fának a rettenetes 1946-os farkasinvázió és hősies harcuk történetét. Szóltak történetek kétségbeesett egyéni összecsapásokról, szétmarcangolt nőkről és gyermekekről, miszlikbe tépett kutyafalkákról és arról, hogy az egész emberi közösség hosszú hetekig ostromállapotban élt.

Szakasztott, mintha migráncsok érkeztek volna a városba — de ez már nem Mowat mond- ja, ezt én teszem hozzá.

Fügedi Ubul
Az írás a Környezetünk állapotáról sorozat része.

Aztakurva rovatunkból 6. 

Nem akarnék én más zsebében kutakodni, de aztán mégiscsak. Január 31-én éjfélkor járt le a politikusok vagyonnyilatkozatának közzétételi határideje, így aztán azok frissültek, köztük kerületünk egykori Róberbácsijáé, azaz a közpénzen kampányoló möszjő Bajkaié is*. A most megjelent nyilatkozata szerint a képviselővé listázott volt alpolgármesterünk mindannyiunk örömére tovább gyarapította eddig is tekintélyes vagyonát. 

Ezek közül leglátványosabb, hogy 42 milliót tart nemesfémben – vagyis fél éve, az új Országgyűlés megalakulásakor leadott vagyonnyilatkozatához képest 30 millióval többet. De több mint duplájára – évi bruttó 161 millió forintra – nőtt az állami megrendelésekkel kitömött ügyvédi irodájából származó bevétele is. Készpénzben 11 millió, bankszámlán meg 45 millió forintja van – dolgozó népünk nagynagy örömére.

Jól élünk, no.
Csak épp ezt a jó életet kiválasztott képviselőinken keresztül gyakoroljuk. Mi, többiek.

* A tavaly áprilisi, Klauzál téri csülkös-bableveses Fásy-buliról van szó, amit az önkormányzat fizetett, és ahol a Fidesz akkori képviselő-jelöltje, Bajkai István volt a főműsor. Akinek már akkor is bőven lett volna miből kifizetni Fásy rendezvényét, de nem fizette. Az önkormányzat csengette ki a daloskedvű jelölt helyett a 3 és fél millió forintot.

***

Hasíts, alkudj, gyarapodj! Vagyonbevallások ideje van, ilyenkor közlik velünk, hogy az elmúlt egy évben miként alakultak választott képviselőink életkörülményei. Fontos ez ne- künk választópolgároknak, mert innen tudjuk, miben kell még támogatnunk őket, hogy a mostaninál is magasabb színvonalon képviselhessenek bennünket. Jár nekünk a képvise- lői vagyonbevallás, mint egykor a tizenharmadik havi nyugdíj. (via Föld S. Péter)

Még tavaly november végén vonta vissza a bíróság a Városligetbe tervezett új – Néprajzi Múzeumnak csúfolt – városligeti konferenciaközpont építési engedélyét, decemberben az épület tervezésének díja mégis szerény százmillióval drágult. És ez még csak a tervezés.

Ismerjük el, hogy ennek azért már tényleg ideje volt — főleg, hogy az alapnak kiásott bazi nagy gödör már fél éve ott tátong, és az antiépítési területről (ahol ugyebár nem hozzáad- nak valamit a Ligethez, illetve a városképhez, hanem elvesznek belőle) kitiltják a város lakóit, hogy a kerítés mögött ne csináljanak semmit, drága pénzért.

Olybá tűnik, Magyarbasi valami egészen perverz módon vonzódik a gödrökhöz — főleg, ha azokkal kedvére belerondíthat a Világökörségbe. Az építés csak az újabb engedélyeztetés után jön majd — ne legyenek kétségeitek, nem ússzuk meg.

De addigra még sokkal többe fog kerülni. Végtére is Magyarbasi tőkéje nem tervező-, hanem főleg építővállalatokban van. Újratervezni alapvetően azért kell, hogy az építés még drágább lehessen.

Fügedi Ubul

P.s.: A látogatóközpontot és mellesleg múzeumot eredetileg 25 milliárd 970 millió forint- ra tervezett áron az a ZÁÉV Zrt. építi, amelyet egy hete vett meg Mészáros Lőrinc. Ki fogad velem, hogy az építés ára legalább 33 milliárd lesz?

A Városliget pusztítása szimpla üzleti ügy. Két probléma lesz: a Ligetet tönkreteszik, miközben ami elkészül sokkal többe fog kerülni. (Gergely József, 2016.) 

Kicsit lemaradtunk róla, de most bepótoljuk: a Ligetvédők még tavaly decemberben vették maguknak a fáradtságot, és 17 pontban összegyűjtötték a parkfelújításnak hazudott kommunikált Liget-projekt összes visszásságát, csúfságát. Aki még nem olvasta, annak feltétlenül ajánljuk most a posztot. Erről szól, röviden:

Ami a Városligetben ma történik, az a jelenség az egész országra jellemző — azt mondhatjuk, hogy a Liget a mai Magyarország kicsiben. Jogszerűtlen eljárás, elszálló költségvetés, mutyi, hazug propaganda, verőemberek — ezek jellemzik “Európa legnagyobb kulturális fejlesztését”.

1. A jogszerűség alapelvét sérti az az eljárás, amely kivonja a Városligetet számos másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) jogszabály hatálya alól.
2. Nem volt valódi egyeztetés sem a lakossággal, sem a civil, sem pedig a szakmai szervezetekkel.
3. A “Liget Park Fórum” is csak kirakat, hiszen az egyetlen igazán lényeges alapkérdésről, hogy valóban a Liget-e a megfelelő helyszín a múzeumnegyed számára, nem volt lehetőség vitatkozni.
4. Tudatosan és módszeresen becsapják a közvéleményt egyrészt azzal kapcsolatban, hogy mekkora volumenű lesz valójában az építkezés, erre valók pl. a látványtervek, amelyek nem a valódi arányokat mutatják, illetve nem mutatják, mi történik a föld alatt.
5. Értéktelen díjakkal ámítják a közvéleményt és a sajtót. További szemfényvesztés, hogy kamu díjakra nevezik be a Liget-projekt épületeit, amelyek nem valódi szakmai díjak, szinte mindenki kap díjat, aki fizet.
6. Ömlenek a milliók a félrevezető kampányba. A közvéleményt manipuláló kommunikációra fordított költségvetés aránytalanul nagy.
7. A lakosság kb. 80%-a nem ért egyet azzal, hogy a kormány beruházása pont a Ligetben valósuljon meg.
8. Ehhez képest újabb és újabb épületek tervei kerülnek elő, amelyeket itt kívánnak felépíteni.
9. A parkot védő civileket meghurcolják. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. és a kormány számtalan esetben világossá tette, hogyan képzeli a “széleskörű társadalmi egyeztetést”.
10. Hatalmas összegeket nyel le a beruházás, és a drágulás nem áll meg. A folyamatos költségnövekedésből ítélve úgy tűnik, hogy végtelen mennyiségű pénz áll az államkasszában a projekt rendelkezésére.
11. Ami érthető, hiszen ismert oligarcháknak kedvez a beruházás, azaz a kormány holdudvarában lévő kedvezményezetteknek, így a kormányzatnak sem érdeke, hogy szűkre szabják a költségkeretet, és hogy azt hatékonyan költsék el.
12. Építkezni bárhol lehet, és bámikor rövid idő alatt, viszont a Ligethez hasonló közparkot pótolni nem lehet csak úgy hirtelen, hiszen évtizedekbe kerül, míg megnőnek a fák.
13. Már most több mint 185 nap egy évben azon napok száma, amikor Budapesten a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértéket.
14. Már most hiányzik 3000 fa a belvárosból! Pl. éppen a Ligettel szomszédos, a város központja felé eső egyik zöldszegény kerületben, Erzsébetvárosban, csak 0,4 m² (!) zöldfelület jut egy főre.
15. Jóval több fát kell kivágni, mint amennyi a tervezett épületek alapterületein belül helyezkedik el, mert felvonulási területekre, a gépek és közművek számára is helyre van szükség.
16. Tulajdonképpen megszűnik a Városliget, hiszen semmi sem garantálja, hogy ne épüljenek a Liget-projekt után is még újabb épületek a Ligetbe.
17. Elvesztette köztulajdon jellegét. A fentiek alapján kimondható, hogy a gyakorlatban egy közpark kisajátításáról van szó, azaz furfangos módszerekkel köztulajdont kaparintott meg, és saját céljaira használ egy kedvezményezett érdekcsoport.

A fentieket összegezve kimondhatjuk, hogy a Liget-projekt egy olyan beruházás, amelyet közparkban, közpénzből, a közérdek ellen, egy kedvezményezetti kör privát érdekeit és a kormány politikai céljait előnyben részesítve, szakmaiatlan módon, agresszív eszközökkel akarnak megvalósítani, amely ráadásul természetkárosítással és Budapest élhetőségének romlásával jár. (via Ligetvédők)

P.s.: A beépítés első két éve itt olvasható; külön érdekesek az ábrák.

***

Két szempont van. Hamis az a baloldalon közvélekedésnek mondható egyszerűsítés, hogy kormányfőnk bűnszövetkezetének egyetlen célja a lopás maximálása és ezzel "nem- zeti burzsoázia" kialakítása. Ez a cél másodlagos; mondhatnók, menet közben jött elő. "A fiúk" (kiváltképpen maga Magyarbasi) ugyanis hatalmas küldetéstudattal indultak pusztí- tó útjukra — abban a hitben, hogy nemcsak lerombolják a "múlt" szimbolikusnak tekintett értékeit, de olyanokat állítanak helyükbe, amelyeket a hálás utókor az ő nevükhöz kapcso- land. A cél tehát kettős, és a lopásnál lehet, hogy még fontosabb is az önfényezés. (via Fügedi Ubul)