Örvendetesen emlékeztem arra, hogy a Hermina úti szakrendelőben 7-kor nyit a labor, ezért mar háromnegyedre odamentem, hogy benne legyek az első százban. Ekkor kezdődtek a meglepetések.

Először is megtudtam, hogy a rendelő nyolckor nyit — de nem baj, addig leülhetek. (E pillanattól mindenki, mindenhol roppant készséges és segítőkész volt.) Másodszor megtudtam, hogy tök fölösleges lenne leülnöm, mert ott már csak fizetős labor van. Az SZTK-s beutaltak menjenek az Örs vezér terére; oda is értem fél nyolcra. Út közben legalább merenghettem azon, hogy főleg mi, nyugdíjasok fázunk rá arra, hogy a kor- mány kivonja a pénzt az egészségügyből (és másik célpontként az oktatásból), mert az élsportra akarja költeni — mégis mi, nyugdíjasok szavazunk a legnagyobb arányban erre a kormányra.

Az Örsön tényleg 7-kor kezdett a labor, tehát tolongott az előcsarnokban pár tucat ember — és kezdődtek a kihívások. Az érintőképernyős betegirányító mellett ugyanis három szakképzett nővér plusz egy kikiáltó fogadott minket. A nővérek megnézték a beutalón- kat, majd végigpötyögték mindazt, amit a rendszer megálmodói és a képernyők melletti részletes tájékoztató szerint nekünk kellett volna. A kikiáltó pedig időnként elharsogta, hogy a sürgősségi beutalóval érkezők a 3. sorba álljanak, az időre jöttek pedig az 1-2-be. Meg azt, hogy a gyerek vérvételre érkezőknek nem kell itt sorbaállniuk, mehetnek egyből a gyerekosztályra (a 3. soron túl, az üvegajtó mögött). És még azt is, hogy aki csak leletet akar leadni, az menjen a sor elejére.

Volt időm ezeket megtanulni, és egyéb érdekes dolgokat is:

• hogy a sor azért halad olyan lassan, mert negyedóránként négy embert engedhetnek föl az emeletre,
• hogy nem fogadják azt, aki nem sürgősséggel és nem időpontra jött. Az ilyen szerencsétlennek át kell fáradnia a betegirányítóba (ahol újabb nővérek ülnek), és ott majd kap időpontot, viszontlátásra.

Stb.

Az érintőképernyős-nővéres sorszámosztogatóval párhuzamosan működik ugyanis egy komplett, ablakos-nővéres betegirányító is. Nos, én a pécsi egyetemen a HRM-szakon meglehetősen sok munkaszervezést tanultam — nem úgy, mint akik ezt a "rendszert" megalkották. És ekkor még szót sem ejtettünk az úgynevezett józan észről, minden jól szervezett rendszer alapjáról. Ezzel a bizonyos józan ésszel például felfoghatatlan, hogy amikor a körzeti orvos beutalja a pácienst a laborba, akkor a rendszer miért nem generál neki automatikusan időpontot...

Amikor végre-valahára fölvergődtünk az emeletre, megtudtuk, mi célra kaptuk a föld- szinti sorszámokat. Hát azért, hogy itt sorbaállhassunk velük (továbbra is "időpontos" és "rendkívülis" csoportokra különítve) emeleti sorszámokért. Az emeleti sorszámok alapján aztán vettek tőlünk vért. Továbbra is mindenki nagyon kedves volt.

A "világszínvonalú magyar egészségügy", amely "Európa egyik legjobbja" jól láthatóan

• az állami vezetőknek,
• a nemzet színészeinek és
• (naná) a nemzet sportolóinak jár.

Fügedi Ubul

Deutsch Tamás lett az erzsébetvárosi Fidesz-alapszervezet feje. (Telex) 

Deutsch Tamás – mozgalmi nevén, Tompika - visszatért egykori „sikerei” helyszínére. A Fidesz európai parlamenti képviselője a Facebook-oldalán jelentette be az örömhírt, hogy a korábban feloszlatott, majd újjáalakult/alakított erzsébetvárosi Fidesz-alapszervezet ma bizalmat szavazott neki, így ismét ő lesz annak elnöke. Ennyi. (Megj.: A nagy bejelentés- hez fényképet is falrakott az oldalára – nem ezt.)

Megjött a jó külsejű Tompika-a-a. Intelligens kisgyerek a Tompika, találékony kisfiú. Feltalálta a gatyagépet! Soha többé nem kell a Tompikának saját magának rángatni a gatyáját a Tompikának, hanem a Tompika a gatyagépével rángatja a Tompikának a gatyáját a Tompika-a-a. (via L'art pour l'art Társulat)

Ugye emlékszünk rá? Mármint Tompikára. A Besenyő családból. Kicsit fura, kicsit buta, de mindenki őt szereti. A legváratlanabb pillanatokban jelenik meg az ajtóban, és boldogan jelenti be: Megjöttünk a Tompika! Itt van Tompika tótát enni!

Hát tényleg itt van, ismét megjött Tompika…

*

De mi értelme feloszlatni egy helyi szervezetet, ha aztán rögtön újjá is szervezik? (...) A választókerületi elnökök (akiket Orbán nevez ki) megkapták a jogkört, hogy az alapszer- vezet feloszlatásával kitegyék a pártból a nemkívánatos személyeket, és ehhez még csak komolyabb indoklásra sincs szükség. (via Telex)

Vakmajom közérthetően a büntetőadóztatásról:
Ugyanaz a termék, ugyanazon a napon, egy 2 literes folyékony mosószer.

1. Egy diszkontláncban, amelynek forgalom alapú, büntető különadót kell fizetni: 4899 Ft.
2. Egy kínai kisboltban, amely nem esik különadó alá: 2999 Ft. Ő se adja veszteséggel.

Az inflációs robbanás előtt kb. 2000-2500-ba került mindkét helyen, nagy árkülönbség nem volt. Az irdatlan, normál piaci viszonyok között elképzelhetetlen árkülönbség fel- bukkanásának oka: az állami beavatkozás, a szereplők eltérő adóztatása.

A példából is látszik, hogy az infláció egyik fő motorja a kiskereskedelem visszamenőle- ges büntetőadóztatása, ami olyan, mint az ÁFA-emelés, irgalmatlanul felverte az árakat ott, akiket érintett, és emiatt persze a nem adóztatott szereplők is árat emeltek. Az adó miatt felment a bolti ár? Emeltek a piacokon is meg a kínaiak is. Ha kisebb pénzromlást akarsz, szidd az államot miatta és követeld a kiskereskedelmet sújtó büntetőadók azon- nali eltörlését. Az állam csinálja az inflációt, mint mindig. Kő neki a lóvéd. (via Vakmajom)

60 millióból épült a lombkoronasétány Nyírmártonfalván,
csak éppen kivágták körülötte az erdőt. (Telex) 

Nemcsak húsz centi magas kilátókra költjük az EU-s pénzt. És egy pillanatig sem csodálkozunk, amiért szomszédaink úgy húznak el mellettünk, mint a vadlibák. Ha Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere 2017-ben megkapta volna a támogatást, a látogatók közel 3 évig nézhették volna a lombokat és a madarakat.

Az egész erdőt tarra vágták (…) lombkorona sétány építése közben, írja az Átlátszó. A lap a cikkéhez videóriportot is közölt (…) valóban látszik: az 50 méter hosszú sétány, mely értelemszerűen a fák lombkoronájának szintjébe illeszkedne, de nem tud oda illeszkedni, mert élő fa a közelében nem maradt. (via HVG)

Ezt meg csak az íze kedvéért (az utolsó a legszebb):

• Lombkoronasétány Nyírmártonfalván – egyelőre erdő nélkül (Civishír) - „Aki ismeri az erdőgazdálkodás alapjait, az nem csodálkozik azon, hogy egy kivágott erdőben van egy lombkoronasétány” – mondta Filemon Mihály.
• Az 50 centi magas erdő is erdő a lombkorona-sétányos polgármester szerint (Telex) - Filemon Mihály már jövő héten újratelepíti az erdőt, amit tavaly „le kellett termelni”.
• Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester: „Nem volt feltétele a beruházásnak, hogy erdő is legyen a lombösvény körül” (444.hu) - A projekt finanszírozásához ki kellett vágni az erdőt.

Fügedi Ubul

P.s.: Ja, a polgi azt is mondja, hogy vissza akar erdősíteni. Mire azok a fák megnőnek, pont életveszélyessé rohad ez a konstrukció, és akkor kérhet uniós pénzt a lebontásához.

*

Rendkívüli: ingyen passzolná át a felújított
állami kastélyokat Lázár János. (valaszonline.hu) 

Az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély onnan kapta fura nevét, hogy tulajdonosai sorra messze földről érkezett idegen katonatisztek, majd leszármazottaik voltak. Az épület- együttes a felszabadulás után a szokásos módon indult romlásnak: hagyták ebek harmincadjára. Egyes, falképekkel díszített helyiségekben tyúkokat tartottak, másokba hivatalokat költöztettek. Némely részeket lakássá alakítottak. A Bergmann-csövek árkait több helyen közvetlenül a falképekbe vésték bele. 1965-ben lebontották a manzárdtetőt és leszedték a kastélyról a neobarokk kiegészítéseket. A romlás amúgy istenigazából aztán a '80-as évek közepén gyorsult fel: ekkor ugyanis kiköltöztették a lakókat és a hivatalokat; az épület magára maradt. Jöttek a rongálók, a beázások és a felfagyások.

Előtte viszont felépítettek egy elképesztően célszerűtlen és ronda vasbeton műv.házat (nem azonos a mostani Hadobás Pál művelődési központtal). Nemcsak randa volt, de rosszul szigetelt és selejtes is, amiért a rendszerváltás után drága pénzen el kellett bontani.

A rendszerváltás után kezdtek némi helyreállítgatást, de a pusztuló értékekre igazából a Bódva 2010-es áradása hívta fel a figyelmet. Ezután aztán tip-top rendbehozták nemcsak a kastélyt, de a parkját is, különösen ide értve annak fő látványelemét, a kastélysziget körüli Holt-Bódva-ágat a maga értékes vizes élőhelyeivel.

Az épületben a vezetett túra részeként megtekinthettünk egy helybéli amatőr művészek közreműködésével készült és naivitásában roppant szórakoztató játékfilmet a kastély kifestésének történetéről. Megtudhattuk, hogy az egyik fölső sarokban acsargó giga- vaddisznó valójában egy elefánt — ahogyan azt az ilyesmit sosem látott piktor elképzelte. Stb. stb., nemcsak szórakoztató volt, de roppant tanulságos is, maga a kastély meg hát — szép.

Na, most mindez meg a levesbe; élt éppen tíz évet (2013–2023).

Végre megtudjuk, mivégre kellett az állami kastélyprogram: hát arra, hogy a pénzünkből felújított nemzeti értékeket oda lehessen ajándékozni a haveroknak.

Fügedi Ubul

Megkaptam a Kúria 15 oldalas végzését,
és ígéretemnek megfelelően részletesebben is beszámolok róla. 

Az indoklás nagyon keményen fogalmaz azokról a hibákról, amelyek miatt a Kúria meg- semmisítette a büntető ítéleteket és megszüntette ellenem az eljárást. Az előzményekről annyit, hogy az ügyészség 2016-ban nem nyugodott bele a felmentő ítéletembe és per- újított, aminek után elítéltek, miközben a védelem folyamatosan ismételgette, hogy a perújítás törvénysértő — ezt három különböző eljáráson nyolc bírónak és két ügyésznek mondtuk el. Emiatt adtam be a felülvizsgálati kérelmemet a Kúriának tavaly februárban; kértem az ítéletek megsemmisítését és az eljárás megszüntetését.

A végzés lényeges pontjait közel szó szerint írom le, de előtte összegzem őket és saját véleményemet.

Tehát:

Az ügyészség nagy igyekezetében — azért, hogy az én ügyemmel javítsa eredmé- nyességi mutatóját — áthágta a perújítás törvényes szabályait. Azokat megkerülve megtévesztette a Fővárosi Törvényszék perújítást elrendelő bírói tanácsát, és az így elrendelte a perújítást.

Nekik, majd az elsőfokon eljáró PKKB-nak (itt két bíró tárgyalt, mert az első időközben otthagyta a bíróságot és kiment külföldre), majd utána a másodfokon újra eljáró Fővárosi Törvényszéknek (ez nem tévesztendő össze a perújtást elrendelő tanáccsal) nem tűnt fel, hogy az ügyészség vád hiányában kérte a perújítás elrendelését. Ezek után elítéltek vád nélkül. Nem törvényes vád hiányában, hanem VÁD HIÁNYÁBAN!

Az eljáró bíróságok (Szegedi Ítélőtábla, Fővárosi Törvényszék és Pesti Központi Kerületi Bíróság) és a Központi Nyomozó Főügyészség az elmúlt 7 évben immár másodjára fu- tottak bele a kétszeres eljárás tilalmába.

A kétszeres eljárás tilalma azt jelenti, hogy senki ellen nem indítható ugyanazon cselekmény miatt kétszer is büntetőeljárás. Ez már a római jogban is fontos alapelv volt.

Tankönyvbe illő, hogy az elmúlt 7 évben a Kúriának két ügyben összesen öt alsóbb bíró- sági döntést kellett megsemmisítenie. Ennek eredményeként ugyanabban az ügyben két ítéletem született egyszerre!

Szerintem se az előttem volt, se az utánam következő hét évben nem volt, illetve nem lesz még egy ekkora baklövés. Valamiért nagyon fontos volt, hogy el legyek ítélve, ami- nek érdekében az ügyészség egy kicsit megkerülte a törvényeket azokon a pontokon, ahol nem ment törvényesen.

A végén a Kúria persze kukázta ezeket a törvénysértő döntéseket.

Mindenki, aki azzal próbál „érvelni”, hogy oké-oké, de azért a bíróság megállapította, hogy bűnös vagyok, csak megúsztam, ugyanazt teszi, mint akik a törvényeket megke- rülték. Miért?  Mert egy törvénytelen eljárásban csak törvénytelen megállapítások születhetnek, (mint ahogy születtek is,) és ezekre hivatkozni, ezeket elhinni nem más, mint beállni a törvénytelenkedők csapatába.

A Kúria megállapításai:

„Jelen ügyben az ügyészség valójában a perújítás törvényi szabályait megkerülő indítványt tett…”

A felülvizsgálattal támadott döntéstől függetlenül élt egy jogerős felmentő ítélet — és ugyanezekre a tényekre hivatkozva később ugyancsak jogerősen el is ítéltek.

„Ez pedig nem más, mint maga a kétszeres eljárás tilalma és az egyszeri eljárás követelménye elveinek sérelme.”

„A Kúria ettől nem tud eltekinteni, ha eltekintene, akkor saját maga lenne részese egy ügy kétszeri megítélésének, amint azt az eljárt bíróság megtette.”

„A Büntetőeljárási törvény 6.§ (1) bekezdése értelmében a bíróság a vád alapján ítélkezik.”

A felmentő ítélettel lezárt ügy megnyitása során azonban a felülvizsgálattal érintett ügyben nincs vád. A vád hiányában történő elítélés felülvizsgálati ok.

„A terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására…. vád hiányában került sor.”

„Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen elbírálva, a Be. 663. § (2) bekezdése alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság… számú ítéletét, illetve a Fővárosi Törvényszék …számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és dr. Hunwald György terhelttel szemben indított perújítási eljárást megszüntette.

A Kúria határozata elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. § (4) bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. § (1) bekezdés b) pontja zárja ki.”

Hunvald György

Megj.: A nevemben levő „w” nem elírás. Nemrégiben ugyanis felvettem dédnagyapám nevét, így lett a Hunvaldban szereplő „v” betűből „w”. (Ha úgy tetszik, egy réges-régi névelírás helyreigazítása történt…)

Hétfőn kézhez vettem a Kúria kiadmányát, amiben tájékoztatnak, hogy a felülvizsgálati indítványomnak megfelelően hatályon kívül helyezték a büntető ítéleteimet, amelyek az ügyészség 2016-os perújítása nyomán születtek és megszüntették az ügyészség indítványára ellenem kezdeményezett perújítási eljárást.

Hét éven keresztül 3 bíróságnak, nyolc bírónak és két ügyésznek hiába mondtam és ismételgettem minduntalan, hogy törvénytelen eljárást folytattak le ellenem, de nem ért semmit. Hét évet vettek el az életemből, nem lehettem ügyvédjelölt, stb.

Most a Kúria öttagú tanácsa igazat adott nekem. Mint írták, a végzésük ellen fellebbe- zésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

A legszebb mondat Christopulos Oresztész, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze szájából hangzott el, aki a perbeszédében azt mondta, hogy azért kell engem elítélni, mert ha nem ítélnek el, akkor a többiek is perújítást nyújtanának be a felmenté- sükért. Ez olyan nagyon A tanú c. filmbe illő mondat…

Bővebben akkor, amikor a végzést részletesen leírva az indoklással együtt megkapom.

Hunvald György

Itt Dagobert bácsi is csak hápogna: Putyin titkos palotájában arany asztalnál arany székeken ülve bámulják a háziak az arany tapétát. (444.hu) 

Ha hihetünk Terry Pratchettnek (Őrség! Őrség!) a törpök három kedvenc dala (amiknek a kocsmákban amúgy igazán neki tudnak búsulni),

1. az Arany, arany, arany,
2. az Arany, arany, arany és
3. az Arany, arany, arany

címűek.

Ha hihetünk a fényképes beszámolóknak, Vl. Putyin lélekben egy törp (testben kicsit magasabb, de messze nem annyira vaskos).

Érdekelne egy hasonló fényképes beszámoló Putyin legjobb tanítványának hatvanpusztai rezidenciájáról. Már csak az összevetés végett...

Fügedi Ubul