Megkaptam a Kúria 15 oldalas végzését,
és ígéretemnek megfelelően részletesebben is beszámolok róla. 

Az indoklás nagyon keményen fogalmaz azokról a hibákról, amelyek miatt a Kúria meg- semmisítette a büntető ítéleteket és megszüntette ellenem az eljárást. Az előzményekről annyit, hogy az ügyészség 2016-ban nem nyugodott bele a felmentő ítéletembe és per- újított, aminek után elítéltek, miközben a védelem folyamatosan ismételgette, hogy a perújítás törvénysértő — ezt három különböző eljáráson nyolc bírónak és két ügyésznek mondtuk el. Emiatt adtam be a felülvizsgálati kérelmemet a Kúriának tavaly februárban; kértem az ítéletek megsemmisítését és az eljárás megszüntetését.

A végzés lényeges pontjait közel szó szerint írom le, de előtte összegzem őket és saját véleményemet.

Tehát:

Az ügyészség nagy igyekezetében — azért, hogy az én ügyemmel javítsa eredmé- nyességi mutatóját — áthágta a perújítás törvényes szabályait. Azokat megkerülve megtévesztette a Fővárosi Törvényszék perújítást elrendelő bírói tanácsát, és az így elrendelte a perújítást.

Nekik, majd az elsőfokon eljáró PKKB-nak (itt két bíró tárgyalt, mert az első időközben otthagyta a bíróságot és kiment külföldre), majd utána a másodfokon újra eljáró Fővárosi Törvényszéknek (ez nem tévesztendő össze a perújtást elrendelő tanáccsal) nem tűnt fel, hogy az ügyészség vád hiányában kérte a perújítás elrendelését. Ezek után elítéltek vád nélkül. Nem törvényes vád hiányában, hanem VÁD HIÁNYÁBAN!

Az eljáró bíróságok (Szegedi Ítélőtábla, Fővárosi Törvényszék és Pesti Központi Kerületi Bíróság) és a Központi Nyomozó Főügyészség az elmúlt 7 évben immár másodjára fu- tottak bele a kétszeres eljárás tilalmába.

A kétszeres eljárás tilalma azt jelenti, hogy senki ellen nem indítható ugyanazon cselekmény miatt kétszer is büntetőeljárás. Ez már a római jogban is fontos alapelv volt.

Tankönyvbe illő, hogy az elmúlt 7 évben a Kúriának két ügyben összesen öt alsóbb bíró- sági döntést kellett megsemmisítenie. Ennek eredményeként ugyanabban az ügyben két ítéletem született egyszerre!

Szerintem se az előttem volt, se az utánam következő hét évben nem volt, illetve nem lesz még egy ekkora baklövés. Valamiért nagyon fontos volt, hogy el legyek ítélve, ami- nek érdekében az ügyészség egy kicsit megkerülte a törvényeket azokon a pontokon, ahol nem ment törvényesen.

A végén a Kúria persze kukázta ezeket a törvénysértő döntéseket.

Mindenki, aki azzal próbál „érvelni”, hogy oké-oké, de azért a bíróság megállapította, hogy bűnös vagyok, csak megúsztam, ugyanazt teszi, mint akik a törvényeket megke- rülték. Miért?  Mert egy törvénytelen eljárásban csak törvénytelen megállapítások születhetnek, (mint ahogy születtek is,) és ezekre hivatkozni, ezeket elhinni nem más, mint beállni a törvénytelenkedők csapatába.

A Kúria megállapításai:

„Jelen ügyben az ügyészség valójában a perújítás törvényi szabályait megkerülő indítványt tett…”

A felülvizsgálattal támadott döntéstől függetlenül élt egy jogerős felmentő ítélet — és ugyanezekre a tényekre hivatkozva később ugyancsak jogerősen el is ítéltek.

„Ez pedig nem más, mint maga a kétszeres eljárás tilalma és az egyszeri eljárás követelménye elveinek sérelme.”

„A Kúria ettől nem tud eltekinteni, ha eltekintene, akkor saját maga lenne részese egy ügy kétszeri megítélésének, amint azt az eljárt bíróság megtette.”

„A Büntetőeljárási törvény 6.§ (1) bekezdése értelmében a bíróság a vád alapján ítélkezik.”

A felmentő ítélettel lezárt ügy megnyitása során azonban a felülvizsgálattal érintett ügyben nincs vád. A vád hiányában történő elítélés felülvizsgálati ok.

„A terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására…. vád hiányában került sor.”

„Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen elbírálva, a Be. 663. § (2) bekezdése alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság… számú ítéletét, illetve a Fővárosi Törvényszék …számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és dr. Hunwald György terhelttel szemben indított perújítási eljárást megszüntette.

A Kúria határozata elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. § (4) bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. § (1) bekezdés b) pontja zárja ki.”

Hunvald György

Megj.: A nevemben levő „w” nem elírás. Nemrégiben ugyanis felvettem dédnagyapám nevét, így lett a Hunvaldban szereplő „v” betűből „w”. (Ha úgy tetszik, egy réges-régi névelírás helyreigazítása történt…)