Nesze nekünk új év, meg új zokni! Kaptunk hozzá rögtön az év elején még egy bandaharcot is. Szombaton ugyanis Orbán egykori barátjának elkezdték lebontani a hirdetőoszlopait. Merthogy az Orbán-Simicska háború egyik csatájaként a Fővárosi Közgyűlés egyoldalúan felmondta a Mahirral 2006-ban, 25 évre kötött, több mint hétszáz hirdetőoszlopot érintő szerződést. (A közgyűlés egy rendkívüli ülésen döntött még december 22-én arról, hogy a Mahir Cityposter Kft.-nek az év végéig el kell bontania a közterületi hirdetőoszlopait. A képviselők egyébként már szeptemberben szavaztak a szerződés felmondásáról.)

A döntést a Mahir bíróságon támadta meg, az első tárgyalás január 11-én lesz. A budapesti önkormányzat azonban nem várta meg, hogy az ügyben a bíróság döntsön, hanem a Budapest Közút Zrt. emberei szombaton bontani kezdtek a Soroksári úton. Az oszlopokat a Mahir biztonsági emberekkel próbálta megvédeni, szerintük ugyanis rongálás történt, ezért feljelentést is tettek. Ez azonban nem gátolta meg a bontással megbízott társaságot abban, hogy folytassa az akcióját.

Hogy még szebb legyen a dolog, miután mindehhez Kocsis Máté a Fővárosi Önkormányzat nevében a rendőrség segítségét kérte, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, az eszéért szeretett Bakondi György is úgy érezte, neki is meg kell szólalnia. És biztosította a Fővárosi Önkormányzatot arról, hogy ha szükségük van a karhatalom (?!!!) segítségére, akkor a rendőrség megadja nekik a támogatást. Csak kérniük kell.

Hát itt tartunk most. Ehhez a rövid előzeteshez (és Simicskához) azért én hozzácsapnám PuPu Blogja ma reggeli posztjának egy-egy részletét, íme:

"Ha nem indulatos, akkor nem nevezi hajdani tettestársát annak, ami, hanem szép csendben megforralja a bosszút, és akkor borít, amikor annak ideje van, nem akkor, mikor kedve van hozzá. Pedig ismerhette volna – ennek az embernek nem számítanak az együtt töltött régi, szép idők, nem számítanak az első, együtt lopott Boss öltönyök, nem számít a papa kőbányája, ennek a komának csak a hatalom és a hatalom révén megszerezhető pénz számít. Ezt az embert sértette vérig, és ha ő ezt retorzió nélkül hagyja, akkor azt kockáztatja, hogy a többi alvezér is elszemtelenedik, ami számára életveszélyes lenne. Simicskának menni kell hát a levesbe, és még örülhet is, ha élve megússza.

De hogy koldussá kell tenni, az biztos, már csak a nevelőhatás miatt is – hadd lássa minden Mészáros meg Garancsi, meg a többi vazallus, hogy mi a sorsa annak, aki szembefordul a Keresztapával. Így hát most a Főváros nekilátott eltávolítani Simicska hirdetőoszlopait a városból, természetesen a jogra hivatkozva és a Fővárosi közgyűlés asszisztálásával. Ami azt illeti Orbánék minden megmozdulása a jogra való hivatkozással történik, és szinte mindegyik a joggal való visszaélésen alapul. Ez is.

Ami a legszomorúbb ebben az egészben az, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagjai között nem akadnak, akik tiltakoznának az ellen, hogy a várost belerángassák egy gengszterek közötti leszámolásba. Persze annak idején ugyanúgy – igaz, nem ebben az összetételben – szavazták meg  az ominózus hirdetőoszlopok felállítását, mint most a lebontásukat, meg sem várva egy bíróság jogerős ítéletét.

Közben mindenütt azt hangoztatják, hogy ez egy magáncég és a Főváros közötti jogvita, viszont a jogvita nincs jogi úton rendezve, jelenleg az ügy egy felcsúti kocsma szabályai szerint folyik. Józsi ki akarja tenni határozott idejű szerződéssel rendelkező bérlőjét, hogy a lakást egy új haverjának adja ki, az meg a papírt lobogtatja, ahelyett, hogy pucolna, majd a tulaj összeszedi a haverjait és kihajigálja a bérlő konyhakredencét az udvarra, és amikor az vissza akarja vinni, rendőrt hív rá, aki szintúgy a haverja... Itt is bele akarják húzni ebbe az ügybe a rendőrséget, ami azért igen szomorú, mert a törvénytelenségekhez való asszisztálást csak elkezdeni nehéz..." (GENGSZTERHÁBORÚK, GENGSZTEREK, a teljes írás itt olvasható.)

Hát ennyi mára, az új év első munkanapjára. (Ma – talán a hó miatt – nem folytatódott a hétvégi oszlopháború, dee szerintem még nincs vége. Sőt.)

Devosa Gábor

***

Ez az idézet meg egy korábbi, Vida Ildikós PuPu-posztból, csak úgy, valamiért: "… jussa- nak eszünkbe azok, akiket soha be nem igazolódott vádakkal pórázon vezetgettek fel-alá, tönkretéve életüket örökre. Ami azt illeti, ha Fapál államtitkár és a többi megalázott megérdemelte ezt a bánásmódot, akkor az lenne a helyes, hogy se Vida Ildikó, se Varga Mihály, se Orbán Viktor ne mondhasson le, hanem tegyenek ők is egy-két délceg lépést vezetőszáron, a legfőbb ügyésszel kéz a kézben, merthogy neki is lett volna ebben az ügyben dolga.”

Újabb új év, annak is az első napja. Ilyenkor szokás visszatekinteni az elmúlt esztendőre, korábban – pl. tavaly ilyenkor – összeállítottunk egy bestof-ot arról, hogy mi történt a kerületben és a nagyvilágban, mi volt az, ami leginkább érdekelte a hozzánk betérő Nyájas Olvasót. Idén nem csinálunk ilyet, már csak azért sem, mert a blog jobb oldalán látható Top 10-ből egykét kattintás után amúgy is tudható, hogy az elmúlt évben, években melyik tíz poszt volt a legolvasottabb minálunk. (A lájklistát meg még nem raktuk össze...)

Ha valaki mégis mindenáron vissza akarja pörgetni az időt, annak itt van az Index videó- összefoglalja, mely szépen (?) bemutatja az elmúlt öt év magyar abszudjait. Mi a magunk részéről azt ezért erősen reméljük, hogy a most kezdődött év nem ezekre az évekre fog hasonlítani, talán kevesebb lesz benne a rossz, és esetleg, netántán több a jó. Vagy nem. Vagy valami. Ennek örömére kezdjük is ezt az új évet Konok Péterrel:

- Nos, Ábel, szívemnek szeretett gyermeke, kiben örömemet lelem, gondoltam, megajándékozlak.
- Köszönöm, Uram, ez baromi rendes Tőled!
- Gondolkodtam, minek örülnél a legjobban. Örök élet, vagy hogy a Földnek forrásiból Pilsner Urquell hűvös nektárja csordogáljon... de ezek olyan banális, fogyasztói szemléletű dolgok.
- Nekem azért tetszenek...
- Nem, nem, valami szebb kell, valami nagyobb! Azután végre rájöttem: a legnagyobb ajándék, amit a gyermekemnek adhatok, egy testvér. Imé, a te atyádfia, Káin!
- Hát... Uram, nem lehetne mégis inkább egy pár meleg gyapjúzokni?

Boldog újévet!

a Szerk.

„Szőnyeg alá söpört szegénység.” (Marosán Bence)

Eltűnt szegények kígyóztak a Blahán – És akkor most a karácsonyról, másképp. Soha ennyi rászoruló nem állt még sorba december 24-én (meg 25-én és 26-án) a Blahán. Ételt osztottak, a krisnások többezer adag meleg ebéddel és élelmiszercsomaggal igyekeztek könnyebbé tenni a rászorulók karácsonyát. Pedig Magyarországon nincsenek szegények. Meg éhezők sincsenek. Legalább is a kormány nyilatkozatai szerint. Tessék megnézni a videót. Amit látni, és amit hallani, az sokkoló. Szánjon rá öt percet.

Évről évre dőlnek meg a rekordok, és ismétlődnek meg ezek a szívszorító jelenetek: emberek százai állnak sorba családostul, gyerekestül az ételosztásnál. Nyomorsor és nyomorsors. És ez csak a jéghegy csúcsa, ennél jóval több szenvedés még a kamerák elé sem kerül. Mert hogy Magyarország jobban teljesít. Na, menjetek ti a büdös francba!

 ***

Hosszú sorok az ételosztás harmadik napján is. Bárki, aki beállt a sorba és kért karszalagot, az ebédet is kapott. A krisnások napi 1600 emberre kaptak engedélyt, és ennyinek ki is osztották az ételre jogosító karszalagot. Karácsonykor májkrémes kenyeret ettek – ezt mondta az egyik sorban álló anyuka a Blaha Lujza téri ételosztáson. Volt, aki harmadik napja itt evett, különben nem lett volna mit. Ez a magyar karácsony 2015-ben. (A szegénység valós alakulásáról ebben a cikkben olvashat.)

Tisztelt Erzsébetvárosiak! Kedves Barátaim, Olvasóink!
Lassan vége ennek az évnek is, közeleg karácsony. Holnap Szenteste, majd jönnek az ünnepek, újra itt az ideje, hogy megálljunk egy pillanatra, s legalább ebben a pár napban adjuk minden figyelmünket, szeretetünket barátainknak és családunknak. És a gyertyák fényénél gondoljunk azokra is, akik idén már nem lehetnek velünk.

Kívánok békés, meghitt és örömteli ünnepeket mindannyiuknak, kívánom, hogy tudjanak annyi szeretetet adni, mint amennyit kapni szeretnének. Kívánom, hogy a következő év megadja mindenkinek mindazt, amit ezekben a napokban elképzelt, amit szeretne.

Boldog Karácsonyt 2015-ben és sikeres, Boldog Új Évet kívánok 2016-ban minden kedves Olvasónknak, barátunknak és minden erzsébetvárosi lakosnak!

Devosa Gábor

"A kormány elengedte az emberek kezét, a mi dolgunk, hogy megfogjuk!"

Annak ellenére, hogy állítólag nincs szegénység és nincs éhezés Magyarországon az ünnepek közeledtével fontosnak tartottuk, hogy gondoljunk azokra a honfitársainkra is, akiknek mégis csak több jutott a nélkülözésből, éhezésből. Ezért tegnap az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal előtt meleg ételt osztottunk a rászorulóknak.

A tervezett 2 óra helyett alig 1 óra alatt elfogyott minden, de a pótadagokkal sikerült elérni, hogy éhesen senki se távozzon. A sor pedig megint hosszabb (sokkal hosszabb) volt, mint legutóbb. Megrendítő volt.

Köszönjük a támogatást, köszönjük az önkénteseknek a munkájukat, köszönjük, hogy segíthettünk. A tervek szerint január 15-én folytatjuk.

(Több képet, nagyobb méretben az fb-oldalunkra is feltettük, itt nézhetők meg.)

Devosa Gábor és Kispál Tibor, önkormányzati képviselők