A Wesselényi és a Kazinczy utca sarkán (Kazinczy u. 22.) álló négyemeletes, manzárdtetős E-alaprajzú szecessziós bérpalota 1907 és 1908 között épült Schwarcz Jenő és Horváth Antal tervei szerint. A ház építtetője Schiffer Mór készruha- és rőföskereskedő és neje volt, a kivitelező pedig Sándor Imre építőmester. Gazdagon díszített hullámzó felületű, angyal és növény ornamentikájú homlokzatán pálmát tartó allegorikus nőalakok, a sarkon kör alakú zárterkély. Az oldalfalain márványlapokkal burkolt, mennyezetén geometrikus stukkódíszekkel gazdagon díszített kapualj a Wesselényi utcai szárnyból nyílik.

Az ingatlant 1923. március 8-án Katona Vilmos és neje, Stux Zsófia vásárolta meg 43 millió koronáért. 1928-ban átalakították a tulajdonos 1. emeleti lakását. A tulajdonos 1931-ben átalakításokat végeztetett a 3. emeleten is, az egyik legjelentősebb magyar építész, Kozma Lajos tervei alapján. 1932-ben és 1934-ben kisebb belső átalakítások történtek a házban. Katona Vilmos és felesége halála után 1937-ben a 120 tulajdoni hányadra osztott ingatlan a családtagok között került felosztásra. A két világháború között a félemeleten a Lichmann cipőgyár, a földszinten Weisz Mendel kóser vendéglője és a Kardos bútorüzlet működött. A pesti gettó idején konyha működött az épületben. Az ingatlant 1952-ben államosították.

A telken legkorábban egy 1840-ben Pollack Mihály építette földszintes lakóház, majd dr. Steiner Gyula orvostudor 1851-ben épült egyemeletes háza állt, ez utóbbi épületet 1906-ban bontatta le Schiffer Mór.