A szöveg ismerete
Miközben tereink megújulnak – így vagy úgy, mondjuk a Madách tér inkább úgy – térjünk vissza még egy pillanatra az április 29-i testületi ülésre. Volt ugyanis ott – többek között – egy előterjesztés a kerületi ingatlanokról. Számos kisebb témát tartalmazott, melyek kivételesen támogathatók voltak, így csak egy szöveghibát tettem szóvá.

Az egyik határozat-tervezet szövege ugyanis teljesen értelmetlen volt, javasoltam az előterjesztőnek, hogy legalább most olvassa el és javítsa ki. Az előterjesztő alpolgármester nem is értette, mit akarok. Szerencsére kisegítette a szöveget ténylegesen író ERVA vezető. Igaza van a képviselő úrnak – mondta és pótolta a hiányzó szavakat.

Az jutott eszembe, hogy ha az előterjesztőknél nem szokás a szöveg ismerete, akkor mi lehet az egyszerű „kétharmados” képviselőknél? Rendszeresen előfordul, hogy testületi és bizottsági határozatokat kell javítani, kiegészíteni, mert nem volt rendesen előkészítve és a „papírforma szerinti” legalább három-négy kötelező olvasóból egy sem vette észre időben.

Volt egy másik ingatlan-ügy is. Az államtól visszakérünk három helyiséget, közöttük az egyiknél a civil szervezetek elhelyezése volt a megjelölt indok. Kérdeztem, hogy ez a Közösségi Ház mellett értendő vagy helyette, és mi lesz a Thököly út 24-be elképzelt áthelyezéssel. Annyi volt a válasz, hogy most csak visszakapni akarjuk az irodát, majd azután lesz döntés a felhasználásról. Sajnos minden téren ez a koncepciótlanság látszik. Kinek jó ez?

Gergely József