A mi Erzsébetvárosunk

Gazdagságvédelmi alap [93.]

Gyermekkori álmok 1.

2021. február 11. - amier

Több mint 44 milliárdot fizet a kormány
a Superbike motorversenyekért. (via 444.hu

Egyre infantilisebb. A fő cél persze továbbra is az olimpia. A felvezető szakaszban vagyunk; atlétikai stadionunk már van. Úszómedencéink is vannak, focipályáink is. Ha Budapest nagyon tiltakozik, hát majd megrendezi az egészet Felcsút. Ott rendes emberek élnek; örülnek majd neki (és ez parancs).

superbike.jpg

De vannak kisebb álmok is, Azokat elővehetjük ezekben a járványos időkben, amikor amúgy sincs mit csinálni. (Boldogabb országok vezetői ilyenkor az elérhető legjobb közgazdászok elemzéseit vetik egybe, eü.- és oktatási reformokat dolgoznak ki stb. Hoppá, oktatási reformunk nekünk is van, most igazságtalan voltam.)

Fügedi Ubul

Minden nagykapu mellé kiskapukat! [92.]

 

Néhány ezer forintért bárkiből versenysportolót csinál egy budapesti edzőterem, így kikerülheti a járványügyi korlátozást. (via Telex

2006-ban a kormány már komolyabban tervezgette az ingatlanadó bevezetését. A Pénzügyminisztériumban bejelentették, hogy ezt a megadandó értékhatárnál drágább, lakáscélú épületekért kell fizetni — mindenki tudta, hogy azért, mert a tervezgetők házai nem olyanok. Laknak ugyan bennük, de csak mellékesen. Azért, mert ott működnek a cégeik, ugye...

haz_ingatlanado.jpg

Seperc alakultunk háromlakásos társasházzá úgy, hogy az egyes lakások értéke a tervezett küszöb alá csökkenjen.

Létező, bár nem akkreditált egyetem diplomája öt dollárért kétnapos határidővel eladó. A doktori oklevél kicsit drágább.

A magyar államiság hosszú évszázadai alatt szerves fejlődéssel kialakult a szabályozók és a szabályozottak mosolygós összekacsintása:

  1. a szabályozók beépítenek rendelkezéseikbe némely kivételeket annak érdekében, hogy azok ne vonatkozzanak rájuk és kedvenceikre;
  2. a szabályozottak ezekre a kivételekre hivatkoznak, és kibújnak a szabály alól.

Együttes eredményként egyre több a szabály és egyre több a hivatkozási alap.

Fügedi Ubul

Csak a szokásos [91.]

Ha valakinek lettek volna még illúziói

A kormányhivatal szerint a Városliget mellé tervezett lakó- és irodaházaknak nem lesz jelentős környezeti hatásuk. Óriások épülnek majd, de sem az építésük, sem a működésük nem lesz majd hatással a környékre – áll a szakértői vélemény eredményét is közlő dokumentumban. (24.hu /  Vincze Miklós

Röviden: környezeti hatásvizsgálat nélkül kapott építési engedélyt az Ajtósi Dürer soron a volt ELTE épület és a Dürer kert helyére épülő 200 lakásos lakóparkot, illetve 2 iroda- épületet is magába foglaló komplexum. A beruházó többek között a Biodóm építéséhez is kapcsolható Garancsi István és Scheer Sándor tulajdonában lévő cég.

nagycirkusz.jpg

Aztán: a Városliget fb-oldala meg arra hívja fel a figyelmet, hogy a január végén megjelent a Magyar Közlönyben a Fővárosi Nagycirkusz új épületének megépítésére vonatkozó kormányrendelet is. Nagyon tanulságos olvasmány, arról szól, hogy az építkezésnél itt sem kell semmilyen jogszabályt figyelembe venni, így például nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, nem lesz építészeti tervpályázat, csak egyszerűsített régészeti dokumentációt kell benyújtani.

A hatalmas, Nyugati pályaudvar – Ferdinánd-híd – Podmaniczky utca által határolt telek 80%-a beépíthető, parkolóhelyet sem kell annyit létesíteni, amennyit a jogszabályok előírnak, elég annak a 40%-a. Arról, hogy a cirkusz jelenlegi telkével a Városligetben mi lesz, egyelőre nem tudni. (Megj.: korábban még arról volt szó, hogy a cirkusz jelenlegi, Széchenyi Fürdővel szembeni épületét elbontják, a helyére pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert kerül.)

Ha valakinek lettek volna még bármilyen illúziói, hát innentől ne legyenek...

P.s.: Semmibe vette az ellenzéki önkormányzat tilalmát a kabinet, amikor eldöntötte, hogy a Nyugati pályaudvar mellé építik a cirkuszművészeti központot.

***

Népszava információi szerint a Liget-projekt részeként megépülő cirkuszművészeti központ az artistaképző iskola mellett helyet adna egy cirkuszművészeti múzeumnak, kutatótárnak és könyvtárnak, artista szállásoknak és egy nagy cirkuszépületnek. A most megjelent rendeletek egyelőre csak az artistaképzőt nevesítik. A lap szerint a kormányon belül is volt némi vita arról, hogy a Nyugati pályaudvar melletti terület a legjobb hely egy cirkusznak és egy artistaképző intézménynek. Csakhogy az új cirkuszközpont helyszín- keresési akciói sorra dugába dőltek. Korábban felmerült a Dürer-kert, illetve az állatkert Hungária körút és a Kacsóh Pongrác úti felüljáró közötti sarka, valamint több Hungária körúton kívüli terület is. B-tervként továbbra is él a Fővárosi Nagycirkusz Városligetben lévő épületének felújítása és bővítése.

Azé, aki megveszi [90.]

Megmutatjuk, mekkora a tömeg abban a budai étkezdében,
amely a kormányzati cégek dolgozóit is kiszolgálja (via Telex

Előzményként álljon itt egy idézet! Csaknem negyedszázada, aktív publicista koromban röffent elő belőlem az indulat, amikor megértettem, hogy "A magyar föld nem eladó!" jelmondat azt jelenti, hogy azt kizárólag a felvásárlására utazó spekuláns haveroknak szabad eladni, tehát valós (ún. "piaci") értékének nevetséges töredékéért.

vendeglo1.jpg

Az eredetileg hosszabb eszmefuttatásból a Népszabadság beszántása miatt ennyi maradt hozzáférhető:

"Ha egy piacról a lehetséges vásárlók jó részét kitiltjuk, azok járnak jól, akikre a tiltás nem vonatkozik -- jelen esetben csupa belföldi magánszemély. Természetesen vesztesnek is kell lennie. Az persze nem a vásárolni kívánó külföldi lesz. Ő vagy befekteti a pénzét máshol, vagy -- ha mindenképp magyar földet akar venni -- köt néhány újabb zsebszerződést. De szép is az, amikor népszavazással ösztönözzük a törvényszegő magatartást. Jól járnak tehát a strómanok és jól járnak azok a nem hivatalos erőszakszervezetek, amelyek felvállalják a strómanok féken tartását...

A legjobban azonban azok a derék honfitársaink járnak, akik ténylegesen földet akarnak vásárolni. Ennek az ára a töredéke annak, amit a Lajtától nyugatra fizetnek. Olcsó, mert több az eladó, mint a vevő. A kárpótlás tömérdek kisbirtokot juttatott olyanok kezébe, akik azt nem tudják és nem is akarják megművelni. Többségük idős ember: el kell hát adniuk, hogy a befolyó aprópénzből megélhessenek. Ha új résztvevőket engedünk a piacra, nő a kereslet, vele pedig a föld ára. Ha nem, ez várat magára addig, amíg be nem fogadnak minket az Európai Unióba. Akkor ugyanis ledőlnek a korlátok, és a magyar földet az EU bármely polgára szabadon megveheti."

(A föld azé, aki megveszi. Népszabadság, 1997. szept. 8.)

Ezután figyeljünk fel napjaink piactorzító manőverei közül az éttermek és vendéglők bezárására! Azért érdemes erre figyelnünk, mert ez megint egy olyan lépés, amellyel csak mi (az úgymond "emberek") járunk rosszul. Az "urak" életét ez nem befolyásolja: Magyarbasi jóelőre szerződött a Gundellel, hogy neki naponta kiszállítják az ételt, a többiek pedig "üzemi étkezdében" esznek — a törvénybe ügyesen belevették, hogy azokat ne kelljen bezárni.

De reménykedhetünk, hogy ez az egyenlőtlen helyzet nem marad fenn soká! Legalábbis erre utal, hogy jönnek a felvásárló haverok. Ha az összes erre szánt pénzük elfogy, újra kinyithatnak a vendéglők!

Fügedi Ubul

P.s.: A képvisellői irodaházban is "üzemi étkezde" van. Nagyüzem... Szombathely polgármestere nem érti, miért ehetnek együtt a politikusok a képviselőház éttermében, ha máshol ez tilos.

***

Csak a szokásos: Rogán új felesége és családi köre több mint 1000 hektár földet vett magának az esküvő előtt 1,6 milliárd forintért. Hogy könnyebben el tudjuk képzelni, ez a jó tíz négyzetkilométer nagyjából akkora, mint Budapest I., V., VI. és VII. kerülete, vagyis a Várnegyed, a Belváros, Terézváros és Erzsébetváros egyben. (444.hu)

Oltakoznék én [89.]

A magyar hatóság engedélye helyett Szijjártó igazolása is elég lesz
a koronavírus elleni vakcina behozatalához. (via 444.hu

Oltakoznék én, de kissé bizonytalan vagyok. Valahogy elbizonytalanít egy csöppet, hogy a most frissen megjelent kormányrendelet szerint egy teremfocista főfürkész (mellékesen külügyminiszter, de ez lényegtelen) lett a felelős a koronavírus elleni vakcinaengedélyek kiadásáért. Így aztán hipp-hopp, már jöhet is a kétes hírnevű kínai vakcina az országba.

Értem én, hogy népünk nagy vezére beleszerelmesedett a kínai csodaszerbe, meg hogy ő ahhoz ragaszkodik, abból kér, de én – mint afféle bizalmatlan, gyenge jellem – valahogy jobb’ szeretnék az EU által elfogadott vakcinával oltakozni. Például a Pfizer – ami ugye „majdnem magyar”, hiszen „egy kisújszállási asszonyság” az egyik megalkotója – vagy a Moderna oltóanyaggal. Olyannal, amire Európa egészségügyi ellenőrző intézményei rábólintottak. És nem egy teremfocista külügyminiszter mondja róla, hogy huhúúú, de jó, ez aztán egy remek, megbízható vakcina, ide vele milliószám! (Lásd.: lélegeztetőgépek)

Szóval, én most így egy kissé bizonytalan vagyok. Vagy nem?

P.s.: Persze a minelnökúr meg oltakozzon csak bátran az általa kiválasztott kínai hiper- szuper csodával, biztos most is igaza van/lesz/volt járványügyileg. Mint már annyiszor az elmúlt hetekben, hónapokban. Ja, hogy el ne feledjem: márciusig meghosszabbította a hatályban lévő védelmi intézkedéseket, maradnak a korlátozások.

Az „oltakozni” szóért ezúton is szeretném kifejezni hálámat és köszönetemet korunk legnagyobb nyelvújítójának, dr. Müller Cecília országos tisztifőorvosnak.

*

Horn Gábor írja: „Nos, azt hiszem végre megnyugodhatunk! Jó kezekben vagyunk! A kórházakért egy minden gyanú felett álló, politikailag teljesen megbízható főrendőr (egy bizonyos Pintér Sándor) felel, életünk további alakulásáért pedig miniszterelnökünk kedvenc minisztere, aki gyorsan és kitartóan tud portyázni, így tehát alkalmas élet és halál kérdésének eldöntésére. Ő mint a külügyminiszterek legjobbika, aki tudja a titkot, hogy ki Európa legdemokratikusabb politikusa, no ő dönt arról, hogy melyik oltás és mikor adható be kis hazánkban. Nincs tehát okunk aggódni, megbízható kezekben vagyunk, hagyjuk végre el az értelmiségi, libsi nyavalygásokat!” (Republikon Intézet)

Wichmann: Megnyugodhatunk? [88.]

Műemlékké vált, így nem bontják le a Wichmann-kocsma
egykori épületét (via 24.hu / Vincze Miklós

Január elején nagy össznépi felzúdulást váltott ki a hír, hogy bontani készülnek az egykori Wichmann-kocsma épületét, hogy helyére egy böhöm ötemeletes szállodát építsenek fel. Ezt követően január 16-án a kulturális örökség védelméért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely műemléki védettségi eljárást rendelt el. Ami kivételesen most  eredményt is hozott: az Erzsébetvárosi Önkormányzat január 22-én közölte, hogy a Kazinczy utcai ház villámgyorsan megkapta az ideiglenes műemléki védelmet.

Jelenleg tehát úgy néz ki, hogy megmenekült a kultúrtörténeti jelentőségű épület. A bontási és építési tilalom fenntartásával járó változás azonban még nem jelenti az ügy végét, a cél az állandó műemléki védettség lenne. Az meg még bőven a jövő zenéje.

Korábban ITT, meg ITT és ITT írtunk az ügyről.

További szép estét mindenkinek.

***

Szabad prédává váltak történelmi épületeink, pedig a műemlékvédelem konzervatív mű- faj. Nagy port vert fel január elején, hogy bontani készültek két ikonikus épület, a VII. kerületi Wichmann kocsmát és az I. kerületi Márványmenyasszonyt. Ezeket az épületeket időközben – egyelőre – megmentette a Miniszterelnökség váratlan beavatkozása, de a műemlékvédelem súlyos problémáit ez nem oldja meg – nyilatkozta az Átlátszónak egy korábban a műemlékvédelemben dolgozott, a neve elhallgatását kérő szakember.

Isten veled, Civilház [87.]

A hír röviden annyi, hogy bezár a Civilház, mivel az épületet oktatási és kulturális célra akarja bérbeadni az önkormányzat. A részletek kiderülnek az önkormányzat oldalára feltett pályázati felhívásból. (Tudom, tudom, a Wesselényi utca 17. sz. alatti épületet az előző vezetés átkeresztelte Eröművházra, de nekem már csak Civilház marad…)

A döntésről Ujvári-Kövér Mónika alpolgármester a következőket írta fb-oldalán:

A COVID-helyzet és a kormányzat által hozott döntések szükségessé tették, hogy átgondoljuk ingatlanjaink hasznosítását. Sajnálatos módon a pandémia idején több épületünk is kihasználatlanná vált, például az ERöMŰVHÁZ Wesselényi utcai épülete is, aminek a fenntartása éves szinten több tízmilliós költséget jelent. A hatékonyság érdekében az ERöMŰVHÁZ elköltözik az épületből, a W17 programjai – reményeim szerint nemsokára már személyesen is – a K11-ben és a Róth Miksa Emlékházban valósulnak majd meg, az épület oktatási és/vagy kulturális célú bérlésére pedig pályázatot írunk ki.

A pályázati kiírás, a versenyeztetési felhívás az önkormányzat honlapján tegnap óta már olvasható (15 napig), az elbírálási szempontokkal együtt. A pályázat kiírásáról – online képviselő-testületi egyeztetést követően – a polgármester döntött, mivel a jelenlegi jogi helyzetben minden döntés a polgármesteré. (A bérleti szerződés megkötéséhez azonban külön döntés szükséges.)

Megj.: Egy kulturális intézmény sohasem hoz hasznot. De szükséges. Ezt az intézményt folyamatosan újította fel az önkormányzat. Most kiadják bérbe, de a állagromlásokat továbbra is az önkormányzat fizetheti. És végire egy kérdés: ha az alpolgármester asszonyt szerint a pandémia miatt nem lehet közösségi programot csinálni a W17-ben, akkor hogy lehet a K11-ben?

Azoknak, akik esetleg nem ismerik a szóban forgó épületet:

Waltersdorfer János fűszerkereskedő Wesselényi utcai házát 1902-ben vette meg a Székesfővárosi Cipész Ipartestület, hogy annak lebontása után a telekre Kopeczek György terve alapján 1905-re felépítsék a részben 4, részben 3 emeletes szecessziós jegyeket is felmutató székházukat. Az impozáns megjelenésű, mozaikdíszekkel, vasmunkákkal képzett homlokzatú ház ezt követően lett az Ipartestület székháza.

128 négyzetméteres dísztermének ablakai és a belső ajtók üvegbetétei Róth Miksa műhelyéből kerültek ki; a lakatos munkákat Migray József készítette el. A mozaikdí- szekkel, kovácsoltvas zászlótartóval, kandeláberekkel és korlátokkal díszített épület Erzsébetváros legszebb középületeinek egyike. 2004 őszétől Civilházként, majd 2005. július 1-jétől Közösségi és Művelődési Házként, 2010. után pedig ERÖMŰVHÁZ - Erzsébetvárosi Közösségi Házként működött.

A múltat végképp eltörölni? [86.]

Mi lesz veled Kazinczi u. 48.? – merül fel most a kérdés, miközben az egykori Wichmann-kocsma épületének sorsa sem tisztázódott, csak „felfüggesztődött”. De kezdjük az elején: még 2020 őszén hirdette meg az önkormányzat, hogy pályázat útján eladnák az egykori húsüzem épületét és a hozzá tartozó telket. (Pontosabban a tulajdonában levő kevesebb, mint egyharmad részt, bár a kiírás nem ingatlanhányadról, hanem ingatlanról szólt).

Tegnap aztán – bár nem az önkormányzat az egyedüli tulajdonos – honlapjukon közzétet- ték a polgármester azon egyszemélyes döntését (veszélyhelyzetben dönthet egyedül), hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja. Hogy miért, nem tudni.

A telek utcafronti részére 1880/81-ben Lohr János tervei alapján dr. Pászthory Károly ügyvéd 10 lakásos, emeletes bérházat építtetett. Az ingatlant aztán 1908-ban vásárolta meg Schmolka Manó hentes, hogy a házat ipari épületnek alakítassa át. Ezt követően itt működött a Schmolka-féle kóser szalámigyár füstölője és húsfeldolgozója egészen 1944-ig, majd a Délhús telephelye lett annak megszűntéig. Az omlásveszélyes falak lebontása után a telekre 2011-ben beköltözött egy romkocsma és az épületet 2012-ben többszintes szórakozóhellyé alakították át. Az Ellátó Kert és a Kocka után aztán 2016 körül a BRKLYN étterem-bár-klub nyílt meg itt...

2009 márciusában a kapun még látható volt a Délhús felirat

Azon persze lehet vitatkozni, hogy egy-egy ilyen épületet érdemes-e megőrizni, hiszen önmagában nem egy nagy vasziszdasz, és nem is műemlék. De ugyanakkor jellegzetes emléke a kerület ipari múltjának. A kérdés így csak annyi: lehet-e, szabad-e a múltat végképp eltörölni?

Mégsem bontható a Wichmann [85.]

Amikor az egerek hegyet szülnek

Tíz napja, január 6-án írta meg elsőként a Falanszter blog, hogy Kazinczy utca 55. szám alatti, egykori Wichmann-kocsma magántulajdonban lévő emblematikus épületét (is) le akarják bontani. Az össznépi felzúdulást követően azonban új fejlemény van az ügyben: úgy néz ki, hogy az utolsó pillanatban mégis megmenekülhet az épület!

Ma reggel ugyanis Gulyás Gergely, a kulturális örökség védelméért felelős Miniszterel- nökséget vezető miniszter azonnali hatállyal műemléki védettségi eljárást rendelt el két budapesti épülettel kapcsolatban:

  • az egyik a VII. kerületi Kazinczy u. 55. alatti Wichmann-kocsmát befogadó ingatlan.
  • a másik az I. kerületi Márvány utca 6-8. alatti, a Márványmenyasszony étteremnek otthont adó ház, amelyet szintén bontani akartak.

Az eljárás befejezéséig, amit a Miniszterelnökség gyorsított ütemben fog lefolytatni, az ingatlanokon tilos bármilyen bontási vagy építési munkálatot végezni – olvasható a tárca közleményében.

Emellett Niedermüller Péter, a kerület polgármestere és Szűcs Balázs alpolgármester is bejelentette, hogy értékleltárt készítenek a kultúrtörténeti jelentőségű épületekről, hogy a kerület más, értékes épületei esetében már korábban közbeléphessenek. Egyúttal egy örökségvédelmi kerekasztalt is létrehoznak.

Bővebben az előzményekről ITT meg ITT írtunk.

Itt tartunk ma. További kellemes hétvégét.

P.s.: A tervezett, és most leállított beruházáshoz még az önkormányzat előző vezetése adott településképi hozzájárulást, a bontási engedély ügyében. A hvg.hu úgy tudja, az ide építendő ötemeletes szállodáról szóló tervet 2018 decemberében Hutiray Gyula, a kerület akkori alpolgármestere engedélyezte.

***

Megj.: Két nappal a Wichmann-ügy kirobbanása után, január 8-án jelent meg a 24.hu-n egy másik írás egy már végrehajtott angyalföldi bontásról: Századfordulós gyár tűnt el a pesti belvárosból, furcsa hátterű társasház épül a helyére címmel. Benne egy apró megjegyzés. "Az i-re a pontot a leendő West Green Home tervezőjének neve teszi fel: Dienes János (Symbister Tervező és Szolgáltató Bt.) ugyanis ő Erzsébetváros főépítésze, aki a Wichmann-ház ügyében – a 24.hu birtokába jutott, a 2019. december 4-i helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv szerint – nem javasolta az épület védelmét."

Múltidéző - Bástya mozi, ’50-es évek [84.]

És a Kertész utcai villamos sín

A Rákóczi út „békebeli”, századfordulós képe után jöjjön most három – ha nem is olyan régi, de érdekes – fotó ismét az Ilyen is volt Budapest oldaláról. Mindhárom a Lenin (ma: Erzsébet) körúton álló egykori Bástya moziról és a Kertész utcáról készült. Az első, 1956-ban készült képen – az utcaseprővel (?) beszélgető két rendőrön kívül – balra látható a Bástya mozi, jobbra a körút, szemben pedig a Kertész utca, rajta villamos. Igen, villamos.

Merthogy ekkor még a Kertész utcából egy sínpár futott ki a körútra. 1888-ban ugyanis az utcában megépült a Budapesti Városi Vasút (BVV) első állandó áramfejlesztő telepe, a mai BKV székház udvarán. Az erőműhöz teherforgalmi vágány is épült, amely a körúton csatlakozott a villamoshálózathoz; utasforgalom sose zajlott rajta, és a körút 1959. évi korszerűsítése során szedték fel. (Megj.: A székházat egyébként jóval később, 1926-ban a Beszkárt építette fel, a Kertész utcai szárnyat pedig még később, 1934-ben.)

A második, 1959-ben készült képen már szemből látható a Bástya mozi – és ha nem té- vedek – egy Warszawa taxi. A mozi előtt még megvan a Kertész utcai sínpár, igaz, hogy már nem sokáig. (A Főtaxi 1955-ben kb. 500 kocsit üzemeltetett, a '60-as évek elején még jórészt ilyenek voltak a taxik, kisebb részt pedig 407-es Moszkvicsok.)

A harmadik fotó egy évvel későbbi, 1960-ban készült. Jobboldalt, a Dohány utcában akkoriban Ikarus busz (!) közlekedett, a síneket pedig már felszedték a mozi előtt. És ahogy látható, a körút rendezése során már elkezdték kialakítani a mai, Faun-szobros kis tér helyét a ház előtt.

A mozi 3 emeletes, Erzsébet körút 8. sz. alatti eklektikus épülete 1888/89-ben Paulheim József tervei alapján épült a Dohány utca (Dohány u. 49.) sarkán. 1912-ben ennek a lakóháznak a földszintjén működött az akkor még Árpád kávéház, majd mozi. 1921-től már Carmen mozi, amely 1952-ben az államosítás után vette fel a Bástya nevet. A Bástya népszerű, jól működő mozi volt, a rendszerváltás után is a legrentábilisabb budapesti mozik közé tartozott, annak ellenére, hogy legutolsó felújítása 1963-ban történt. Ma már nincs, 1998 körül végleg bezárta kapuit.

BBP

P.s.: A bontásra kerülő Wichmann-házról meg tessék csinálni minél több fotót, legalább fényképeken megmaradjon a ház.

süti beállítások módosítása
Mobil