A mi Erzsébetvárosunk

72. Csoda történt!

2014. január 30. - amier

02.jpgBizony mondom, csoda! Megjött, itt van, végre kerületünkbe is elérkezett a kánnaán! Erzsébetváros önkormányzata ugyanis – ha jól olvasom – elengedi a tartozását vagy komoly "fizetési könnyítést" ad mindazoknak, akik bérletidíj-hátralékot halmoztak fel! Na jó, ez most azért még nem teljesen így igaz, de majdnem. Különben is, mindent el kell valahol kezdeni, ne tessenek itten elégedetlenkedni!

A Vattamány Zsolt vezette önkormányzat véletlenül az Orbán-család fogorvosának egyik cégével kezdte el az elengedést és könnyítést, de mint már az előbb is mondtam, valahol el kell kezdeni. Ők meg itt kezdték.

De elég a fecsegésből, nem csigáznám tovább a Nyájas Olvasó érdeklődését, következzék a Népszavából egy-az-egyben Lengyel Tibor témába vágó írása. Aztán el lehet dönteni, hogy tényleg itt van-e a Kánaán. És hogy mindenkinek itt van-e?...

***

Orbán fogorvosa elintézte
Népszava - 2014. jan. 30., Lengyel Tibor

Az Orbán-család fogorvosának cége kedvéért különösebb mérlegelés és a jogi lehetőségek kihasználása nélkül mondott le 38,5 millió forint bérletidíj-hátralék behajtásáról a Vattamány Zsolt fideszes polgármester vezette VII. kerületi önkormányzat. Ráadásul ugyancsak Bátorfi Béla fogorvos vállalkozásának kérésére kötöttek 15+5 éves, a "normál" tarifánál kedvezőbb díjú bérleti szerződést a Király utca 15. számú ingatlan földszinti üzlethelyiségét korábban bérlő, "problémás" céggel.

kiraly15-1.jpg

A Király MP Kft. tulajdonosa sokáig Hoffmann László ügyvéd volt, aki 2006 nyarán az erzsébetvárosi ingatlanügyekben a jelenleg is folyamatban lévő büntetőperhez vezető feljelentést tette (melyben Hunvald György volt polgármester is vádlott). Ez néhány hónappal azután történt, hogy a Hunvald vezette önkormányzat 2005 novemberében felmondta vele a bérleti szerződést. A Király MP - amely bíróságon támadta meg a szerződés-módosítást, és a bérlet felmondását - az ingatlanban maradt, és bár 7 hónapon át még fizetett, 2006 májusát követően már nem - azóta halmozott fel 58,5 milliós bérletidíj-tartozást.

A tartozást a 2010-ben hivatalba lépett új, fideszes vezetés nem igyekezett behajtani, sőt: Vattamány Zsolt polgármester megbízási szerződést kötött a hátralékot felhalmozó cég mögött álló ügyvéd feleségével, Hoffmanné dr. Markó Judittal a 2004–2010 közötti kerületi ingatlanértékesítések utólagos jogi vizsgálatára. Kivéve - egyeztek meg a felek a szerződés egyik pontja szerint - azokat a pereket, melyeket éppen Hoffmannék indítottak az önkormányzattal szemben, hiszen az ilyen átfedés jogilag aggályos lehetett volna. Ügyelve a látszatra, 2010 végén Hoffmann és felesége papíron kiszálltak a Király MP-ből, helyükre pedig két fiuk lépett a cégiratok szerint. Egy év múlva a család - anélkül, hogy az adósságból bármennyit is visszafizetett volna - végleg túladott a cégen, amely a következő másfél évben, 2013. június 1-ig egy magánszemély tulajdonában volt.

Az Orbán-család fogorvosának cége még 2012 decemberében jelentkezett az önkormányzatnál a helyzet rendezésének szándékával. Ennek eredményeként a Dr. Bátorfi Consulting Kft. 20 millió forintot ügyvédi letétbe helyezett, egyúttal egyezséget ajánlott az önkormányzatnak. A javaslat lényege az volt, hogy a kerület megkapja a 20 milliót, ha elengedi a maradék tartozást, és 15+5 évre meghosszabbítja a Király utcai ingatlan bérleti szerződését. A cég jelezte, hogy a ingatlanban a szomszédos épületben, a Király utca 17. szám alatt működő étteremhez hasonló vendéglátóhely üzemeltetését tervezi.

kiraly15-2.jpg

Az ajánlatnak mindenben eleget tevő testületi döntést június 17-én fogadta el a képviselő-testület, amely egyúttal olyan bérleti szerződést kötött, amely 2013-ra az összesen 335 négyzetméter havi nettó 971 ezer forintos "normál" bérleti díjához képest jelentős, havi 195 ezer forintos kedvezményt tartalmazott. A Bátorfi-cég közbenjárása elaltathatta a kerület éberségét, mert a testületi döntés idején a Király MP Kft.-nek két hete már új tulajdonosa volt. Ettől, a szomszédos Noir et Loir Éttermet működtető Kft.-től pedig meg is próbálhatta volna behajtani a számára kedvezőtlen egyezség aláírása előtt a teljes, 58,5 milliós díjhátralékot az önkormányzat. Mégis, az összeg kétharmadának elengedését azzal indokolta a polgármester, hogy a követelés behajthatatlan a Király MP-től.

Másnak nincs kegyelem

Az erzsébetvárosi önkormányzat szerint a nem fizető bérlőkkel szemben korábban "a követelések behajtása érdekében indított eljárások rendkívül pénz és időigényesek voltak", ezért amikor ezt mellőzve a Király MP Kft.-vel a fenti egyezséget megkötötték, akkor a kerület "a legprudensebb döntést hozta meg, amely a nemzeti vagyonnal való gondos gazdálkodás kötelezettségének megfelelt."

Ugyanakkor nem mindig ilyen engedékeny az önkormányzat a nem fizető bérlőkkel szemben: csak a napokban egy bizottsági ülésen hat bérlő esetében döntöttek a 8 napon belüli felmondás mellett, ráadásul a Király MP Kft. 58,5 milliójával szemben ezekben az esetekben már 72-983 ezer forint tartozás is elég volt az erélyes fellépéshez. Persze ez sem vonatkozik mindenkire. Úgy tudjuk, a korábbi fideszes önkormányzati képviselő Berki Bélának mintegy 4 milliós hátralékot engedett el a kerület. Berkit emellett közpénzből foglalkoztatják is. Megírtuk, havi bruttó 180 ezer forintért lát el "panaszreferensi" feladatokat az erzsébetvárosi önkormányzat vagyonkezelő cégénél a volt képviselő. A botrányos helyesírással szövegezett szerződés szerint Berkitől elvárás a "konfliktusok gyors megoldása, viták rendezése a lakás és helységgazdálkodási csoportnál felmerülő kissebséghez (sic!) tartozó bérlők esetében".

(Az eredeti, teljes cikk itt olvasható.)

Payns

71. Hetven éves emlékezet

06.jpgEmlékezzünk! Emlékezzünk, mert így adható át nemzedékről nemzedékre mindaz, aminek nem szabadna még egyszer előfordulnia. Az ENSZ 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét. Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábora ezen a napon szabadult meg kínjaitól 1944-ben.

A II. világháború 60 millió halottjának többsége nem katona volt, hanem ártatlan polgári áldozat. Közülük több mint 6 millió ember a náci eszmerendszer és szolgái által szándékosan legyilkolt zsidó ember volt. Megsemmisítettek időseket, fiatalokat, gyermekeket, csecsemőket, lányokat és fiúkat, nőket és férfiakat. Nem volt kegyelem. Az első, majd a második, végül a harmadik zsidótörvényt már Horthyék úgy hozták meg, hogy pontosan tudták: magyar emberek százezreit küldik a halálba. Alattomosan kúszott be a gyűlölet Budapest hétköznapjaiba, a budapesti Gettó kialakításakor már javában tarolt. Az emberi élet a falakon belül nem számított, később már a falakon kívül sem.

getto4.jpg

Emlékezzünk azokra a magyar és külföldi embertársainkra is, akik sokszor életük árán mentették ki a pokolból zsidó honfitársainkat. Számos áldozat leszármazottai, a csodával határos módon megmenekültek és megmentettek előtt Ilan Mor izraeli nagykövet a Dohány utcai Nagy Zsinagógában 2014. január 17-én, a Gettó felszabadításának emléknapján így fogalmazott: "...a fővárosi gettóban életben maradt hetvenezer zsidó ember, akiket a Vörös Hadsereg mentett meg, így a szovjet katonák jelentették a zsidóságnak a megmenekülést a náci pokoltól, s ezt a történelmi tényt nem lehet elvitatni. A magyar társadalomnak tudomásul kell vennie mindenkinek a fájdalmát. A holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmas arra, hogy megbocsásson egyik fél a másiknak, a polgárok egymásra találjanak, de arra is, hogy felvegyék a küzdelmet az antiszemitizmussal. A nemzeti megbocsátást ugyanakkor hátráltatja, ha valaki ideológiai okokból át szeretné íratni a történelmet.”

Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű felállításának cinikus terve, a gyilkolásokba torkolló deportálásokat „idegenrendészeti eljárásnak” minősítése, a náci és SS egyenruhában betiltott szervezet tagjai által végrehajtott provokációk összekacsintó, csendes jóváhagyása nemcsak hátráltatja a megbocsátást, hanem bátorítja mindazokat, akik a történelem meghamisításától sem riadnak vissza.

Szeretnék olyan Erzsébetvárosban élni, dolgozni, ahol a pezsgő multikulturális közeg, a világ vallásai, építészeti, tudományos és művészeti kultúrái egymást erősítve nyújtanak élhető teret közösségünk minden tagjának.

70 másodperc elég arra is, hogy hangosan, magyarként és emberként megkövessem zsidó és roma honfitársainkat, még élő családtagjaikat és barátaimat mindazokért a múltban előforduló szörnyűségekért, és a jelenben is előforduló értelmetlen fenyegetésekért, amiben részük volt és részük van azt remélve és azt kívánva, hogy a jövő év emléknapja előtti 365 napból a félelem örökre elköltözött.

Kispál Tibor

70. Palánkok mögé zárva

07.jpgA Holokauszt hetvenedik szomorú évfordulóján emlékezzünk az áldozatokra és mindazokra a névtelenekre, akik emberek maradtak az embertelenségben. Erzsébetváros egy megérthetetlen, felfoghatatlan, s máig feldolgozatlan öröksége a gettó. Polgármesterként lehetőségem volt valamit enyhíteni ezen a még fel nem dolgozott múlton.

Az Erzsébetvárosi örökség sorozat II. kötetében a Visszaemlékezések a gettóra, Palánkok mögé zárva címmel megszólaltattunk néhány akkor még köztünk élő túlélőt. Napról napra kevesebben vannak azok, akik még a saját szemükkel látták, saját bőrükön tapasztalták a borzalmakat. És napról napra kevesebben vannak, akik hiteles krónikásai a borzalomnak, és hiteles krónikásai lehetnek az időnként sorsfordító, embermentő apró gesztusoknak.

getto1.jpg

Akkoriban abban bíztam, hogy egyszer az összetört tükör apró cserepeit visszaragaszthat- juk, és egyszer majd újra szembeállhatunk azzal a tükörrel és belenézhetünk mindannyian. Ma már szomorúan látom, hogy a széttört tükör darabjait tovább törik és a szembenézés a távoli jövőre marad. De egyszer mindennek eljön az ideje, ebben biztos vagyok…

Részlet az egyik erzsébetvárosi holokauszt túlélő visszaemlékezéséből:

"…Az egyes ember az egy egyes ember. Amíg nem hat rá a tömeghisztéria, a demagógia, amíg nem szakítják szándékosan ketté az országot. Tehát én abból indulok ki, hogy amikor megszületik egy ember, akkor először ember. Aztán kiderül, hogy hova születik, így lesz belőle állampolgár: német, orosz, tót, magyar. De először csecsemő. Aztán később lesznek gondolatai, később terelik be őket különböző helyzetekbe, esetleg mondjuk pártokba. Tehát én azt mondom, hogy a megszületett ember önmagában biztos, hogy tiszta. Nem hiszem, hogy úgy születik valaki, hogy gonosz. Azt hiszem, hogy az a lövészárok akkor lövészárok, ha ássák. „

"Tehát azt mondom mindenkinek, akinek módja, tehetsége, helyzete van, akkor inkább betemetni kéne ezt az árkot, amíg lehet, mert lehet olyan szituáció, amikor már nem lehet…”

Ideje van, hogy kezdjünk valamit ezzel a súlyos örökséggel!

Hunvald György

69. Százéves házak 4.

08.jpgDamjanich utca 18.

És akkor most folytassuk az idén 100 éves házak bemutatását ezzel az ötemeletes, egy udvaros Damjanich utcai házzal. A baj csak az, hogy alig tudni róla valamit. Ami biztos, hogy 1914-ben épült, premodern stílusban.

A megrendelő/építtető gróf Bissingen (Nippenburg) Ernő volt, a kivitelező Nay és Strausz. Valószínűleg ők voltak az épület tervezői is, de erről nem őriz adatot a Fővárosi Levéltár.

dami18.jpg

Ami még érdekes lehet: a telken korábban egy festő-műterem állt, ezt 1893-ban építtette az akkori tulajdonos, Fischer Ignácné. Az 2014. április 26-án és 27-én megtartandó Budapest100 program során remélhetőleg többet megtudunk majd erről a házról is…

BBP

68. Nyilvánosságnak lenni 4.

06.jpgHurrá, elkezdődött az év. A Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság megtartotta az idei első ülését. Jó sok napirenddel (30)! Be kell hozni a lemaradást. Érdekes hozzászólásokkal tarkított ülés volt az biztos, és megint csak beigazolódott a mondás, hogy a jó munkához idő kell a rosszhoz meg még több.

Az ülésen a bizottsági elnökön kívül még három Fidesz bizottsági tag biztosította a többséget, előttük semmilyen irat, de tudjuk jól, hogy minden a fejben van vagy az okos telefonban. Több száz millióról döntenek és az is egy (vagy több) fejben dől el.

Az első gikszer egy végrehajtási határozat meghosszabbítása körül alakult ki. Na, nem a bizottsági tagok értetlenkedtek, hanem az egyik jelenlévő képviselő tette fel a kérdést, hogy ugyan már miért kell még időt adni. Érdekes választ adott erre a Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója. Válaszának lényege, hogy nem tudja, de utánanéz és visszavonja az előterjesztést. Ez így elég korrekt ajánlatnak tűnik, de a képviselő nem ezt akarta. Szó szót követett végül visszavonták a javaslatot.

csomor_erva1.jpg

Hogy lehessen tudni, kiről van szó. Reméljük, ez nem sérti Csomor vezérigazgató úr személyiségi jogait. (forrás: Vattamány Zsolt hivatalos weboldala)

A másik egy decemberi döntéshez kapcsolódó javaslat volt, ami meglehetősen érdekes következményekkel járt. Történt ugyanis, hogy az előterjesztés szerint a bizottság korábban hibás döntést hozott egy bérleti jog átadással kapcsolatban (Király u. 15-ről van szó). A mostani előterjesztés szerint a valós helyzet az, hogy jogutódlásról van szó és így nem kell fizetni a cégnek az Önkormányzat felé.

Erre a szintén jelenlévő Gergely József képviselő úr megkérdezte a Csomor vezérigazgató urat, hogy akkor szeretné látni azokat a háttér dokumentumokat, ami alapján a múltkor bérleti jog átadásról döntöttek beleértve a mostaniakat, ami alapján most hirtelen jogutódlás lett a jogi helyzet. Kíváncsi volt arra is, ha múltkor bérleti jog átadásról döntöttek, akkor szeretné látni az ingatlan értékbecslését, hiszen biztosan több mint 50 millió Ft értékű ingatlanról van szó, az pedig Képviselőtestületi hatáskör.

Erre elszabadult a „pokol”, a vezérigazgató úr a válaszában azt mondta, hogy a decemberi előterjesztést egy „agyatlan kolléga csinálta a Vagyonkezelőben CTRL V és C billentyűkkel és abban semmi sem felelt meg a valóságnak”. Hiába no, mindenkinek saját stílusa van…

Egy másik érdeklődő lakó ekkor fényképet csinált a vezérigazgató úrról, aki ezt kikérte magának, és valami zavaros magyarázatot adott, hogy a fénykép az ő személyiségi jogait sérti. Ezt én sem értettem, hiszen a kialakult bírói joggyakorlat szerint egy önkormányzati cég vezérigazgatójának lenni közszereplőnek minősül és ez köztudomású tény. A Paksi atomerőmű vezérigazgatója sem tilthatja le magáról a fotósokat munkája gyakorlása miatt.

Volt még egy napirend, ahol egy pályázatot azért kellett eredménytelennek nyilvánítani, mert a Csomor vezérigazgató úr kollégája „elfelejtette” kiértesíteni az egyik jelentkezőt. Aranyos…

Csináljunk egy kasszát:

  1. A Vagyonkezelő egy korábbi határozatot nem hajtott végre időben ezért határidő hosszabbítást kért (ki a felelős?)
  2. A Vagyonkezelő Zrt. decemberben átverte a bizottság döntéshozó tagjait egy nem valós adatokat tartalmazó előterjesztéssel (a vezérigazgató szerint ezért az „agyatlan kollégája” a felelős)
  3. A Vagyonkezelő Zrt. nem a rendeletének megfelelően járt el egy pályáztatás során ezért utólag eredménytelennek kellett nyilvánítani (a vezérigazgató szerint ezért a cég egyik kollégája a felelős)

Azt csak remélhetjük, hogy mindig ugyanaz a kolléga hibázott, mert így „jobb” lenne a leányzó fekvése. Megjegyzem a versenyszférában mindig a vezető a felelős nem a kolléga. Harry Potteresen mi tudjukki a felelős –Voldemort!!

Az ülésen jelen volt még a 444! újságírója is , aki sűrű jegyzeteléssel kísérte végig az ülést.

Hunvald György

67. Mi volt az Oktogonon?

07.jpgPénteken Budapest számos forgalmas pontján piros sátor, piros dzsekik, piros sapkák – és az érdeklődők sokasága – keltette fel a siető járókelők figyelmét. Mi, erzsébetvárosiak az Oktogonnál álltunk. Aláírást gyűjtöttünk arra, hogy a stadionok helyett ingyenes gyermekgyógyszereket és rövidebb várólistákat akarunk. Nagyon sokan aláírtak, hiszen fontos, szimpatikus a cél, amit támogatni akartak.

Nem csak aláírtak, hanem beszélgettünk is. Egy asszony elmondta, hogy három gyermeke van, az egyik halmozottan sérült. Semmilyen támogatást nem kapnak, nagyon nehezen élnek a fizetésből. Mások az alacsony nyugdíjukat, a drágaságot emlegették. Nagyon várják, hogy Orbán helyett olyan vezetése legyen az országnak, amelyik tényleg törődik az emberekkel, jobb körülmények között élhessenek.

oktogon_mszp.jpg

Persze – a forgalmas helyen – sokan siettek, csak pillantást vetve a „Bukjon Orbán!” feliratra, a sok MSZP kabátos férfira, nőre. Voltak persze néhányan, akik nem leplezték ellenszenvüket. Egy nő „dehogy kellenek vissza a szocik, lopnak” – vetette oda, csak úgy futtában. Így nem tudtuk megkérdezni, netán a lenyúlt trafikokra, a lenyúlt földekre vagy az ellopott magánnyugdíjra gondol? Mert akkor Orbán helyett emlegetett minket.

oktogon_mszp1.jpg

A „nap híre” is szóba került: Orbán 3000 milliárdos atomerőmű ötlete. Az évtizedekre szóló eladósítás mellett konnektoraink áramellátása Putyin-függő lesz. Ebből az ország csak rosszul jár, kivéve a néhány Orbán-havert.

Jövő héten is kint leszünk az utcán! Keressen minket, beszélgessünk!

Gergely József
önkormányzati képviselő

66. Romkocsmákról - anno

08.jpgTöbbször szóba került már itt a blogon, hogy miért, és hogyan válhatott Belső-Erzsébetváros nagy része mára romkocsmákkal telezsúfolt parti- negyeddé. És hogy lehet-e még itt élni, lakni egyáltalán? Arra azonban valószínűleg igen kevesen emlékeznek, hogy a kerületben élők életét mára már alaposan megkeserítő romkocsmák 9 évvel ezelőtt kezdtek el gondot jelenteni, ekkor jelentkeztek az első, nagyobb problémák.

Az akkori önkormányzati vezetés azonban egy időre –2010-ig – uralta, ill. megpróbálta uralni a helyzetet.Vattamány Zsolt polgármester úr figyelmébe ajánljuk az alábbi, 2005 (!) májusában az Indexen megjelent cikket. Hátha merít belőle ihletett a hátralévő kis időre.

***

Leáldozott a romkocsmáknak
Földes András, Dudás Gergely - 2005. május 13.

Eltűnhet a Szóda udvar, a Mumus, a Tetthely, és bizonytalan a Szimpla kert jövője is. A romkocsmák üzemeltetői hiába hivatkoznak kulturális funkcióikra, a kerületek a lakók érdekében visszaszorítanák a sajátos szórakozóhely-típust. Előfordulhat, hogy a háttérben valójában a választási előkészületek állnak.

romkocsma4.jpg

Hamarosan véget érhet a romkocsmák kora. Az utóbbi években budapesti jellegzetességgé lett szórakozóhelyek talán utolsó szezonjuk előtt állnak, a bérházudvarokba települt helyek közül néhány már meg sem nyit idén, a hetedik kerületi önkormányzat ugyanis nem ad ki ingatlant ilyen célra. A romszórakozóhely feltalálói azzal érvelnek, hogy nem kocsmát, hanem kulturális intézményt üzemeltetnek, ami hozzájárulhat a városrész megújulásához. A hetedik kerületi polgármester ezzel szemben decens városképet vizionál, az üzletek, kávézók tulajdonosai által felújított és zajmentesített házakkal. Kérdés, hogy valóban tömegek tiltakoznak-e a kocsmák ellen, és hogy köze van-e felszámolásuknak a látóhatárra került választásoknak.

Álbezárás

Egyelőre nem tudni, kinyithatnak-e a tavalyi nyár népszerű helyei, a Mumus, a Szóda udvar, a Tetthely, és bizonytalan a jelenleg még üzemelő Szimpla kert és a Kuplung sorsa is. A Kazinczy utcai Szimpla kert múlt hét elején kapott egy határozatot az önkormányzattól, amiben a hely 90 napos bezárását rendelték el, mivel a kocsma nem tartja be a működési engedélyben rögzített éjféli zárórát. "Meglepődtünk, hiszen ilyen esetben először felszólítást küldenek, ami fellebbezhető, vagy elfogadva azt lezárhatjuk az ügyet" - értetlenkedett az Indexnek az azonnali bezárást elrendelő levélen az egyik tulajdonos. Kiss Attila a romszórakozóhely-alapítótól nem meglepő, gerillaattitűddel azt is bejelentette, nem zárnak be, inkább betartják az éjféli zárórát. Remélik, hogy a Közigazgatási Hivatalba beadott fellebbezés halasztó hatállyal bír.

romkocsma3.jpg

Bár informátorainktól úgy tudjuk, jogilag ez nincs így, a szimplások egyelőre hátradőlhetnek: újabb döbbenetet okozva számukra, a hetedik kerületi polgármestertől megtudtuk, a határozat szerinte nem szól bezárásról, csupán figyelmeztet az éjféli záróra betartására.

A polgármester szavaiból arra következtethetünk, hosszú távú cél az ilyen helyek bezárása. Hunvald György szerint a lakók felháborodása hatalmas, a Kazinczy utcai hely környékének lakói több száz aláírással ellátott levelet juttattak el az önkormányzathoz, sérelmezve a szórakozóhelyekről kiszűrődő zajt. Önkormányzat-közeli forrásokból mi ezzel szemben úgy értesültünk, tavaly október 15-ig, azaz a csúcsidőszak végéig csak 20-25 panaszos levél érkezett.

Kiss Attila szerint a hely bezáratását nehezíti, hogy az magántulajdon, nem az önkormányzattól bérlik. Mindenesetre a hétvégén maguk is megkezdték az aláírásgyűjtést: az 1000 körüli támogató közül mintegy 100 állítólag hetedik kerületi.

Zaj és rendelet

Miközben a határozat a nyitva tartás kérdését feszegeti, Hunvald György szavaiból inkább úgy tűnt, a romszórakozóhelyek legfőbb problémája a zaj. A kerületben 120-150 szórakozóhely működik, a lakók azonban csak az udvarokban működő helyek miatt zúgolódnak, tudtuk meg. Bár a távozó vendégek hanghatásának problémáját a romkocsmák által közösen felállított csitító és figyelő csoportok, azaz a Bagoly szolgálat tavaly megoldotta, az udvarokból kiszűrődő zaj megmaradt. Ezt azonban csak olyan drága eszközökkel lehetne csökkenteni, amit a kis költségvetéssel működő helyek nem engedhetnek meg, mondta Hunvald.

romkocsma2.jpg

Az üzemeltetők másképp látják. Az egy szezont megélt Tetthely tulajdonosa szerint az önkormányzathoz egyetlen olyan panasz sem érkezett, amely ténylegesen a házból kiszűrődő zajokat kifogásolta volna. Nem tudni ugyanakkor olyan mérésről sem, amit az önkormányzat azért végzett volna, hogy felmérje, a különböző házudvarokból tényleg "elviselhetetlen" zaj árad-e. Esetleg csak arról van szó, hogy a lakók egy része reflexből panaszkodik, vagy a szórakozóhelyekkel közvetett összefüggésben álló, utcai zajok zavarják.

Bár a polgármester azt állította, hogy nem célja a kerthelyiségek eltüntetése, az Indexet arról tájékoztatta: októberben a kerület képviselő testülete elfogadta, hogy nem ad ki többet önkormányzati épületet ilyen célra. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, előkeresve a képviselőtestületi döntéseket kiderült, hogy a határozat arról szól, önkormányzati ingatlant csak kulturális célra adnak ki. A tavalyi szerződések a gazdasági bizottsági határozat szerint kulturális és szórakoztató funkciójú helyekkel köttettek meg, azaz az önkormányzat akár idén is kiadhatná az üresen álló házakat - ha akarná.

A polgármesternek megemlítettük még a szimplásoktól hallott érvet, miszerint ők nem egyszerűen kocsmát üzemeltetnek, hanem kulturális intézményt, hiszen az udvaron mozi működik, napközis alkotótábort szerveznének nyárra, kiállításokat nyitnának, és a város adottságait kihasználva - a többi ilyen hellyel együtt - hozzájárulnak Budapest saját arculatának kialakításához. Hunvald György helyeselt, de felvetette, hogy mindez a romkocsmák adottságaiból kifolyólag előbb-utóbb amúgy is eltűnne, és így az önkormányzat célja, hogy ezt a hangulatot valahogy átmentse.

A "revitalizációs program" szerint befektetők segítségével lakásokat alakítanának ki a tetőterekben, így a földszinti lakásokból kiköltöztethetik a lakókat. Szintén a befektetők állnák a házak felújítását, és az ablakok korszerű zajszigetelését. Cserébe viszont megkapnák a földszinti helységeket, ahol üzleteket, kávézókat, kiskocsmákat alakíthatnának ki. A terv első lépéseként a kerület romszórakozóhelyei tűnnek el. A fent említett képviselőtestületi döntés miatt nem remélhet engedélyt a tavaly a Dob utcában működő Szóda kert, a Kisdiófa utcai Mumus. A Csányi utcában indult Tetthely tulajdonosa, Bán András pedig még válaszra is hiába vár az önkormányzattól hónapokkal ezelőtt beadott kérelmére.

Önkormányzat közeli informátorunk mindehhez hozzátette, a helyek felszámolását nem csak a szép, új jövő ígérete, hanem a közelgő választások is katalizálják, mivel az önkormányzat kemény fellépésével és csendes utcákkal szeretne bizonyítani a lakók előtt.

 (Az eredeti cikk az Indexen itt olvasható.)

Payns

65. Heti kérdéseink 3.

01.jpgMiért rohadt szét a Carl Lutz park? És a díszburkolatból kirakott kis halmok? Mit keres a szemét és a  szemeteszsák ugyanott? Milyen dolog már ez?! Ismerős kérdések? Egy biztos: senki sem mehet el szó nélkül amellett, ami – többek között – itt a környéken (is) zajlik. Mi sem tesszük. Szóval, mi folyik itt?

Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy tegnap volt a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulója. Carl Lutz Svájc budapesti követségének alkonzulja volt, aki 1944-ben Magyarországon teljesített szolgálatot, és 62 ezer magyar zsidó életét mentette meg. Védleveleket adott ki, illetve diplomáciai védelem alá helyezett házakat, ahol viszonylagos biztonságot nyújthatott az üldözötteknek a nyilas terrorral szemben.1991-ben az egykori gettó bejáratánál, itt a Rumbach és a Dob utca sarkán emlékművet emeltek tiszteletére.

lutz3.jpg

2010 nyarán több emlékszobrot, a Gondolatok kövét helyeztek el Erzsébetváros ismert, nagyobb terein. Az első Gondolatok kövét 2009 decemberében adták át a Szenes Hanna parkban, június elején pedig a felújított Carl Lutz park átadásával egy időben leplezték le a második térplasztikát.

lutz1.jpg

lutz2.jpg

A Carl Lutz park állapota pár év alatt ilyenné változott… (Foto: START 7.hu)

Gergely József – Kispál Tibor
önkormányzati képviselők

64. Százéves házak 3.

02.jpgAkácfa 43.

Na kérem, a mai 100 éves házunk már egy kicsit izgalmasabb! Először is, mert ez a lakóház egészen biztosan idén ünnepli a centenáriumát, másodszor meg, hogy lehetőségünk van összehasonlítani korábbi és mostani állapotát.

Ugyanis 2008-ban megújult az épület homlokzata és kapualja, ámde van képünk például az oroszlánfejek korábbi – siralmas – állapotáról is.

akac43-0.jpg

Az ötemeletes bérház különben 1914-ben épült Dümmerling Ödön tervei alapján, az építtető Szabó Antalné volt. Stílusa hasonló az Akácfa utca 18. és 20. szám alatti két épülethez. Mozgalmasságát fokozza a „cikkcakkos" oromzat, melyen egykor szecessziós ablak is volt. A homlokzat közepén kiugró két részt csigavonalban végződő konzolok tartják, melyek alján egy-egy oroszlánfej látható.

akac43-1.jpg

A felújítás előtt ugyanezek így néztek ki...

akac43-4.jpg

A Műemlékem-blog szerzője szerint az udvar – én nem jutottam még be a házba – egy kicsit börtönhangulatú, merthogy ebben az időszakban már kevesebb függőfolyosós házat építettek, ez mégis olyan, de sokkal kevésbé tűnik barátságosnak, mint a századfordulós gangos házak.

BBP

63. Százéves házak 2.

03.jpgAkácfa utca 7.

És akkor most második 100 éves házak témájú posztunkban kezdjünk is bele az első – a Dohány utca (Dohány u. 43.) és az Akácfa utca sarkán álló tiszteletreméltó méretű – 5+1 emeletes szecessziós lakóház bemutatásába.

Így rögtön a legelején meg kell említeni, hogy kissé bizonytalan a szerepeltetése ezen a listán. Mert vagy idén lesz százéves, vagy most még csak 99 éves. Ugyanis a Fővárosi Levéltár adatai szerint 1914/15-ben épült, Pollacsek és Epstein megrendelésére. A tervező és a kivitelező Porgesz József volt.

akacfa7-1.jpg

akacfa7-2.jpg

Homlokzata és szecessziós kapubejárója meglehetősen díszes (azért valaki már igazán megmagyarázhatná, hogy miért kell ez a mindent elcsúfító, telecsövezéses, átfurkálós „megoldás” a kapunál…)

akacfa7-3.jpg

Az épület földszintjén található az egykor – tán’ vagy tíz éve, ma már nem tudom milyen – konyhájáról méltán híres Bajor Söröző. (Manapság már Bajor Sarok Vendéglő a neve.)

Porgesz József (1880-1944) korának neves és elismert építésze volt, 1914 előtt terve- zőként, a háború után vállalkozóként dolgozott. 1929-ben a Stylus Építő Rt. alapítója és tervezője. Bútortervezéssel is foglalkozott. A II. világháborúban koncentrációs táborban halt meg. Kevésbé ismert tény, hogy részt vett a Kazinczy utcai zsinagóga tervpályázatán is társtervezőként Skultetzky Sándorral, a bírálóbizottság őket ajánlotta kivitelezésre, de a Hitközség ezt megvétózta, és javaslatukra a megbízást a Löffler-testvérek kapták.

BBP

***

UPDATE - 2014. 04. 19.

Programok április 26-27. - A ház lakói és a Zachor Alapítvány önkéntesei fogadják az érdeklődőket, bemutatják az épületet, külön tekintettel Porgesz József, a ház tervezőjének életművére. Az önkéntesek a háztörténeti bemutató mellett a zsidónegyedről készített irodalmi összeállítással is várják a látogatókat. Az épületben található Bajor Sarok Étterem kedvezményes kínálattal készül a ház centenáriumi ünnepére.

süti beállítások módosítása
Mobil