Szijjártó szerint az USA-val szemben kemény fellépésre van szükség,
Kínával viszont együtt kell működni. (HVG)
Szijjártó Péter úgy lett külgazdasági miniszter, hogy semmiféle gazdasági ismeretei nem voltak. Se tanulmányaiból, se autodidakta módon. Nekilátott hát, hogy bepótolja a hiányokat. Amint láthatjuk, mostanra jutott el a 17. sz. 2. felének koncepcióiig. Ekkor volt az, hogy a merkantilizmus francia változatát kidolgozó Colbert a külföldi árukat védővá- mokkal tartotta távol, a hazai ipart pedig kölcsönökkel támogatta.
Sajnos, a tetszetős elméletet idővel jócskán túlhaladták. Számosan, nagy adatsorokra támaszkodva kimutatták (első átfogó kritikáját Adam Smith adta meg), hogy a protek- cionista intézkedések a gazdaságot éppen hogy visszafogják. Én Matt Ridleynél (A józan optimistában) olvastam gyönyörű példákat arra, hogy azok a gazdaságok, amelyek — akár egyoldalúan — eltörölték a védővámokat, már ezen egy intézkedéstől is fejlődni kezdtek. Azokat, amelyeket (újabb) védővámokkal "támogattak" meg, már ezek puszta bevezetése is visszafogta.
Jogos kérdés persze, hogyan lehetett Colbert egy téves koncepcióval sikeres gazdaság- politikus. Hát úgy, hogy volt neki két további csomagja is. A fontosabbikban:
* szabványosított egy sor terméket és biztosította azok minőségének rutinszerű ellenőrzését;
* erőteljesen fejlesztette a természettudományokat, szigorúan ideértve az alapkutatást is;
* megalapította
** a Francia Természettudományi Akadémiát (1666),
** a Római Francia Akadémiát,
** a párizsi Királyi Csillagvizsgálót stb.
* erősen fejlesztette a felsőoktatást.
A harmadik csomaggal megszüntette az államigazgatásban az átfedő, illetve tisztázatlan hatásköröket, és egységes, nem a személyes vonzalmakra, hanem az ágazatok kapcso- lataira alapozó irányítást alakított ki.
A gazdaság húzóágazataivá nem a száz évvel azelőtt levitézletteket tette (amilyen ma- napság az autó- és akkumulátorgyártás), hanem a kor élenjáró technológiáit.
Mindeközben folyamatosan (nem alakította, hanem) figyelte a gazdaság mérőszámait. Nem azért, hogy hivatkozhasson rájuk, hanem mert — amint gyűjtőnevük is jelzi — ezekkel mérjük a gazdaság teljesítményét. Ezért álláspontját nem önnön karizmájára, hanem a tényekre alapozva dolgozta ki, fogalmazta meg.
Nos, a mi külgazdasági miniszterünk ebből a három csomagból eddigelé az elsőt értette meg — most van közgazdaságilag úgy 1660 körül. További felismeréseire még várnunk kell.
Pedig nem nehéz a dolgokat megérteni, csak tisztelni kell a tényeket. Ha azt látjuk, hogy a hasonló helyzetből induló A, B, C és D ország közül D mind jobban leszakad a többitől, akkor tudjuk, hogy ott nem költenek eleget az oktatásra, viszont a pénzeket ellopják — az az ország korrupt. Minél jobban leszakad, annál korruptabb. Ha a korrupt ország képvi- selője másokat vádol azzal, amit ő csinál, az azt jelenti, hogy ő maga is részese az átfogó korrupciónak.
Az ilyeneket szégyenlistára kell tenni. Nagyon közeledünk ahhoz, hogy az Unió 26 tagja közösen szégyenlistára tegyen minket.
Fügedi Ubul
P.s.: Időközben felhívták a figyelmemet arra, hogy miniszterünk a nemzetközi kapcsola- tok és sportmenedzsment szakot a közgázon végezte, tehát alighanem tanítottak neki közgazdaságtant, nem is keveset. Az, hogy ilyen kevés eredménnyel, az mindkettejükre (az
egyetemre és a másodosztályú kispályásra) meglehetősen rossz fényt vet.
