Közéletünkben már-már természetesnek tűnő módon Hadházy Ákosnak küldték meg azt az eredetileg titkosított levelet, amelyben a Pintér Sándor nevében eljáró Klebelsberg Központ utasítja az iskolákat, vizsgálják meg a fatüzelésre átállás lehetőségét. A levél nyilvánosságra kerülése után Gulyás „Safranek” Gergely bejelentette: több közintéz- ményben is felmérték, át lehet-e állni a fatüzelésre. A „több közintézmény” példájaként csak az iskolákat nevezte meg: azokból valóban több van.

Az erdőgazdaságoknak azt kell vizsgálniuk, hogyan termelhetnének több tűzifát (értsd: az értékes bútorfa stb. rovására, az erdők ún. lerablásával). A felhasználóknak kályha- és kazánprogramot indítanak a gázfűtés kiváltására. Azt még nem találták ki, hogy ezt a programot kiről nevezzék el — javaslom Móra Ferencet.

A felmérést firtató kérdésekre a Belügyminisztérium nem válaszolt, tehát továbbra is csak az iskolákról tudunk. Az átállítás indoklásaként Safranek azt állította, hogy:

Próbáljuk kiváltani a gázt mással, leginkább fafűtéssel. Bármilyen megújuló energia jó, de a fafűtés a leggyorsabb kiváltási mód.

A fa kétségkívül nem gáz; ez eddig rendben van. Sehol nem láttam még olyan számítást, amely szerint a fatüzelés olcsóbb lenne az emelt árú gázosnál. Ha valaki ilyennel próbál- kozna, legyen szíves figyelembe venni, hogy:

1. a gázár emelkedése önmagában is megemeli a tűzifa árát, de ha a közintézményeket tömegesen átállítják, a kereslet növekedése azt tovább növeli;
2. az orosz–ukrán háború végeztével — bárhogyan is ér véget, de ennek várható ideje összevethető a fűtés átállításáéval — a gáz ára durván csökkenni fog (egyrészt, mert az európai takarékossági programok miatt csökken a kereslet, másrészt mert a legyengült Oroszország nagyon rá lesz utalva ezekre a bevételekre).

Jól láthatóan nem azt mérik fel, hogy hol célszerű átállni a fatüzelésre, hanem azt, hogy hol lehet. Ennek példájaként Gulyás persze a „kisebb iskolákat” említette. Még véletlenül se a kisebb kormányhivatalokat, kisebb ügynökségeket, kisebb központokat vagy például a karmelita kolostort. Az iskolákat. Ezekben „a köznevelésért felelős miniszter... tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el”. Egyúttal felkészülnek a fűtési, ún. szénszünet bevezetésére.

Magyarbasi elrendelte a lignittüzelésű Mátrai Erőmű felfuttatását, a silány (kb. 3200 kalóriás fűtőértékű) miocén barnakőszénre telepített bányáink újranyithatóságának vizsgálatát. Egy bánya nyitása több év — ez megint az az idő, amely alatt az orosz–ukrán háború véget ér, a gáz olcsul. Hosszú távon is gazdaságos, garantáltan megtérülő, a rezsit is csökkentő tervezetek (pl. lakossági napelem- vagy hőszivattyú-program) elő- készületeiről nem hallani.

Ha szertenézünk, azt látjuk, hogy a nagy európai takarékosság első lépése a presztízs-, látvány- és kényelmi elemek visszafogása. Hannoverben például lekapcsolták a díszkivilágítást, és nem lesz melegvíz a középületekben (nemcsak az iskolákban, de a hivatalokban sem).

Remélem, kellőképpen kiviláglik, hogy itt végig az értékrendekről van szó.

P.s.: Mindehhez még érdemes elolvasni ezt is: Imaginárius válasz a tankerület megkeresésére. (via Facebook)