Az élénk érdeklődésre való tekintettel, maradjunk még a Ligetnél… Az elmúlt rendszerben kötelezték a legkülönfélébb vállalkozókat arra, hogy az építő munkálataik során nyert földtani adatokat osszák meg az erre szakosodott kutatóintézetekkel. Az 1993-ban elfogadott bányatv.-be már csak egy olyan passzust tettek be, hogy "az ingatlan tulajdonosa, üzemeltetője a földtani kutatást tűrni köteles". Ezek után kaptunk egy igazolványt, ami tanúsította, hogy mi vagyunk a Földtani Intézet dolgozói, és jogunk van kutatni mindenhol, még zárt katonai objektumokban is. Be is engedtek mindenhová, ahol mintát kellett gyűjtenem — persze egyeztetés után, esetenként kísérővel.
Ha jól emlékszem, az 1998-as módosítás vette ki ezt a szabályt a tv.-ből. Ezzel az igazol- ványt is buktuk, de azért továbbra is beengedtek mindenhová (a zárt katonai objektu- mokba is), ha elmagyaráztuk, mit és miért is szeretnénk ott megnézni, illetve mintázni. Így készülhetett el egyebek közt Magyarország geokémiai atlasza is; jó buli volt. (Azóta már Földtani Intézet sincs, de ez itt mellékes.)
Ennek van most vége. A leendő (és Néprajzi Múzeumnak csúfolt) városligeti konferen- ciaközpont alapozásához kiástak a Dózsa György úton egy marha nagy gödröt, csodálatos szelvénnyel tárva fel azt a Duna–Tisza közi pleisztocén, egykori futóhomokot, aminek (főképp agrogeokémiai és paleoklimatológiai, elnézést a csúnya szavakért) vizsgálata szakmai pályafutásom egyik fő vonulata; az erről szóló publikációkat konferenciaanyagok nélkül a végén a rend kedvéért felsorolom.
Szóval, van ott egy marha jó gödör, ami mellett magára adó geológus nem mehet el úgy, hogy meg ne nézné (dokumentálná, mintázná, ha lehet). Tehát odaballagtam a kerítéshez, és szépen bejelentkeztem a legelső biztonsági figuránál. A régi szokás szerint elmondtam, ki vagyok, és hogy szeretném megnézni a gödröt.
— Ó, az nem olyan egyszerű! Odavezetem magát a főnökömhöz, jó?
— Jó — mondtam, mert hát megéltem már ilyesmit nem egyszer. Ha ez a módja, hát ez a módja.
Bekopogtunk a főnökhöz, bemutatkoztam, adtam neki névjegyet. Kérésére igazoltam a személyimmel, hogy tényleg én vagyok az, aki a névjegyen is. Elmondtam, mi járatban vagyok, és hogy csak megnézni szeretném azt a gödröt.
— Ó, az nem ilyen egyszerű! Odavezetem magát az építésvezetőhöz, jó?
— Jó — mondtam. Kicsit bürokratikusak errefelé, de hát vannak ilyen helyek.
Átmentünk az építésvezetőhöz; ő is nagyon kedves ember. Bemutatkoztam, adtam neki névjegyet, elmondtam, mi járatban vagyok, és hogy csak megnézni szeretném azt a gödröt.
— Ó, ó, az nem ilyen egyszerű! Megadom magának, hogy ki a felelős a Liget Zrt.-nél, hívja fel őt telefonon!
Felhívtam. Elmondtam, mit szeretnék. A felelős legelébb is megérdeklődte, hogy igazoltam-e magam valahogyan. Mondtam neki, hogy névjeggyel meg személyivel. Erre hümmentett egyet, majd azt mondta, hogy ez nem ilyen egyszerű, menjek át hozzá az irodájába. Elmagyaráztattam magamnak, hogy az hol van (a Dózsa Gy. és a Fasor sarkán), majd átballagtam.
Kiderült, hogy a Városliget Zrt. elégedetlen az épület beléptető rendszerével, és ezért nekik fent az ötödik emeleten külön recepciójuk is van (így persze mindkét helyen be kellett jelentkeznem). Megvártam, amíg a felelős befejezi az ebédjét, bemutatkoztam, és még egyszer elmondtam neki, miről is van szó.
— Tudja — figyelmeztetett — nagyon kell itt vigyáznunk, mert ezt a programot nagyon sokan támadják. Mondtam neki, hogy az ellenzőkkel sok szempontból egyetértek, de itt most végképp nem erről van szó, hanem arról, hogy van ez a jó nagy feltárás, és dokumen- tálni kellene, mielőtt tönkremegy. Éppen egy nagyobb publikációra készülök a környék felszínközeli üledékeiről, és ez nagyon jól jönne hozzá.
— Magának ezt én nem engedélyezhetem, csak a vezérigazgató úr. Írjon neki egy kérvényt, és ő majd válaszol. Adtam neki is névjegyet az e-mailes elérhetőségemmel, és megegyez- tünk, hogy ír nekem emlékeztetőt. A válaszomban legyen benne a kérelem — jó, nekem ez így megfelel.
Nem írt.
Ehelyett kaptam este egy aláíratlan SMS-t a névjegyen NEM szereplő telefonomra: "Jó napot kívánok. Sajnos nem tudjuk önnek megadni a belépési engedélyt. Üdvözlettel."
(Az írás a "Csinovnyikok rémuralma" sorozat része. Képek: Városliget barátai oldal, ott további csodaszép fotók tekinthetők meg a szigorúan védett gödörről.)
Fügedi Ubul
***
Cikkek (általános áttekintők nélkül):
- FÜGEDI P. U., KUTI L., 1982: Kísérleti mikroelem vizsgálatok a Mórahalom környéki talajokon. MÁFI Évi Jel. az 1978. évről, 93–102, Budapest.
- GROSZ, A. E., SÍKHEGYI F., FÜGEDI U. P., 1985: Economic heavy minerals of the Danube river floodplain sediments and fluviolacustrine deposits of northwestern and central Hungary. Geophysical Transactions 31/1–3, 157–167, Budapest.
- TÓTH T., KUTI L., FÜGEDI U., 2003: Havonkénti vizsgálatok a Zab-szék mellett. A tóvíz, talajvíz, növényzet időbeli változásai. Természetvédelmi Közlemények 10, 191–205, Budapest.
- FÜGEDI U., SZURKOS G., VERMES J., 2005: Éghajlatváltozások geokémiai hatásai Magyarország középső és keleti részén. MÁFI Évi Jel. 2004-ről, 65–71.
- FÜGEDI U., POCSAI T., KUTI L., HORVÁTH I., VATAI J., 2008: A mészfelhalmozódás földtani okai Közép-Magyarország talajaiban. Agrokémia és Talajtan 57/2, 239–260, Budapest.
- FÜGEDI U., SZURKOS G., VERMES J., KUTI L., 2008: Geochemical fingerprints of climatic changes in Central and Eastern Hungary. Analele Ştiinţifice ale Universităţii “Al. I. Cuza” Geologie LI, 45–56, Iaşi.