A szecessziós stílusú kétemeletes lakóházat, illetve a mögötte elterülő, ipartörténetileg jelentős, téglával burkolt emeletes ipari üzemet Mika Tivadar rézárugyáros és neje megbízásából Marton Jenő tervei szerint Jelinek Klementin építtette 1909-ben. A keskeny, tízméteres utcafronttal rendelkező, de 58 méteres mélységű telket 1896-ban vásárolta meg a morvaországi származású Mika-család.

A két lépcsőházas, belső udvaros lakóház kapualjából a hozzá csatlakozó hajdani rézáru- gyárba vezető sínpár, a kapualj falán a fémöntést ábrázoló dombormű, a lépcsőházban szecessziós kovácsoltvas korlát látható. A régi Erzsébetváros egykor jellemző típusa volt ez a műhellyel megtoldott lakóház.

Az épület kálváriája 1949-ben, az államosítást követően kezdődött; a kitelepített Mika család szétszabdalt lakásaiba új lakók költöztek, a ház fenntartására többé senki nem figyelt. A kilencvenes évekre tragikus állapotba került, és mivel éppen útjában állt a tervezett Madách sétánynak, a kerület 2006-ban bontási kötelezettséggel szabadult meg tőle. Ezt követően azonban műemléki védettség alá került, majd 2009-ben – bontás helyett – elkezdődött a felújítása.

A homlokzat és a belső lépcsőház mára visszakapta eredeti díszeit, Szmetana Kristóf tervei szerint egy új épület jött létre, lifttel korszerűsítve, és a gyárra ráhúzott plusz egy szinttel. A földszinti kis- és nagykereskedés helyén kávéház van, a lakóépületben, akárcsak a gyárban, lakások kaptak helyet.