Három napja, június 26-án volt a MSZP tisztújító kongresszusa. Ez lezárta az elmúlt két évet és a 2018-as választásra készülést nagyobb sebességre kapcsolta. Nem csak a kampányt vezető csapatot választottuk meg, hanem döntöttünk a tennivalókról is. A kongresszus egy segítségkéréssel kezdődött. Az ukrán határnál lévő 450 lakosú Uszka községet elverte a jég, tönkrement a házak többségének a teteje, és elpusztultak a háztáji kertek is. Késő délutánig 650 ezer forint támogatás gyűlt össze a küldöttektől. Ez a beszámoló nem jegyzőkönyv, hanem egy küldött szubjektív véleménye.

Tóbiás József elnök kiegészítette az elnökség írásos beszámolóját. A 2014-es választás után a hit visszaszerzése volt az első feladat, rendezni kellett a párt pénzügyi helyzetét, eladás alatt van a Jókai utcai épület. Kialakították a választókerületi társadalmi szervezői rendszert. Nem a többi demokratikus ellenzéki párthoz viszonyítjuk magunkat, nem velük foglalkozunk, hanem az emberek problémáival. A Fidesszel és a Jobbikkal semmilyen együttműködés nem lehet.

A problémákat kellett megmutatni a nyilvánosság számára, hiszen a kormány szerint ezek nem is léteznek: a 4 millió ember szegénysége, az MNB ügyek, az ESZOSZ károsultak ügye, stb. Követelésünkre visszaállították az üzletek vasárnapi nyitva tartását. Kialakulóban van a partnerség a civil társadalommal, eleinte távoltartottak minket, azután odaengedtek a rendezvényeikre, most már a kérésükre fel is szólalunk.

Július 1-én lesz az egészségügyiek tüntetése a Parlament előtt, amin mi is részt veszünk. Segítettük Kész Zoltán népszavazási aláírásgyűjtését az állami cégvezetők bérplafonjáról, a 190 ezer aláírás többségét mi gyűjtöttük össze. Most fejeződik be a földügyi aláírásgyűjtés, amiből már népszavazás lesz. Több fontos időközi választáson a saját vagy közös jelölt adott alternatívát a kormánnyal elégedetlenek számára (Újpest, Veszprém, Salgótarján). Munkát, kenyeret, tisztességes béreket követelünk mindenkinek.

232 ezer aláírás gyűlt össze a földügyben, ebből Budapesten 55 ezer. A késő őszi népszavazás nem csak a földről szól majd, hanem az Orbán rendszerről is. Ezt magunk is tapasztaltuk gyűjtés közben, sokan mondták, hogy bármiben segítenek, ami az Orbán rendszer végéhez vezet. Időnként az volt az érzésem, hogy néhány küldött nem olvas beszámolót, nem olvas programot. Olyan kérdéseket tettek fel a következő időkre, amikre például Tóbiás pályázata vagy a kongresszusi politikai dokumentumok választ adnak.

Mivel az előzetes személyi találgatásokról bőven olvashattunk, hallhattunk, itt csak röviden az eredmény. Az Országos Elnökség elnöke Molnár Gyula lett, helyettese Gőgös Zoltán, alelnökök: Gúr Nándor, Nemény András és Ujhelyi István. Tagok: Bangóné, Borbély Ildikó, Bárány Balázs, Gurmai Zita, Heringes Anita, Király József, Korózs Lajos, Molnár Zsolt, Tüttő Kata.  A Választmány elnöke: Hiller István.

Négy dokumentumot is elfogadtunk, ezek az emberek problémáiról, azok megoldási lehetőségeiről szólnak. Az Európai Unió melletti elköteleződés kinyilvánítása aktuális a brit népszavazás után és Orbán pávatáncos viselkedése miatt is.

A „Vissza a földet, azoknak, akik megművelik” az őszi népszavazásról szól. Konkrétan a földet állami tulajdonban kell tartani – és visszavenni az elosztogatott területeket –, mert akkor tudja az állam szabályozni a használatát és valóban megtartani magyar tulajdonban. A falun élőknek ez az egyetlen munkalehetőség. A városokban élőknek az sem mindegy, hogy mennyibe kerül az élelmiszer. A népszavazás a rablás lezárást követeli, elég volt az Orbán rendszerből.

A „Magyar egészségügy helyzete és a lehetséges megoldások” irányokat tűz ki a szakmai egyeztetés részére. Néhány, a legfontosabb célok közül:

• a beteghez kell szólni, az egészségügyben dolgozók bizalmának elnyerése mellett.
• a szolidaritás, az igazságosság és a hozzáférés esélyegyenlősége az új gondolkodás alapja.
• az oktatással együtt legyen kiemelt kormányzati feladat az egészségügy, beleértve az alapellátás és szakellátás működését, a dolgozók fizetését és szakmai biztonságát.
• a bigott államosítás helyett változatos tulajdonformák kellenek: önkormányzati, magán és vegyes is.

Ezek végrehajtásához mielőbb ügyvivő kell, aki összehangolja az MSZP ilyen irányú tevékenységét, a nyilvánosság előtt reagál a mostani kormány elképzeléseire és alternatívákat fogalmaz meg az ágazat érdekképviseleteivel, civil szervezetekkel közösen. Egy szakmai kabinet segítse ezt a tevékenységet, amiben részt vesznek párton kívüli szakemberek és civil szervezetek.

A „Mindenki Magyarországa, közmegegyezést!” már egy szélesebb útitervről szól. Az egész 3 oldal fontos, de mégis kiemelve a legfontosabbakat:

• együtt akarunk működni minden magyarral, aki 2018-ban közmegegyezésen alapuló új, demokratikus és szolidáris köztársaságot akar;
• vállaljuk a 150 éves magyar munkásmozgalom nemes hagyományait, tanultunk a tévedésekből, tragédiákból;
• igazságosabb társadalmat akarunk, ahol mindenkinek biztosítva van a munka, a lakhatás és a méltó megélhetés;
• ezekhez szövetségeseink a harcos szakszervezetek, a szociális, a környezetvédő és egyéb civil mozgalmak, a szülői közösségek, fogyasztóvédelmi szervezetek, vagyis minden jószándékú állampolgári önszerveződés;

Az útiterv ajánlat minden együttműködésre kész politikai, társadalmi és szakmai szervezetnek, állampolgárnak;

• támogatjuk a helyi – falusi, kerületi, városi – mozgalmakat, akikkel nemcsak helyi, de országos együttműködés alakítható, a közvélemény szemében kormányzásra alkalmas politikussal;
• nem felülről eldöntött választási szövetség kell, hanem a helyben szerveződő, alulról felépülő társadalmi koalíció;
• támogatjuk a helyi társadalmi koalíciók bázisán történő előválasztást, miniszterelnök-jelölt, képviselő-jelöltek, polgármester jelöltek kiválasztására;
• az új Országgyűlés az alakuló ülésén tárgyalja meg az új Alkotmányt, az elfogadása után népszavazás erősítse meg, ezen az alapon alakuljon a kormány, az Országgyűlés tekintse lejártnak a korábbi közjogi funkciók betöltését és válasszon új tisztségviselőket;
• legyen új választási törvény, a következő választás már ezen az alapon történjen;
• az elfogadásra kerülő kárpótlási törvény kártalanítsa a 2010 és 2018 közötti jogsértések áldozatait, vonják felelősségre az erkölcstelen intézkedésekért felelős politikusokat és jogtalan haszonélvezőket;

A magyar nép felemelkedésének programja:

• rehabilitálni kell a demokratikus értékeket és alapjogokat, beleértve az egyéni jogokat, a társadalmi szolidaritáshoz szükséges gazdasági, szociális és kulturális alapjogokat;
• intézkedni kell a gazdaságpolitika hitelességét biztosítására;
• rugalmas, nyitott, EU-fókuszú gazdaság kell, a vállalkozások potenciáljára alapozva, átlátható, korrupciót visszaszorító módon;
• esélyt kell adni a leszakadóknak, reménytelen helyzetben lévőknek a szegénységből, a képzetlenségből, a munkanélküliségből való kiszabadulásra;
• szociális biztonság alkotmányos joga, társadalombiztosítás, nyugdíjbiztosítás, gyerekes családok védelme,
• hatékony pénzbeli ellátások, segítő szolgáltatásokkal, krízismegelőző tanácsadással;
• megnövelt álláskeresési időtartam és összeg;
• 100 ezer Ft nettó minimálbér, 50 ezer Ft minimális nyugdíj, közalkalmazotti-, egészségügyi- és oktatási dolgozók, diplomások béremelése;
• érdekegyeztetési intézmények, kollektív szerződések, jogi keret helyreállítása az érdekeltekkel közösen;
• új közteherviselési rendszer, társadalmi járulékok és szolgáltatások kapcsolata, progresszív szja, tőkejövedelmek teherviselése, áfa csökkentés, benne az alapvető élelmiszereknél 5 %-ra csökkentése;
• egészségügyre fordított közpénz növelése, alapellátás, szakrendelés és kórházak helyzetének javítása, ellátás biztonsága, általános és kötelező egészségbiztosítás;
• közoktatás rendszerének felülvizsgálata a szakmával, minden gyerek tanuljon meg írni, értően olvasni, számolni, számítógépet kezelni, idegen nyelven írni, beszélni és sajátítsa el az együttműködés alapkészségeit, 18 éves korig tartó tankötelezettség.

Ez már olyan jövőkép, amiért érdemes tenni is!

Gergely József