A mi Erzsébetvárosunk

Rákóczi út 30.

2016. január 06. - amier

A Grünwald Mór által tervezett és 1898/99 között építtetett Kerepesi úti (ma Rákóczi út) ház homlokzat-kialakítása egyedülálló szecessziós/premodern alkotás (volt). A Nagydiófa és Nyár utcák közötti teljes háztömböt elfoglalja (Rákóczi út 30., Dohány utca 27., Nagydiófa utca 1., Nyár utca 2.), szemben a Rókus kápolnával.

rakoczi30r.jpg

Az előtérben a Rókus Kápolna előtti villamos-végállomás látható, az akkori 2-es járat megszüntetése előtti napokban, 1941 júniusában. Mögötte baloldalt a Grünwald-házként ismert Rákóczi út 30. egy részlete. (Nagy Zsolt Levente gyűjteményéből, valószínűleg a BSZKRT fotósai készítették)

A II. világháborúban súlyosan megsérült, s bár a díszítmények jó része túlélte a háborút, de ahelyett, hogy megőrizték volna ezeket, inkább eltüntették, így az új, Detre Pál tervei szerint elkészült Rákóczi úti főhomlokzat már csak arányaiban és tömegében emlékeztet az eredeti kialakításra. Másban nemigen. A Fővárosi Tanács rendeletére ráadásul az épület földszintjét és mezzanin szintjét 1957-ben átépítették és árkádosították Szőke Károly tervei szerint, ekkor került ide egy önkiszolgáló illatszerbolt is. Azóta kisebb-nagyobb boltok váltogatják egymást.

rakoczi30ma1.jpg

rakoczi30ma2.jpg

Grünwald örökösei 1942-ban adták el a házat az Országos Társadalombiztosító Intézetnek (OTI), akik az 1948-as államosításig birtokolták az ingatlant. Az épület első emeletén 1901 óta működött a Magyar Királyi Posta és Távíró Tisztviselők Kaszinója, amelyet 1945-ig mindenki csak Postás Kaszinóként ismert. Az államosítást követően itt alakult meg a Műcsarnok kezelésben működő Fővárosi Népművelési Központ, amelyben 1947-től különböző képzőművészeti kiállításokat rendeztek. Az ekkor már Fényes Adolf teremnek hívott lakásban csak azok rendezhettek tárlatot, akiket valamilyen oknál fogva, legtöbbnyire – az akkori megfogalmazás szerint – „műveik jellege miatt" a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban nem állíthattak ki (pl.: Kassák Lajos, Makrisz Agamemnon). A kiállítótér az 1989-es rendszerváltást követően Árpád néven működött tovább 2003-ig.

Lásd még: Múltidéző - Grünwald ház

A Fővárosi Levéltár adatai szerint korábban a telken egy földszintes ház állt, amelyet 1835-ben bővítettek ki kétemeletesre. A munkálatokat Imrédy (Heinrich) Ferenc vaskereskedő megbízásából Kasselik Ferenc végezte el. Az építtető testvérének Heinrich Alajos unokája, Heinrich Ferenc vaskereskedő 1871-ben ismét átalakítatta a földszintet Schusbeck Pál terve szerint. Grünwald Mór építész miután megvette és lebontatta a Heinrich-házat, Kósa Zoltán építésszel közösen készítette el annak a bérháznak a terveit, amelyet itt építettek fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr218246234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása