Az „Operatív_törzs” sorozat első 36 részében zömmel azt mutattam meg, hogy a koronavírusra hivatkozó kormányzati intézkedések miért nem járultak hozzá érdemben a járvány csillapításához.

Többszörösen hozzájárultak viszont "Mészáros Tiborcz" anyagi gyarapodásához, ellenzéki többségű önkormányzatok bevételeinek fideszes többségű közgyűlésekbe átcsoportosításához, az ellenzékinek mondott pártok anyagi ellehetetlenítéséhez stb. stb. — csupa olyan politikai akcióhoz, amelyek célja a hajbókolók, a "nemzeti együttműködők" jutalmazása és egyúttal a Magyarbasival együtt nem működők anyagi ellehetetlenítése volt. Márpedig — amint ezt magától Kásler Miklóstól tudjuk — a politikai akciók kártéko- nyak, mert feszültséget keltenek. Mint ő például, minden mondatával.

Az indítékok közt nem ritkán ott volt a személyes ellenszenv, illetve érdekellentét. Mi más is lehet alkalmasabb az ilyen konfliktusok "megoldására", mint egy gyakorlatilag korlát- lan és ellenőrizetlen hatalmat adó felhatalmazási törvény?

A kórházi ágyak 60 %-ának kiürítésével szintet léptünk. Tolószékes nagyapák kerültek az utcára, kemoterápiázott leukémiásokból húzták ki az infúziót, és mindezt azért, mert a felhatalmazási törvény megadja a lehetőséget, hogy a kormány eltekinthessen "egyes" törvények betartásától, de nem mondja meg, melyek ezek az "egyes" törvények. Tehát mindegyiktől eltekinthet — így attól is, amely a súlyos betegeknek megadja a kórházi ápolás jogát. Ez a járvány elleni védekezés kulcsemberének mondott Merkely Béla szerint egy hadgyakorlat, és úgy is vezényelték le.

A szóhasználat nem véletlen. Merkely főnöke szerint (amint ezt már idéztem és valszeg még fogom is) "nagyon nagy katonai akció kellős közepén vagyunk". És hát a katonai akcióban nem azok az áldozatok, akik útjukra indítják a gépeket, hanem azok, akiket kibombáznak a kórházakból. Mivel ez még gyakorlat, nem bombázzák, "csak" kitolon- colják őket. Nem most azonnal halnak meg, hanem csak hónapok–évek múlva, ahogy állapotuk leromlik.

Ezzel járulékos hatásként megemelik a következő egy-két év halálozási arányszámait, tehát azokhoz képest a vírusos időszak nem is látszik majd annyira kiugrónak.

A statisztika javításának ára tehát pár száz – pár ezer emberi év. Azok az évek, amelyekkel az így kiebru(g)daltak élete megrövidül. Ez sem személyes ellenszenv nélküli döntés: 1993-ban a kampány elején, amikor a Fidesz népszerűsége 30 % fölött tetőzött, Orbán egy őszinte pillanatában ezt a jelmondatot találta ki: "Nem hagyhatjuk, hogy a múlt felfalja a jövőt!" (Elég érdekesen hangzott ez a Liberális Internacionálé akkori alelnökétől; többen meg is ütköztek rajta.) Aztán 10 %-kal végzett, és ráébredt, hogy az aktív választók többsége nyugdíjas. Úgyhogy most a 13. havi nyugdíj visszaállítását ígéri. Persze csak fokozatosan — abban az ütemben, ahogy a kórházakból hazapateroltak meghalnak.

Komoly felháborodást e sorozat előző részével sikerült kiváltanom, amelyben bemutattam, hogy vannak olyan országok, amelyekben ezt a védekezős dolgot jól csinálják. A felháborodók kikérték maguknak, hogy Magyarországot más országokhoz merészelem hasonlítani, elvégre Magyarországtól minden ország különbözik (Izland is, Hong Kong is, Ausztria is, Csehország is stb.). Magyarország egyedi.

Be kell valljam, a felháborodóknak részben igazuk volt: Magyarország valóban egyedi. Csak éppen nem az ő szempontjaikból (lakosságszáma, népsűrűség stb. stb.). Eljárásaink egyediek.

Magyarország a világ egyetlen olyan országa, amelyben a járvány nem közegészségügyi, hanem katonai ügy. Amelyben operatív törzset állítanak fel egy tucat akciócsoporttal, ka- tonai parancsnokokat neveznek ki a kórházak élére és hadgyakorlatot tartanak azokban. Ha máshol így tennének, ott sem jutna védőfelszerelés az orvosoknak (nem férne be a katonai parancsnokoktól).

Nem tudom, hallottátok-e, de Magyarországon május 3-án fog tetőzni a járvány. Délután 3 óra tíz perckor. És ez parancs. (Úgyhogy utána napról napra kevesebb tesztet csinálunk.)

*

— Hallotta? Januártól a nyugdíjasok már a pirosban is átmehetnek a zebrán!
— Eeegen. Aztán jövőre már kötelező lesz...

Fügedi Ubul