Túl — jóval túl — a hetvenen, nincs időm sokat foglalkozni olyasmivel, amire már nem tudok hatni, legfeljebb szemlélni tudom. Ezért most utoljára leírom, amit gondolok hazánk új megmentőjéről. Nyilván nem rendelkezem a fiatalok lelkesedésének, sem a szentimentális kedves, idős nénik rajongásának képességével. Így azt tudom felfogni az értelmemmel, amit látok.

A teljesség igénye nélkül:

• Adott egy ember, akiről semmit sem tudunk, amíg ki nem derül, hogy évekkel ezelőtt felvette a feleségével, aktuálisan az akkori igazságügyi miniszterrel folytatott bizalmas beszélgetését. Később, amikor már elváltak és ezért, vagy másért, nem tudni, meg- szűntek a jól fizetett állami, vagy aközeli állásai, rájött, hogy most leleplezi a korrupt kormányt. Legott közre is adta a felvett anyagot, majd az ügyészségen is járt, ahol bejelentette, hogy lesz még súlyosabb "bomba hír" is — erre még ma is várunk. A Partizán riportere fel is tette a kérdést: vannak- e politikai ambíciói. Határozott nem volt a válasz.
• Aztán lettek. Az EU választásig már nem volt idő pártot alakítani, ezért talált egy pár- tocskát, amiről addig a kutya se hallott, és bejelentette, hogy a párt elindul az EP és az önkormányzati választáson. Nem, nem ő lesz a párt elnöke, szerényen csak alelnök marad. (Nem írom le a Tisza párt történetét, bárki utána nézhet az interneten. Érde- mes.) Azután új választás volt a Tiszában, ahol hogy-hogy nem, mégis ő lett az elnök.
• Megáradt a Tisza. MP — aki immár politikus — meghirdeti politikájának egyetlen ideológiai tartalmát: se Orbán, se Gyurcsány. Sokan abban reménykedtek, hogy erre a kiáb- rándult fideszesek nagy tömegben fognak átszavazni a Tiszára. No de miért tennék? Ők eddig is azért szavaztak a Fideszre, mert számomra érthetetlen okból, de elégedettek voltak vele. Végül is nagyon magyar, nagyon békeharcos, és választás előtt még bőkezű is. Az ellenzéki szavazók — nos, ők persze nem voltak elégedettek az ellenzékkel, mert azt se tudták, ki az ellenzék a Mi Hazánktól az MSZP-ig terjedő ská- lán. Hol összefogtak, hol egymásra licitáltak, hogy ki a legnagyobb kicsi. Az eredmény: a Tisza megjelenésével a már-már kialakuló ellenzék szinte nullává zsugorodott. Felteszem a régi-régi kérdést: ez kinek az érdeke?
• A Tisza választások előtti kampánya valóban profi és nagyszabású volt. Nem az elavult óriásplakátos, szórólapos, TV reklámos, hanem a közösségi médián és a személyes megjelenésen alapuló kampány. Ez nem egy emberes munka. Nem is egy maroknyi, lelkes amatőr munkája. E mögött profi csapat és komoly pénz van. Olyan, amit nem lehet néhány hét alatt a semmiből előteremteni. Egyszer talán megtudjuk, ki, vagy kik állnak a Tisza mögött. Van sejtésem, de az olvasóra bízom, hogy találgasson.
• A bomba elmaradt. A politikai program bemutatása elmaradt. Maradt a "se Orbán, se Gyurcsány". A fent említett lelkes fiatalok, meghatottan rajongó hölgyek és a "valaki, mindegy ki, de jöjjön már" típusú reménykedők ennek ellenére nagy számban sza- vaztak mind az EP, mind a fővárosi önkormányzati választáson a Tiszára és MP-re. Volt nagy öröm és hejehuja. Az elnök bejelenti, hogy nem megy az EP-be, itthon van dolga, rendbe hozni mindent, amit az elmúlt századok elrontottak kis hazánkban. Volt azon- ban egy szavazás — konzultáció? — ahol a kérdés kb. ez volt: "ugye mégis az EP-be menjek?". És hát a nép szava isten szava — átvette az EP mandátumát.
• A fővárosi testületben a Tisza nem alakít senkivel közös frakciót, nem vállal bizottsági tagságot, semmilyen funkciót. Azaz semmilyen felelősséget. Viszont fenntartja, hogy se Orbán se Gyurcsány (bocs, tudom, hogy unalmas, de ez van). Úgy tűnik fő felada- tának a fővárosi közgyűlés munkájának ellehetetlenítését tartja. Elvonná a választáson győztes Karácsony valamennyi jogkörét, nem szavazza meg az egyébként az elmúlt években a kormányzati ellenszélben is működő városvezetés sikeres főpolgármester-helyetteseit, közülük egyet se és ez még csak az eleje, hiszen az új testület még fel se állt. Talán el akarja érni, hogy a főpolgármester és ezáltal a fővárosi önkormányzat megbukjon — és ez kinek az érdeke?
• Ott volt a gáton (mindenki ott volt), szóvá tette az egészségügy, az oktatás siralmas helyzetét (mindenki szóvá tette), ostorozta a korrupciót (mindenki ostorozta) és így tovább — a sokszor semmi is csak semmi.

Nem szeretnék jós lenni, nem vonok le tanulságot se. Azt szeretném, ha aki elolvasta ideáig gondolkozzon el: MP vajon kinek az érdeke?

Demeter Tamás

P.s.: Nem látom a jövőt, és nem gondolom, hogy jelen állapotában bármelyik ellenzéki erő le tudná váltani a Fideszt. Csak tényeket írtam, amikből én azt vontam le, hogy a MP jelenség vagy lufi, vagy jól felépített eszköz a baloldali ellenzék teljes amortizációjához.