A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint a férfiaknál 403 ezer, a nőknél 335 ezer forint volt tavaly a bruttó átlagkereset, átlagosan 7,7 százalékkal nőttek a fizetések tavaly. (444.hu) 

Az átlag csak és kizárólag az ún. normál, azaz Gauss-típusú eloszlásokban a várható érték mérőszáma. Egyéb szimmetrikus, de a haranggörbénél laposabb vagy csúcsosabb eloszlásokban statisztikai hatékonysága 22 %-ig csökkenhet. A jövedelmekhez hasonlóan aszimmetrikus eloszlásokban alkalmazni röhejesen primitív módszertani hiba. Aki ilyes- mit csinál, az vagy fogalmatlan, vagy lelkiismeretlen csaló.

Hazug minden olyan statisztika, amelyben összeadjuk a gazdagokat a szegényekkel, és az így nyert összeget elosztjuk a lakosság lélekszámával.

Ez a szép mondat azt az általános (a statisztikában Pick-tételnek nevezett) igazságot fogalmazza meg, hogy több parciális várható értéknek nem okvetlenül van közös várható értéke (tehát ha egy kalapban fekete és fehér nyulak vannak, akkor vagy feketét húzol, vagy fehéret, de semmiképpen se szürkét).

Az idézet egyébként szakdolgozatból való; a XIX. század végén egy bizonyos Vlagyimir Uljanov nevű diák a körzeti zemsztvo-statisztikákat elemezve bukkant erre a csaknem egy évszázaddal később bizonyított összefüggésre. Az illető később Lenin néven vált híressé — sajnos nem erről.

Éppen ezért a társadalomstatisztikában a Lajtától nyugatra ún. mediánjövedelmekről beszélnek. A különbség érzékeltetésére:

Ha a mintánkban van egy helyettes államtitkár 2,5 millióval és hét minimálbéres egyenként százezerrel, akkor összesen havi 3,2 millió forintot keresnek.
* ebből az átlagbér havi 400 ezer, és mi világgá kiálthatjuk, hogy milyen jól él az átlagmagyar;
* ugyanebből a mediánbér 100 ezer, és mi világgá kürtölhetjük, hogy milyen jól él a helyettes államtitkár, miközben a legtöbb magyarnak kilóg a segge.

Zárjuk felindulásunkat egy másik idézettel: amint ez köztudott, a világon Churchill mondta a legtöbb olyan dolgot, amit nem ő mondott. Mint például azt is, hogy:

Csak az olyan statisztikának hiszek, amelyet személyesen hamisítottam meg.

Fügedi Ubul

P.s.: Az átlag a jövedelem mérőszámának nem alkalmas. Úgy vélem tök mindegy, hogy hol van a módszertani hiba (az adatfelvételben vagy az értékelésben); a közölt eredmény nem jellemző semmire — csak a közlő lelkiismeretlenségére.