Jó estét, jóestét. És hogy ne mindig csak a koszról, zajról, mocsokról meg az ordibálva vonuló brit bandériumokról essen szó: szépen megújult az Akácfa utca 45. szám alatti ház homlokzata. Megjegyzem, a Kispipával pontosan szemben álló négyemeletes bérházra már igencsak ráfért a felújítás, korábban a rengeteg, jelentősen sérült díszítmény mellett még az '56-os, vagy világháborús belövések nyomai is látszottak az omladozó homlokzaton.

(A képet az Élhető Erzsébetváros csoport oldalára tették fel, a régebbieket meg mi bányásztuk elő. Nagyobb méretben az fb-oldalunkon nézhetők meg.)

A mostani képen nem látható a valaha szebb napokat látott faunfej-díszes, faragott fakapu. Remélhetőleg azt is felújítják, mielőtt visszakerül a helyére. Ugye visszakerül?...

Az eredetileg ezen a telken álló földszintes lakóházat (akkori cím: Terézváros, Akácfa utca 37/193) 1863-ban az akkori tulajdonos, Wacha Ignácz pesti kalaposmester Senger János építőmesterrel kibővíttette, majd két évvel később Hild Károly tervei szerint az udvar felé is megtoldották. A telek 1898-ban már Altmann Ignác ügyvéd tulajdonában volt, aki a raj- ta álló ház lebontása után – Déry Attila építészettörténész a kerület épületeiről írt mono- gráfiája szerint – 1898/99-ben felépíttette négyemeletes eklektikus bérházát. Azonban hogy ki tervezte, építette, nem tudni, erre nézvést nem őriz adatot a Fővárosi Levéltár.

Déry adatainak némileg ellentmond, hogy a Mikszáth Kálmán főszerkesztette Országos Hírlap 1898. szeptember 25-i lapszáma arról tudósítja a nagyérdeműt, hogy az ingatlant Feltmann (Altmann?) Ignácz és neje 51 000 forintért eladta Relle Mátyásnak. Aki – a Magyar Székesfőváros 1900. december 24-i értesítője szerint – a telekre egy négyemeletes bérházat építtetett 252 000 koronáért.

Hogy mi az igazság, nem tudni. De a ház szép lett az Akácfa utcában.