A mi Erzsébetvárosunk

645. Rejtő gondolat-köve

2017. április 03. - amier

“– Uram! A késemért jöttem!
– Hol hagyta?
– Valami matrózban.” 

Erzsébetvárosban javaslatomra elkészült és 2017. március 29-én átadásra került Rejtő Jenő 112. születésnapján az őt és egy gondolatát megörökítő Gondolat kő a róla elnevezett utcában a Magyar Színház előtt. Az Önkormányzat részéről részt vett dr. Vető Marietta alpolgármester asszony, akivel a Gondolatok kövét átadva a közösségnek együtt vágtuk át a díszes szalagot, valamint Benedek Zsolt önkormányzati képviselő, a Pénzügyi és Kerület- fejlesztési Bizottság elnöke. Az átadási ünnepséget követően Rejtő szülőháza udvarában a részvevők kabaréjelenetek pazar műsorát hallgatva emlékezhettek P. Howardra.

rejto_gondolatko1.jpg

Ez a Gondolat kő immár a harmadik. Az első Szenes Hanna (Kaczvinszky Barbara kezdeményezésére), a második Carl Lutz és most a harmadik P. Howard szellemiségét kíséri a jövőbe.

rejto_gondolatko2.jpg

Ki volt Rejtő Jenő? Ez most tényleg kérdés? Nem, nem Ő Fülig Jimmy. Csorog a könny a nevetéstől, ha rá gondolunk. Reich Jenő, más néven Rejtő Jenő, más néven P. Howard könyvei a mai nap is garanciát adnak arra, hogy olvasói a jelen világról megfeledkezzenek, miközben könnyed módon feltölthetik szellemi akkumulátoraikat. Erzsébetvárosban a Szövetség utca 22. szám alatti házban született, 1905. március 29-én. A Kertész utcai községi Polgári Fiúiskola diákjaként kezdi iskolaéveit. Ökölvívó edzésekre jár, megtanul franciául, és jelentkezik színésztanulónak Rákosi Szidi színitanodájába.

Színész karrierje rövidre sikeredett, a Király Színházban néma sebesülthordozóként leejti színésztársát, aki valódi sebesülésekkel ugyan, de megúszta, Rejtőnek mennie kellett. És ment. 23 évesen nyakába vette Európát és légiósként Afrikát. Élményeiről a Pesti Naplóba és Az Újságba eljuttatott írásaival számolt be. 1930-ban tengernyi élménnyel visszatérve Budapestre megkezdte színpadi szerzői, forgatókönyv írói és írói pályafutását.

A Pesti kávéházakban a kor ismert művészeivel találkozik, és 1932-ben Nádassy Lászlóval közösen színpadra viszik a "Gengszteridill" bohózatot. Elindul Rejtő kabarészerzői pálya- futása, amelyet számtalan jelenet, színdarab, vígjáték, egyfelvonásos követ. 1936-ban jelenik meg első regénye a Nova kiadónál, amit a következő 3 évben még 13 könyv követ. Legnépszerűbb könyvei: Vanek úr Párizsban, a Csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány. Regényeinek bizarr fordulatai új mintát teremtet- tek, kiszólásai, gegjei évtizedek óta közszájon forognak. Rejtő neve ismertté vált. Salamon Béla pártfogásával a „Terézkörúti Színpad” háziszerzője lett. „Aki mer, az nyer” című zenés darabját 150 alkalommal adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével.

rejto_gondolatko4.jpg

Reich-Rejtő Jenőt sok száz sorstársával együtt munkaszolgálatra Ukrajnába viszik. A hivatalos dokumentumok alapján 1943. január 1-én hunyt el az ukrajnai Jevdokoban. 1999-ben posztumusz Erzsébetváros Díszpolgára, 2013-ban pedig posztumusz Magyar Örökség díjjal tüntették ki. 2001. október 19-től hivatalosan is utca örökíti meg Rejtő Jenő emlékét, ahol szülőháza falán emlékezik róla a mindenkori utókor.

Dr. Kispál Tibor, önkormányzati képviselő

Több kép, nagyobb méretben itt nézhető meg.

***

Egy 2008 novemberében elfogadott javaslat szerint a köztérre kikerülő kőtömb csiszolt felületére írják a térnek/utcának nevet adó személytől származó vagy egy róla megfogal- mazott idézetet, és a személy nevét, születési és halálozási dátuma. A kezdeményezés célja, hogy az alkotás a téresztétikai élményen túl az idézett gondolattal hozza közelebb a névadó személyt, nyújtson több ismeretet az arra járóknak.

A bejegyzés trackback címe:

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr312397503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

amier 2017.04.03. 19:34:06

Két fb-megjegyzés a poszthoz Fügedi Ubultól (feltesszük, ide is a téma fontossága miatt...):

1. A Vanek úr Párizsban egyáltalán nem tartozik Rejtő legnépszerűbb művei közé. Azért olyan pocsék, mint amilyen, mert nem is maga Rejtő írta, hanem lángolóan tehetségtelen örököse, akinek nem ez az egyetlen ilyen dobása — Rejtő neve alatt lényegesen több mű jelent meg, mint amennyit valójában írt. A cikk szerzője alighanem A 14 karátos autóra gondolhatott... Hasonképpen nem tartozik legnépszerűbb művei közé a Csontbrigád — aminek egyáltalán nem az a címe, hogy "A csontbrigád".

(A Csontbrigádot javítottuk.)

2. A szőke ciklon és A láthatatlan légió megítélése legalábbis vitatott — a főművek közül fájdalmasan kimaradt pl. Az elátkozott part és A három testőr Afrikában.
Rejtő úgy írt légiós regényeket, hogy a szerző állításával ellentétben sosem szolgált az idegenlégióban — miként hogy úgy írt vadnyugati regényeket (Gibson Lavery néven), hogy sosem volt cowboy.

Köszönjük. (a Szerk.)
süti beállítások módosítása