Az óvónőképző közvetlen szomszédja a római katolikus plébánia. Jóval a nagy templom előtt, 1881-ben tervezte pályázat nyerteseként Czigler Győző. Talán nem érdektelen, hogy a pályázatot a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben éppen Pucher József kezdeményezte, és ő tűzte ki a pályadíjat a végleges paplak és az ideiglenes templom tervezésére.

A külön VII. kerületi katolikus plébániát két évvel korábban választották le a teréz- városiról, azzal a deklarált céllal, hogy ez meg fogja gyorsítani a végleges nagy templom megvalósulását. Az egyemeletes neoreneszánsz plébánia vakolt homlokzatú, öttengelyes homlokzata a Rózsák terére néz. A falsík felületképzése a földszinten kváderezett, az emeleten finoman nútázott, erős osztópárkány, könyöklőpárkány és háromtagú főpár- kány tagolja. A középtengelyben nyíló kapubejárat aedikulás keretezése hangsúlyosan előrelép a homloksíkból, a dór pilaszterek tartotta gerendázaton ülő háromszögletű timpanon a könyöklőpárkány folytatása. A plébánia tagolása illeszkedik az óvónőkép- zőéhez: könyöklőpárkánya az ottani osztópárkányhoz csatlakozik és a két főpárkány azonos magasságban van, a kapubejáratok is hasonlóak. Így – bár a neoreneszánsz különböző irányzatait testesítik meg harmonizálnak egymással.