Az egyemeletes, neoreneszánsz iskola 1875/76-ban Pucher József tervei szerint, saját kivitelezésében épült – a Rózsák tere felé néző főbejárattal és a Péterfy Sándor utca felé néző (gazdasági) bejárattal. Az építtető az Országos Kisdedóvó Egyesület volt. Az épület egyik részében mindmáig óvoda van, mely Gróf Brunszvik Teréz nevét vette fel 1992-ben, de a Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium is itt működik. A ház falán tábla állít emléket annak, hogy 1876 és 1952 között itt működött az első magyarországi Óvónőképző Intézet.

Az épület első tervét felelős építőmesterként Ybl Miklós írta alá, és a mester munkatársa és barátja, Ney Béla készítette el. Ez a terv, habár megkapta az építési engedélyt, nem valósult meg. Az egyesület új tervet készíttetett Pucher Józseffel. Ezen az alaprajz alig módosult, a homlokzat viszont igen: a korábbitól eltérően franciás jellegű, a rizalitok manzárdtetős pavilonként jelennek meg.

Amikor Pucher egy évtizeddel később új szárnnyal bővítette az épületet, az egymáshoz a tér sarkán L-alakban csatlakozó régi és új épületrész csuklópontján Louvre-tetős sarokpavi- lont épített, így lett a ház a francia reneszánsz stílust felelevenítő historizáló irányzat egyik jelentős példája. (Kőfaragómunkák: Kelendorfer József és Woletz Alajos, mozaikburkolat: Depold Luigi, ólomüvegezés: Róth Zsigmond, szobordíszek: Szandház-testvérek.)

1874-ben még csak a Szegényház állt a téren, amikor az Országos Kisdedvédő Egyesület a fővároshoz fordult, hogy adjon telket gyermekkertésznő-képezdéje (azaz óvónőképző intézete) számára. Ez az egyesület ugyan csak az előző évben jött létre, de a következőben összeolvadt a Kisdedóvó-intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesülettel, amely akkor már több évtizedes múltra tekinthetett vissza. Ez utóbbi 1836-ban alakult, Brunszvik Teréz grófnő irányításával, aki 1828-ban az első magyarországi óvodát alapította Budán.

Az egyesület tevékenysége részben az 1849 utáni kedvezőtlen történelmi körülmények miatt — csak korlátozott lehetett. Az Országos Kisdedvédő Egyesület, amely a hanyatlás ellensúlyozására alakult 1873-ban, szintén rendelkezett saját képzőintézettel, sőt árva- házzal is. Telket abból a célból kért a fővárostól, hogy a kétéves képzésre bővítendő képezdét és a hozzá kapcsolandó internátust, valamint árvaházat közös épületben lehessen elhelyezni. Hamarosan megkezdődtek a tárgyalások a két egyesület fúziójáról, hogy a kisdedóvás ügyét egyeden nagy, országos szervezet hatékonyabban képviselhesse. 1874 júniusában megtörtént az összeolvadás, aminek eredményeként létrejött az Országos Kisdedóvó Egyesület, amely megörökölte elődszervezetétől a telekkérelmet.