És akkor most a hét végére a sok esse jó, meg asse jó után jöjjön valami örömteli, nézzünk valami olyat, ami jó lett, biztos van ilyen is. Nem is volt túl nehéz ilyet találni, ugyanis a téma a Madách téri rommező közelében hevert. Még valamikor a blog indulásának kezde- tén (2013 szeptemberében) nyafogtam egy csöppet, hogy a Károly körút 9-es számú háza elől elköltöztetett Apolló-szobor az új helyén – a Gerlóczy utca magasságában, a villamos sínek között – egy trehányul ott hagyott, lekaszált fűhalom közepén álldogált. (A Budapest Szíve program keretében oda került, még 2011-ben.)

Most, amikor legutóbb megnéztem a Madách teret (nem kellett volna), visszafele – majd egy év után – meglátogattam az emigrációba kényszerült szobrot, vajon most mi van vele. Nos: szép, rendezett terület, még mindig élő fák, díszkő és fű szemét nélkül, szóval egy szavam sem lehet. Mindezek ellenére: nekem a régi helyén akkor is jobban tetszett…