Most épp az önkormányzati törvényt. Úgy alakítják át pár hónappal (!) a választások előtt, hogy bármi legyen is a végeredmény, a Fidesz vigye Budapestet. Az ATV-ben tegnap este Kósa Lajos megerősítette – ma pedig Rogánnal együtt sajtótájékoztatót tartott – a HVG információit, miszerint valóban az önkormányzati törvény módosítását kezdeményezi a Fidesz. Az erről szóló törvénymódosítást hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek.

A változtatások legfontosabb elem, hogy megszűnne a pártlistás szavazás és helyette közvetlenül személyekre szavaznának. Az új közgyűlés is maradna 33 fős, de a jelenlegi listás rendszer helyett a 23 kerületi polgármester adná a testület nagyobbik részét, a fennmaradó 10 helyet kompenzációs lista alapján töltenék fel (a nem nyerő polgármes- ter-jelöltekre eső szavazatokból). További változás, hogy bevezetnék az önkormányzati választási rendszerben is a többes ajánlást – azaz, egy választópolgár több jelöltet is támogathatna az indulásában. A főpolgármester megválasztásának módja nem változna, továbbra is közvetlenül a budapestiek választanák.

Szerintük vicces... (Fotó: MTI)

Mindezzel több baj is van: egyrészt alkotmányellenes, másrészt ellentmondásossá teszi a képviselők feladatát, harmadrészt pedig minden eddigi választási rendszernél jobban torzít. (Erről sokkal részletesebben ír a Kettős Mérce, tessék szíves lenni elolvasni.)

Most itt röviden csak két dolgot emelnénk ki. Az egyik: a cikk szerint Fidesz arra hivatkozott az országgyűlési választókerületi rendszer átalakításánál, hogy egy korábbi Alkotmánybírósági döntés szerint meg kell szüntetni a választókerületek népességbeli aránytalanságát. Vajon fennáll-e ez a mostani tervezetnél, amikor az első kerületben 24 ezren, míg a XIII. kerületben 118 ezren dönthetnének majd, egyaránt 1-1 mandátumról? Ez az aránytalanság biztosan sérti a szavazategyenlőség elvét és így alkotmányellenes is.

Az aránytalanságon túl van más probléma is a rendszerrel. A szavazópolgárok ugyanis egy szavazattal két mandátumot adnának a választott képviselőknek, méghozzá két olyan mandátumot, melyeknek az érdekei ellentétesek lehetnek. Egyrészt, egy a kerület érdekei- nek képviseletére feljogosító mandátumot, másrészt pedig egy, a főváros érdekeinek képviseletére feljogosító mandátumot – írja a Kettős Mérce.

De mi van akkor, amikor a kerület érdeke ütközik a fővárosi érdekkel? Nézzünk egy helyi példát: kerületi polgármesterként azt várják tőle az itt egyre nehezebben élő és lakó választói, hogy szorítsa vissza a "bulinegyedet”, ne legyen minden házban kocsma. Fővárosi képviselőként meg azt várják el tőle, hogy fejlessze ugyanezt, itt "a kerületben legyen Budapestnek új, fiatalos imázsa.” Melyik mandátumát kell figyelembe vennie a képviselőnek? Hogy dönti el, mire szavaztak a választópolgárok?

A fentiekből látható – írja a Kettős Mérce –, hogy ha a Fidesz meghozza ezt a törvényt, akkor az Alkotmánybíróságnak mindenképpen meg kell semmisítenie azt, méghozzá korábbi, a mandátum fogalmáról, és a választókerületi aránytalanságról szóló döntései miatt. Ha viszont ez nem így történik, akkor Budapesten egy olyan rendszer jön létre, ahol reális, hogy a Fidesz egy döntetlennél is közel kétharmados többséget szerez.

***

A mai sajtótájékoztatóról: Rogán Antal szerint az új rendszerrel olcsóbb, egyszerűbb és demokratikusabb lesz a fővárosi közgyűlés az őszi önkormányzati választás után. Azt, hogy olcsóbb lesz a szisztéma, azzal magyarázta, hogy mivel a kerületi polgármesterek csak a saját tiszteletdíjukat vehetik majd fel, legalább 23-mal kevesebb fizetett politikus (sicc!) lesz Budapesten. Egyszerűbb is lesz a választás – mert az embereknek csak három szavazólapot kell kitölteniük – és demokratikusabb is, mert a fővárosi közgyűlés innentől kezdve nem a pártok delegáltjaiból fog összeállni, hanem olyanokból, akikről valamilyen formában a választók közvetlenül döntöttek.