1902 és 1904 között Höfler Ignác építette háromemeletes, felújított historizáló ház. Az itt található épületegyüttes a Piatnik család megbízásából épült. Igényes homlokzat faragott kőerkéllyel, különleges boltozatú kapualj, kovácsoltvas kapu.  A Piatnik-cég amikor Magyarországon kinőtte a Csengery utcai üzemet, 1903-ban itt a Rottenbiller utcában nyitott új gyárat, ahonnan a teljes magyar piacot ellátta.

Ezen a területen a Csömöri út és a Városliget közötti Istvánmezőn található telkeket 1849-ben Hermann Antal, bécsi kereskedő vásárolta meg közárverésen. 1867-ben Unschuld Ede tulajdonába került, majd 1868-ban több tulajdonosa lett a területnek Kutscher Keresztély, Linhardt József, Mellinger Móricz, Meitner Lipót, Rausch Pál, Singer Dávid, Stern Bernát és Trenchiner Hermann. 1869 márciusában a telket 8 részre osztották. Így jött létre az a telekrész, amely a mai 17. számú ingatlan területét kijelöli. 1869/70 fordulóján a telket Stern Anna keményítőgyáros vásárolta meg, majd tőle 1870 augusztusában Zwack József és társa kereskedő céghez került. 1872 októberében Siebreich Károly bécsi mérnök és építész vette meg, aki még ez évben felszólította a tanácsot a telek határainak pontos kijelölésére. Ekkor a területet a tanács szántóföldként tüntette fel.

1873-ban földszintes kerti lak építésére kért engedélyt Siebreich, melyet még ebben az évben és a rákövetkező évben is bővített, többek között jégveremmel és verandával. 1893 októberében ismét tulajdonosváltásra került sor, Helfer Adolf és Helfer Dávid által. 1895-ben vasraktár és két nyitott szín építésére kaptak engedélyt, mely földszintes toldalékként csatlakozott a már meglévő épülethez. Az akkori helyszínrajzon látható, hogy a telek hátsó részében helyezkedtek el ezek az építmények. 1901 augusztusában Piatnik Nándor és fiai cég vásárolta meg az ingatlant, mely egy házat és ahhoz tartozó udvart jelentette. A telken új gyárépületet alakítottak ki, majd 1938-ban a szomszédos lakóházat is megvásárolták az üzem bővítésére. A gyárat 1948-ban államosították, Játékkártyagyár és Nyomda néven működött tovább, és hozzácsatolták – többek között – Klösz György grafikai cégét, a Kogutovitz nyomdát, valamint a földrajzi intézet államosítása után alakult Offset Nyomdát.

Az egybevont vállalat 1974-től Offset és Játékkártya Nyomda néven működött, kártyát, játékokat, plakátokat, térképeket, naptárakat készített egészen az 1980-as évekig, majd a Magyar Posta tulajdona lett. Az 1990-as években privatizálták, s ekkor került a Guest Ltd. céghez, akik mindkét házszám alatti ingatlant megvásárolták. A 17. szám alatti épület rekonstrukciós munkálatait elvégezték, mely az épület századfordulós historizáló jellegét megőrizte, ahol lehetett visszaállította, így az épület egységét megtartva egy modern irodaház jött létre. Az udvaron északkelet irányban elnyúló üzemi helyiség, és a 19. szám alatti lakóház rekonstrukciós tervei elkészültek, ám kivitelezésükre még nem került sor.

***

A Piatnik-cég az előző századfordulón – a telek megvásárlásának idején – vált gyümölcsöző vállalttá, erős céggé az Osztrák-Magyar Monarchia területén, Több helyen működtek fiók- vállalatai, illetve európai számos országába exportálták jó minőségű termékeiket. A céget az 1819-ben Budán született Piatnik Ferdinánd alapította, aki 1835-ben Johann Gravatznál, majd 1839-ben Pozsonyban dolgozott. Innen útja Bécs felé vezetett, ahol Anton Moser kártyakészítő mester 1824-ben alapított cégénél üzletvezető- ként helyezkedett el. Moser halála után 1843-ban átvette a cég irányítását, s ettől fogva elindult a cég sikerének útja. (A Piatnik-cég alapítását az 1824-es dátummal jelölték meg, visszautalva, hogy végeredmény- ben egy már létező üzletet vettek át). 1882-ben fiai, Ferdinánd és Adolf is bekapcsolódott a munkába. A bécsi cég 1894-től volt jelen Magyarországon, majd több magyar céget is magába olvasztva a magyar és a közép-európai piacon monopóliumot szerzett magának.