Bár a negyed hosszanti főutcáit elsősorban korai polgárházak és előkelő bérházak szegélyezik, a keresztutcákra sokszor szerényebb, tisztviselők és munkások számára épült bérházak jellemzik. Ilyen ez a még az utcaszabályozás előtt épült (1892), körbeépített udvarú, kétemeletes munkáslakóház is.

A 11 ablakos egyszerű, lecsupaszított – mára már igencsak romos – homlokzat mögött napfényes udvar, a környéken ritkának számító növényzet rejlik.