Egy 1896. augusztus 12-én kelt adásvételi szerződés alapján Ney Lipót és neje, szül. Rothamser Nina tulajdonába került az ingatlan 29.500 forintos vételáron. 1896/97-ben itt építtették fel mutatós, kétemeletes neobarokk villájukat Mann József építőmesterrel*. A villa jobb oldali falán nyílik az oszlop- és címerdíszes kapubejáró és a gazdagon díszített, rozettás középrészű, kovácsoltvasrács-díszes kapu.

A villát az 1920-as évek elején Striker Gyula építési vállalkozó vette meg a család részére. 1927-ben a villa kertjében külön épületet emelt lánya, Szentpál Olga mozgásművészeti iskolája számára. Ez volt az első kifejezetten tánctanításra tervezett terem a fővárosban és itt alakult meg a Szentpál Tánccsoport. Az önálló tánctermet azóta lebontották, de a helyén álló épületben ismét iskola működik, az Állami Artistaképző Intézet diákjai járnak ide.

A fasori református templom és a Lövölde térre nyíló sarokbérház közé beékelődött villa oldalfalán tábla a századfordulón indult új forradalmi művészeti ág, a mozgásművészet kiemelkedő képviselője, Szentpál Olga (1895-1968) és férje, Rabinovszky Máriusz (1895-1953) emlékét örökíti meg. Felette látható az építés évszáma: 1897.

* Az 1896-ban készült engedélyezési terven Mann József építőmester nevét olvashatjuk. Elképzelhető, hogy Mann József tervezte az épületet, de valószínűbb hogy egy műépítész munkája, aki ezúttal nem írta alá a tervrajzokat. Mann József kivitelezőként jelen volt az 1890-es években több neobarokk lakóház építésénél, például a Bródy Sándor u. 10. számú Tauffer-palota (Schannen Ernő, 1892.), vagy a Sas u. 18. sz. bérház (Quittner Zsigmond, 1895.), illetve a Nagymező u. 19. számú bérház (Schannen Ernő, 1897.) munkálatainál.