Csak nem hagyott nyugton az előző poszt utolsó pár sora: „…most valamiért ugyan 5 vendéglátó helységet (ideiglenesen) bezárnak, de mennyi marad még ezen a csöppnyi területen: kettőszáz, háromszáz? Vagy még több?...” Így aztán hirtelen én is felbuzdulva előkerestem azt a 444.hu-s cikket, amelyből a bulitérkép is felkerült blogra, csakhogy kiderüljön, mi mennyi, mi hány. Az írás szerint 2014 őszén 284 szórakoztató- és vendéglátóhely volt a Király utca, Rákóczi út, Nagy- és Kiskörút határolta négyszögben.

Azóta ezen a területen még jópár kocsma, kávézó, stb. nyílt – és ha jól látom az előző poszt 2014-es térképen – az akkori számban nincs benne a Kertész utcán és a Körúton végig- húzódó kocsmák, éttermek sora. Mostanra – a KSH legutóbbi adatai szerint – a bulinegyed magvában 306-ról 565-re ugrott a szórakoztató- és vendéglátóhelyek száma. Na, a most váratlanul jött önkormányzati szigor ennyiből záratott be (ideiglenesen) ötöt, vélt vagy valósnak tűnő indokok alapján.

De van egy másik KSH adat is, mely szerint míg az évezred első évtizedében stagnált az erzsébetvárosi lakosok száma (2001-ben 64.137 fő, 2011-ben 56.093 fő, 2015-ben 54.129 fő), addig az utóbbi öt évben tízezernél is többen költöztek el. Egyúttal – a becslések szerint – a Nagykörúton belüli társasházak lakásainak 35-40 százalékában albérlők vagy – és ez a gyakoribb – hétvégi budapesti „mindent szabad” bulira érkező turisták élnek. Pedig tíz-tizenegy éve még úgy tűnt, hogy az elöregedő lakosságú, a közbeszédben akkor még zsidónegyedként emlegetett terület kellemes belvárosi környékké válik, ahová egyre többen költöznek majd. Hát nem vált kellemessé.

2002 nyarán a Kazinczy utca egyik bontásra váró épületének udvarán nyílt meg a Szimpla Kert, az első budapesti romkocsma. Pár évvel később már öt-hat hasonló hely működött a környéken, aztán 2010-re elszabadult a pokol. Azóta zaj, kosz, mocsok, és hömpölygő tömeg az utcákon.

Aztán az elmúlt években a prostituáltak, zsebtolvajok és drogdílerek megjelenése tovább rontotta az amúgy is rossz helyzetet, és ez végképp betette a kaput a környéknek. A megmaradt lakosság meg évek óta vívja – nem egyszer reménytelennek tűnő – harcát a kerület vezetésével, amely láthatóan nem akar, vagy csak egyszerűen csak nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel és az egyre elviselhetetlenebb (köz)állapotokkal.

Hát ennyit most így még egyszer a felbuzdulós bezárásról – és a nem vidám számokról.

Ja, eredetileg a Gozsdu-udvarban hétvégén történtekről akartunk volna írni, csakhát ez a számolgatás elvitte az időt meg a helyet. Így aztán csak röviden: hétfőn hozták le a lapok annak a két lánynak a történetét, akiket elmondásuk szerint cigány származásuk miatt csak kísérettel engedtek át a Gozsdu-udvar biztonsági őrei az épületegyüttes átjáró részén. A Gozsdu üzemeltetője kételkedik a történetben, a két sértett viszont bejelentést tett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Mindez történt a mára már bulinegyeddé avanzsált egykori zsidónegyed szívében. És ez enyhén fogalmazva is pikáns. (A részleteket meg tessék elolvasni itt, az Indexen.)

P.s.: A Klauzália tagjai kedden szerveztek egy találkozót azoknak, akik szeretnének érdemben fellépni a zajongó szórakozóhelyek ellen. Mint írják, a felmerülő problémák közt volt – az elviselhetetlen zaj mellett – a szórakozóhelyekkel kapcsolatba hozható kábítószer-fogyasztás és terjesztés, valamint az is, hogy a kora esti óráktól kezdve nem lehet parkolóhelyet találni a környéken. Első lépésként szeretnének egy lakossági meg- hallgatást az önkormányzatnál, ahol reményeik szerint lehetőség nyílna minden érintettet meghallgatni, és így keresni megoldást a helyzetre. De elhatározták egy demonstráció megtartását is a közeljövőben. Itt lehet csatlakozni az fb-csoporthoz.

***

A Gozsdu-udvar esetének iróniája, hogy 2013. október 1-jétől az önkormányzat pénzt szed a kerület körúton belül eső részén felügyeleti díj néven, ezt emlegetik a népek bulinegyed- adónak. A felügyeleti díj fizetésére kötelezett üzletek elméletileg így fizetik meg az éjszakai nyitvatartással együtt járó járulékos közbiztonsági és köztisztasági költségeket. Fokozott rendőri jelenlétnek azonban nyoma sincs, a takarítást meg az üzemeltetők végzik.

Ha végzik.

„A lakók nem sírnak a bezárás miatt, de csak törvényes eljárás megengedett.” 

Első blikkre úgy tűnhet, hogy az önkormányzat most hirtelen meghallotta és komolyan vette Belső-Erzsébetvárosban (a bulinegyedben, ha úgy tetszik) a lakók évek óta hangoztatott panaszát és lépett egyet szórakozóhely ügyben. Merthogy a helyzet már jó ideje elmérgesedett és elharapódzott a vita a lakosok és a vendéglátóhelyek között. Az itt élők normális, élhető környezetet szeretnének, a romkocsmák meg mostanra népszerű – bár többször kritizált – turistacélponttá váltak.

Most az önkormányzat építészeti irodája a lakóknak kedvez, ugyanis egy romkocsmát az önkormányzat határozata szerint 90 napra be kell zárni – írja a Pénzcentrum. A cikkben nem nevezik meg a helyet, csak annyi derül ki, hogy egy üres telken üzemel, melegkony- hával. Az önkormányzat a határozatában kifogásolta az ideiglenes épület méretét – a jogszabály szerint legalább 15 méter magasnak kellene lennie – és ennek a konténerekből felépített nyitott kerthelyiség nyilván nem felel meg. A másik probléma – szintén a határozat szerint – a konyha kéményének magasságával volt. (Megj.: a tulajdonos szerint az engedélyek kikérésekor is tudták a hivatalban, hogy nem megfelelő magasságú az épület, mégis megkapták az engedélyt, évekkel ezelőtt.)

Az építésziroda a lapnak nyilatkozva még két további indokkal árnyalta a képet:

1. a szórakozóhely nyílt terepen van, ezért a zaj intenzitása erős, ami fokozottan zavarja a környék lakóit,
2. és romlott a köztisztaság a nem rendeltetésszerű használat miatt (ezek az indokok nem szerepelnek a határozatban).

Az engedélyek évekkel ezelőtti kiadásakor azonban ezeket is tudnia kellett a hivatalnak, mégis kiadták az engedélyt, az engedélyeket. (A lap információi szerint ugyanis nemcsak egy, hanem akár öt kerthelyiség is érintett lehet az ideiglenes bezárásban – az előző indokok alapján.)

A Pénzcentrum megkereste az önkormányzatot, cikkük szerint azonban nehéz kiolvasni, milyen valós indokok állnak a hely(ek) bezárása és a nagyhirtelen felbuzduló önkormányzati szigor mögött. Főleg, hogy az önkormányzat évekig a füle botját sem mozdította a lakók folyamatosan ömlő panaszaira.

P.s.: Elhangzott olyan vélemény is, hogy az önkormányzat ezekkel a bezárásokkal most sem a lakóknak akar kedvezni, hanem az üres telkeket kívánja minél előbb, minél borsosabb áron értékesíteni. Ki tudja, de majd csak kiderül ez is. Meg csak úgy mellékesen az is, hogy most valamiért ugyan 5 vendéglátó helységet (ideiglenesen) bezárnak, de mennyi marad még ezen a csöppnyi területen: kettőszáz, háromszáz? Vagy még több?...