Úgy látszik nemcsak Józsefvárosban, hanem nálunk is „kiemel” a kormány: a Magyar Közlönyben június 3-án megjelent rendelet szerint ugyanis nemzetgazdasági szem- pontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a Városligeti fasor 9-13. szám alatti ingatlanon, az egykori BM Kórház területén megvalósuló Magyar Építészeti Múzeumot és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központot.

(Megj.: A beruházással összefüggésben így nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, valamint ilyen bejelentési eljárásnak sincs helye, azaz ezzel lehetővé teszik, hogy a beruházás eltérjen a  hatályos településrendezési előírásoktól.)

A Fasor és a Bajza sarkán húzódó, Budapest egyik legértékesebb telkén (hatalmas, 17 ezer négyzetméteres) álló épületeket 2014-ben még a Budapest Környéki Törvényszék- nek szánta egy rendelettel a kormány, de a 2016-ban átadni tervezett beruházásból az időközben elszállt költségek miatt nem lett semmi. 2017-ben aztán arról döntöttek, hogy ide költözhet a Magyar Művészeti Akadémia által fenntartott Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. Ez lett most nemzetgazdasági szempont- ból kiemelt jelentőségű beruházás.

Aztán majd meglátjuk ki által mi lesz belőle…

*

Az egykori BM Korvin Ottó Kórházat illetve utódját 2007-ben zárták be, az épületeket akkor kiürítették. Az egykoron szebb napokat látott épületek azóta üresen állnak és rohadnak. (A telken tizenkét, részben összekapcsolódó épület található, összes nettó szintterületük 25.452 négyzetméter.)

A Városligeti fasor 9-11. számú összevont telken két szanatórium áll, illetve állt, ezek szintén az egykori BM kórház épületegyütteséhez tartoztak. A 9. szám alatt 1896-ban dr. Herzl Manó egyetemi magántanár nyitotta meg 1897-ben sebészeti, belgyógyászati és nőgyógyászati Fasor szanatóriumát, amely Quittner Zsigmond tervei szerint épült. (Az eredetileg kétemeletes épületet iszonyatosan ronda emeletráépítéssel csúfították el az államosítást követő időkben.)

A 11. számú telekre Glück János építtetett 1886/87-ben egy emeletes vízgyógyintézetet Vezelka Venanto építőmesterrel, az emelet már Glück Ignác megrendelésére 1894-ben került a házra, melyet két évvel később 1996-ban még jelentősen kibővíttetett. Ekkor már Hidegvíz Gyógyintézet, majd Therapia Szanatórium néven működött.

A Bajza utca sarkán áll a Városligeti fasor 13. szám alatt 1892 és 1893 között felépült Grünwald-szanatórium,  azaz dr. Grünwald Mór női magángyógyintézete, amely Schannen Ernő terve szerint valósult meg – részben kétemeletes formában.