Bő egy hét múlva, augusztus 28-án hazánkba érkezik (bár van olyan hír is, hogy mégsem) Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, a nagy Oroszország elnöke, amikor is találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Akiről tudjuk, hogy nagy szabadságharcos, ha Brüsszelről van szó. Igen jóban van Putyinnal, már több olyan üzletet hoztak össze, amitől megroggyanhat a magyar gazdaság. De hát ezt mind tudjuk a médiából.

Nemrég olvastam Richard Shirreff  „2017: Háború Oroszországgal” című könyvét. A szerző nyugalmazott tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek korábbi főparancs- nok-helyettese. A könyvet 2016-ban írta, amikor 2017 közepe még jövő idő volt. A sztorit nem mesélem el – érdemes elolvasni – a lényege, hogy 2017 májusában Oroszország lerohanja a balti államokat (Észtország, Lettország, Litvánia). Mindhárom állam a NATO tagja, és a NATO kötelessége minden tagállamát megvédeni külső támadás ellen.

A NATO-nak sok tagja van – a könyv írásakor 28, ma már 29 – bonyolult politikai és katonai egyeztetési rendszerben megy minden fontos döntés. És egy megtámadott tagállam alapszerződésben mindenki által vállalt megvédése nagyon fontos döntéseket igényel. A szerző a könyvben minden tagállamról leszedi a keresztvizet, talán csak USA kap kisebb elmarasztalást. A politikai egyeztetések a nagyköveti tanácsban történnek, ahol a nagykövetek a hazai álláspontokat képviselik, mindegyik a saját tehetsége szerint teszi. A több fordulós döntéseknél a legrosszabb vélemény Görögországról és Magyarországról alakul ki.

Többször utalnak legmagasabb beosztású politikai és katonai vezetők arra, hogy a szigo- rúan titkos megbeszéléseken elhangzottak elég gyorsan eljutnak Putyinhoz. Ugyancsak szó van arról, hogy az oroszok nyugodtak, mert athéni és budapesti barátaik megvétózzák a számukra kellemetlen döntéseket. Az, hogy hol kell keresni az árulót, nincs leírva.

A szöveg összefüggéseiből lehet következtetni, hogy Athén vagy/és Budapest lehet.

A történet atomháború nélkül zárul, de a fejünk felett lebeg az a megítélés, hogy a legmegbízhatatlanabbak egyike Magyarország. És ez nem lehet mindegy számunkra. Még akkor sem, ha kitalált történetet olvasunk.

Gergely József