A telken 2006-ban épült fel ez az 5 emeletes, jellegtelen apartmanház. 2004-ben – igaz, hogy kiürítve – de még itt állt az egykori Szeleczky-mosoda. Szeleczky András János fehér- neműtisztitó üzlettulajdonos 1910-ben vásárolta meg Klaudus Lőrinctől az egyemeletes házat és indította be a földszinten, gőzmosó, kelmefestő és vegytisztító üzemét. Gőzmosodájának egyetlen cégérét pedig az épület alját díszítő gránittömbökbe vésette. 

A Szeleczkyék-család az emeleten rendezte be otthonát, a munka a földszinten, a mosó- mester irányításával zajlott, akinek két-három segéd dolgozott a keze alá, a vasalónők az épület szuterénjében dolgoztak. A húszas években még kályhán melegítették a vasalókat, később terjedtek el a kalanderek, a fűtött hengerként működő üzemi gőzvasalók. Aztán az ötvenes évek elején a Szeleczky-mosoda is állami tulajdonba került, de a kezelői jogot a Fővárosi Patyolat Vállalat kapta meg. Bár Szeleczkyék ekkor már nem laktak a házban, ekkor is voltak lakók az emeleten, akik furcsa mód a vállalatnak fizették a lakbért.

A kilencvenes évek elején az épület egymást váltó tulajdonosai közül az egyik tetőtér- beépítést végeztetett, majd jelentős haszonnal továbbadta az ingatlant, amelynek később több egymást követő tulajdonosa volt. Aztán 2004-ben még a falon olvasható Szeleczky név örökre eltűnt a Rottenbiller utca életéből...