Három utcára néző, 1999-ben épült hétemeletes kortárs modern irodaház a Wesselényi, a Kazinczy utca (Kazinczy u. 24/26.) és a Síp utca (Síp u. 21/25.) sarkán. A közel 14.000 négyzetméternyi irodaterülettel és 215 férőhelyes mélygarázzsal rendelkező három épületet Balázs György, Rombauer Gábor, Dienes Szabolcs és Iványi László tervezte, B-tömbjét 2013-ban modernizálták, ekkor kapta meg az irodaház a Central Udvar nevet.

A Wesselényi 16. szám alatti telken korábban egy 1882-ben id. Mandl Károly kötélgyártó megrendelésére épült háromemeletes bérház állt, itt töltötte gyermekkora java részét és tanári munkája kezdetét 1914-ig dr. Germanus Gyula világhírű keletkutató, orientalista. A sarokházat 1963-ban államosították, és itt alakították ki a Villanyszerelő Ipari Vállalat (VIV) központját.

A Síp utca 23. szám alatti telken Fuchs Keresztély dohánygyára állt, amely 1832-ben kezdte meg működését, mely 1842-ben már Magyarország egyik legnagyobb dohány- gyárának számított. Mivel 1850-ben bevezették az állami dohánymonopóliumot, a Fuchs testvérek eladták gyárukat a kincstárnak, de a kereskedelmi profilt megtartották. Magyar Királyi Dohánygyár néven 1851-ben kezdte el újra a működését az akkor 750 munkást foglalkoztató Síp utcai üzem. Az állam 1865-ben kezdett bele az Erzsébetvárosi Dohány- gyár első jelentős bővítésébe. Ekkor adták át ugyanis azt a kétemeletes átjáróházat, amelynek vége a Kazinczy utca 24-be futott bele.  

Az erzsébetvárosi Magyar Királyi Dohánygyár Rt. 1871-ben kezdett bele ismét egy nagyobb bővítésbe, Benkó Károly és Illés Antal tervei szerint ekkor építették fel az a hatemeletes épületmonstrumot a Síp utca 23. és a Kazinczy utca 24. között, amely 1997-ig jelentősen meghatározta a környék látképét. (A Kazinczy utca 24. helyén eredetileg egy 1844/45-ben Hild József építette 3 emeletes eklektikus lakóház állt, melyet a dohánygyár raktárává alakítottak át. Ez az épület a II. világháború során elpusztult.)

A Síp utca 25. alatti, 1997-ben lebontott lakóházat még 1898-ban építtette dr. Wieser Gusztáv ügyvéd. Ezt az ingatlant 1923-ban irodaházzá alakították át, amely a Rehberger Adolf és Társa Rt. cukorkagyárának volt a központja. Az államosítást követően ez a ház is a Villanyszerelő Ipari Vállalat (VIV) tulajdona lett.