Az önkormányzati választás izgalmai után (közben), más izgalmak, más hírek. Szombat délután kigyulladt egy raktárhelyiség abban a Kazinczy utcai házban, amely földszintjén a címben említett legendás kocsma található. Ezt 1987-ben nyitotta meg Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok, előbb Szent Jupát volt a neve a kenusok védőszentje után, csak később változott Wichmann kocsmájára.

(Régebben, ha jókedvében volt, gitározgatott is a törzsközönség szórakoztatására. Hogy manapság hogy van ez, nem tudom...) Sárközi Mátyás a helyről ezt írta a 2006-ban megjelent könyvében: "Cicomátlan, deszkapadlós helyiségben, gyalult faasztaloknál, félhomályban ül a söröző közönség, a terem akusztikája következtében iszonyú a zaj, beszélgetni csak megfelelő decibelszámmal lehetséges, ilyesféle lehetett hajdan az Orczy kávéház kakofóniája." (Sárközi Mátyás: A Király utcán végestelen-végig)

A kocsmának hely adó, kisméretű, klasszicista eredetű egyemeletes lakóház – talán egy korábbi épület átalakításával – 1903-ban épült az akkori tulajdonos, Rothauser Mór megrendelésére. Helyén állt eredetileg Schneider József híres-neves kártyafestő műhelye, ahol 1836-ban az első "magyar kártya" készült. Ennek emlékét ma egy 1996-ban állított tábla őrzi a ház falán.

Ami még érdekessé teszi, teheti a helyet: ez a ház volt a háború előtt a Teozófiai Társaság székhelye, így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy a kapun még ma is ott látható a társaság szimbóluma… A tüzet eloltották, senki nem sérült meg. Pár nap múlva nyit a Wichmann.