Közoktatásunk Hoffmann Rózsától Takaró Mihályig.

Kiragadott tézisek...

1. Implementációs gödör (magyarázata a szövegben): 2009 és 2015 között sehol máshol nem tapasztalt mértékben romlott a tanulók teljesítménye. A szövegértés 24 pontot zuhant, a funkcionális analfabéta tanulók aránya 18 százalékról 28-ra nőtt.
2. Folyamat: Az iskolarendszer bipolárissá vált; vannak a hátrányos helyzetűeket és vannak a fehér középosztály gyerekeit oktató iskolák. Nő a roma gettóiskolák száma; a felsőoktatásban továbbtanulók aránya bezuhant. A hátrányos helyzetű tanulók szegregációs indexe 2010 és 2018 között másfélszeresére nőtt. A hátrányos hátrányos helyzetű tanulók aránya a felsőoktatásba felvettek között 2017-ben már csak 1,1 százalék volt.

Ahogy a dolgok vannak: Radó Péter: tíz éves a törvény, ami lejtőre lökte a közoktatást.

Fügedi Ubul

*

Pont tíz éve, 2011. december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés a közoktatás minden szereplőjének, az iskolák, a pedagógusok, a gyerekek, a szakmai szolgáltatók és a piaci szereplők állami gondozásba vételéről szóló törvényt. Az akkori politikai kommu- nikáció szerint a törvény célja a nemzet felemelkedését szolgáló „köznevelési” rendszer megteremtése volt. (via Portfolio / Radó Péter, CEU Demokrácia Intézet, oktatáskutató)