Tizenöt ember kunyhóját semmisítették meg Kispesten. (Népszava) 

Ahhoz, hogy letartóztathassák, előbb hajléktalanná kell tenni

Az a hajléktalan, akinek nincs hajléka — még egy vacak kunyhója sincs. Ezért a nem kívá- natosnak tartott szegények kunyhóit lerombolják — nem hosszú évek óta és rendszeresen, hanem a hajléktalanságot szabálysértéssé minősítő tv. elfogadása után, de izibe.

Az, hogy erre nem a rendőrök és nem is a közterületfenntartók buzdulnak fel, hanem a Pilisi Parkerdő Gazdaság, nagyszerűen jelzi egyrészt a megnevezett szervezetek erkölcsi, másrészt a parkerdő "szakmai" színvonalát (amit egyéb ügyek miatt csak macskakörmök között tudok leírni).

Tudom persze, hogy ezeket a kunyhókat a most mindenükből kisemmizett szegények engedély nélkül építették — mint mások pl. a XII. kerületi és különösen randára sikeredett turult vagy a Terror Házának ún. pengefalát. Utóbbiakhoz mégse vonult ki senki, hogy le- bontsa őket – ott rondítják a városképet mindmáig. (Sőt, amikor lebontásuk szóba került, megvédésükre vonultak ki lelkes aktivisták – hol voltak ezek a polgárok most, a hétvégén?)

Akadékoskodók mondhatnák, hogy ellenpéldáim nem "lakás célú ingatlanok", és az egészen más ügy.

Nem más. Ahol jogegyenlőség van, ott vagy mindenki építhet engedély nélkül, vagy senki. De hogy analóg példánk is legyen: a Római-parton az ártérre engedély nélkül épített ingat- lanokat éppen most akarják ún. mobilgáttal megvédeni, több milliárdért. Csak a tervezé- sére több mint százmilliót tapsoltak el tavaly év végéig — pusztán azért, hogy legyen mit (silány minősége okán) visszavonni.

Vajh' miért nem a Római-parti illegális épületek elbontására rendeltek ki szorgos munkásokat? Akkor mobilgát se kéne, és spórolhatnánk több milliárdot...

Magyarország nem jogállam.

Fügedi Ubul

***

A Határ út mellett a hajléktalanok kis erdei kunyhóit most, október végén ledózerolták, a holmijukat pedig megsemmisítették. Aki ezt helyesli, az vagy úgy hazudik magának, mint a vízfolyás, vagy vállalja: olyan ember ő, aki szerint a neki kellemetlen alakok kiirtása kívánatos dolog. Aki meg csak legyint egyet, hogy "ugyan, hagyjuk a politikát", és könnyed átvezetéssel gyerekzsúrról, meccsről, tortareceptről kezd csevegni, az vagy úgy hazudik magának, mint a vízfolyás, vagy vállalja: éppen így legyintett volna akkor is, ha a szomszéd családot vitte volna el hajnalban egy fekete autó vagy egy nyilas osztag. Ha már igazi, komoly segítségre nem telik (mert hát nem telik...), akkor legalább merjük érezni az ügyhöz illő megrendülést. Nekik ez biztosan nem sokat számít, nekünk viszont igen. Talán még nem húzza le a lelkünket a mocsár. (via Borsi Vera)