A saroktelken korábban egy földszintes ház állt, amelyet 1865-ben vásárolt meg Geist Gáspár kádármester, gyertyagyáros; a lakóházat két év múlva Gottgeb Antal terve szerint átalakították. Ezt az épületet 1893-ban bontatta le Jahn József építész, hogy 1895-re a saját tervei szerint itt felépíthesse négyemeletes, három homlokzatos (Rákóczi út 20., Dohány utca 17., Kazinczy utca 1.) historizáló lakóházát.

Az épület felavatásával egyidőben kezdte el működését a ház két szintjén az Elite kávéház, amely Grosz Ödön vezetése alatt 1909-ben vette fel az Ostende nevet. A Nyugat Irodalmi Szalonjaként, a hazai kabaré születési helyeként ismert kávéházban a hét minden napján mozgalmas irodalmi élet folyt, de emellett híres dzsessz- és cigányzenekarok is felléptek itt, sőt a Rádió Budapest és Telefonhírmondó is innen közvetítette a zenét.

A Jahn-bérházat 1906-ban vásárolta meg az Első Leánykiházasító Egylet, de pár év múlva, 1909-ben már tovább is adták. Az új vevő Frank Lajos kereskedő volt. Az üzletember örököseitől 1929-ben a Nyugdíjalap vásárolta meg az ingatlant, ők 1944-ig voltak a ház tulajdonosai. Az épületet 1948-ban államosították, majd 1959-től a Centrum Áruházak kezelésében a Csillag Áruház működött benne (és szomszédjában), amelynek portálját 1977-ben építette át a Fővárosi Tanács. Pár éve felmerült, hogy újra megnyitják az egykori Ostende-t, ezek a tervek azonban nem valósultak meg, a nagy tükrök és márványasztalok helyett csak turkálót és „százforintos” boltot találunk.

A ház Kazinczy utca (Kazinczy u. 1.) felé néző falán emléktábla látható. Szövege: "Kazinczy Ferenc (1759-1831). Nyelvünk és irodalmunk megújításának apostola a Magyar Jakobi- nus szervezkedés részese, ki a szabadságért 2387 nap rabságot szenvedett. Budapest Főváros Tanácsa."