1980-as években épült 5 emeletes modern ház – előtte a fatörzsre támaszkodó Apolló szobra (volt) látható. 1983-ban helyezték ide a vasból öntött szobrot. Az 1975 körül lebontott 3 emeletes eklektikus bérpalota – a Hadik-Barkóczy ház – helyén felépült lakó- és irodaház a Belváros irányából a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához vezető, annak megközelítését jól szolgáló, háromudvaros, 125 m-t átfogó átjáróház kiindulópontja (Rumbach Sebestyén utca 10. a másik végpont.)

Az egykori Károly körút erzsébetvárosi oldalának legimpozánsabb háza volt az egykori, Czigler Győző által tervezett Hadik-Barkóczy ház. A hatalmas épület körúti frontja egy 3 emeletes, 1870-es Knabe Ignác építette ház helyére épült. Az új ház egészen a körúttal párhuzamos Rumbach Sebestyén utcáig húzódó átjáróháznak lett a kiindulópontja.

Czigler még 1894-ben tervezte, a Hadik Endre hitbizománya számára 1896-ban épített fel a Károly körúti bérházat, ahol a magánutca gondolatát elsőként próbálta megvalósítani, teres udvarokkal, zárt lépcsőházakkal és a függőfolyosók mellőzésével, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Elsődleges célja az épületben az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tétele volt. Terve csak részben sikerülhetett, a hatalmas telek Rumbach utca felőli végének átépítésére nem volt lehetőség.

Czigler Győző (1850-1905) - építész, műegyetemi tanár. A stilisztikában mutatkozó kon- zervativizmusa mellett a műszaki megoldások terén a legmodernebb eszmék követője volt. A budapesti szűk szíjtelkek sűrű városszövetének fellazítására több kísérletet tett. Először – csak félsikerrel – a Hadik-Barkóczy házzal, de másodjára, 1900-ban a Gozsdu udvar terveivel már sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még preferált sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.